142143. lajstromszámú szabadalom • Lapát

142.143 3 A 7. ábra szerinti kiviteli példánál az -1— ásólap és a —12— ásónyél közötti rugalmas közbenső szervet három ívelt, —23— gömbölyű acélrúgó alkotja. E rugókat, a 10. ábrán, látható módon, az ötszögletes üreggel ellátott —24— karmantyú belsejében a 25— csavarral működtetett —26— nyomólemez feszíti meg. Hogy az ásót aránylag, kemény, vagy pedig gyökerektől átjárt talaj megműveléséhez is felhasznál hassuk anélkül, hogy az ásónyél és ásólap közötti, rugalmasan deformálható közbenső szervet túlságosan igénybe vennők és ezzel törés veszélyének kibennök, az ásólapnak előnyösen a munkás felé fordított oldalán, az ásólap és az ásónyél között, a kölcsönös kilengethetőséget határoló ütközőszervei rendezhetünk el. Ez az ütközőszerv pl. oly —30-- rúd lehet (2. ábra), melynek alsó vége célszerűen a —3— villás karmantyú —é— ágainak végén, vízszintes —31— csukló útján van megerősítve és melynek gyengített —32— nyúlványa alatt —33— váll van kialakítva. A gyengített —32— nyúlvány a —12— ásónyél alsó végén megerősített 34— ütközőlemez hasítékába kapcsolódik. .A gyengített —3.2- nyúlvány alatt a— 30 ütközőrúdon kialakított —33- váll .a. —18—ásónyélnek az —1— ásólaphoz képest végzett, bizonyos mérvű kilengésekor a --34— ütközőlemejzre támaszkodik, úgy hogy a —12— ásónyél, a —20-rúgó további hajlítasa közben nem lenghet ki. Az ásónyélnek az ásónyélhez képest történő kilengése végén tehát oly négyszög keletkezik, melynek vízszintes oíídalait és a munkás felé néző, hátsó oldalát nyomásra nem deformálódó merev elemek „alkotják, míg az elülső oldalt a határhelyzetben csupán húzásra igénybevett —20'— villás rúgó, vagy az ehelyett alkalmazott, gömbölyű acélrúgók, lemez rugók stb. alkotják (2—4. ábrák). (Mivel az ilyenfajta elrendezésnél az ásónyél és az ásólap között elrendezett, rugalmasan deformálható, közbenső szerv már csak húzásra vétetik igénybe, biztonsággal elkerüljük a deformáció határáig menő, gyakori igénybevétel folytán beálló k if áradás következtében fellépő törés veszélyét. i Természetesen azonos cél elérésére, az ásónyél és ásólap közötti támasztórúd helyett, más mechanikai segédeszközöket is alkalmazhatunk feltéve, hogy ezzel a lengethetóség határolásának célját, vagyis a rugalmas közbenső szervek kímélését elérjük és ezzel a szervek hosszú élettartamát biztosítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. A 141.843. számú törzsszabadalom 1., 3—6. és 10—14. igénypontjai szerinti ásó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a rövid toldattal ellátott ásólap, egy vagy több, rugalmas szerv segélyével közvetlenül az ásónyélen van megerősítve, úgy hogy e két rész az ásó síkjával párhuzamos, vízszintes virtuális tengely körül lengethető egymáshoz képest. 2. Az 1. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, jellemezve az (1) ásólap és a (12) ásónyél közötti rugalmas összeköttetést létesítő, kb. az ásónyél tengelyében fekvő, lefelé nyúló (14) spirálrúgóval (1. ábra). 3. Az 1. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, jellemezve az ásóilap és a .(12) ásónyél közötti rugalmas összeköttetést létesítő, nagyjában, az ásó nyél tengelyének meghosszabbításában fekvő, egy vagy több lemezrúgóval. 4. Az 1. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, jellemezve az (1) ásólap és a (12) ásónyél közötti rugalmas összeköttetést létesítő, két vagy több, célszerűen egymással párhuzamos, gömbölyű (23) acé!iúgóval (2—7. ábra). 5. Áz 1. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az (1) ásólap és (12) ásó nyél közötti rugalmas összeköttetést létesítő gömbölyű (23) acélrúgók egyenesek vagy enyhén íve'tek és nagyjában az ásónyél tengelyének meghoszszabbításában lefelé haladnak (2—6. ábra). 6. A 4. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az (1) ásólap és a (12) ásónyél közötti rugalmas összeköttetést létesítő (23) gömbölyű acélrúgóknak, előnyösen az ásólap közelében, a virtuális lengéstengelyt meghatározó (22) rugós szeme van (6. ábra). 7. A 4. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az (1) ásólap a (12) ásónyél közötti rugalmas összeköttetést létesítő (28) gömbölyű acélrúgók vagy lemezrúgók egymásfelé fordí tott végű ív alakját tüntetik fel, mely végek a (12) ásőnyél alsó végén, valamint az (1) ásólap (2) toldatán el nem forgathatóan vannak megerősítve (7. 'ábra). 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti ásókiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a (12) ásónyélhez támasztószerv van csuklósan erősítve, amely. egy, egyúttal lábfeltétként szolgáló lemezzel, az (1) ásólap mögött, az ásónak a földbe szúrt helyzetében, a felásandó talajon helyeződik el. 9. A 8. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a támasztószervnek visszahozó rugója van, melynek segélyével mindig újból az ásólap hátsó oldalának fekszik neki. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a .támasztószerv tetejével a (12) ásónyélhez csuklósan kapcsolt, szai'vszerűen hajlított, célszerűen gömbölyű acélból való (6) villás rugóból áll, mely rúgóágak végein egy lábfeltét- és fenéktámaszként szolgáló (8) lemez foglal helyet. 11. A 10. igénypont szerinti ásó kiviteli alakja, jellemezve az (1) ásólap toldatán megerősített, villaalakú (3) karmantyúval, melynek hátrafelé nyúló (5) nyúlványai, ágai stb. a támasztószerv szarvszerűen meghajlított villás rúgó árvégeinek táma szai és felfekvési szervei. 12. Az 1—11. igénypontok .bármelyike szerinti ásó kiviteli alakja, jellemezve az ásólap és az ásónyél .között elrendezett, egy vagy több, ütközőként szolgáló, célszerűen merev támasztóelemmel, melleiéinek az ásónyélnek az ásólaphoz képest való kilengethetőséget határolják, úgy hogy tmihe!yt e támasztóelemek hatályossá válnak, az ásólap és ásónyél között elrendezett rugalmas elemek nem vétet nek igénybe hajlításra és még kevésbbé a rugalmassági határon túl. 13. A 12. és 3—5. igénypontok bármelyike szerinti ásó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az ásónyél kilengethetőséget az ásólaphoz képest hatá-