142139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dieselvillamos járművek kézi szabályozására

2 142.139 E regulátor szabályozóhüvelyének h elmozdulását az n fordulatszám függvényében az 1. ábra mutatja. A teljes elmozdulás 260%-at-tesz ki, miből már 100% elmozdulás elegendő a töltésnek 0 és 100% közötti beállítására. Azt, hogy a 260% útból melyik az >a 100%-os rész, melyet a töltés beállítására kihasználunk, a regulátorrúdazatba beiktatott excenteres elállítószerkezet állása határozza meg. A regulátor jellegvonalát — a beállított (t) töltésnek az (n) fordulatszámtól való függését — különböző excenterállások mellett, vagyis aszerint, hogy az 1. ábra telj eis jellegvonalából melyik 100%-os rész van felhasználva, a 2. ábra mutatja. Az excenter üresjárási áüasán az 1. ábrabeli teljes jellegvonalból csak a felső rész érvényesül és így a 2. ábra (1) jellegvonalát kapjuk; ezen az álláson a regulátor egy alacsony (pl. 550/perc) ürcsjárási fordulatszámra szabályoz. A nagyfordulatszámú álláson az 1. ábrabeli jellegvonal alsó részének megfelelően az (5) jellegvonal érvényesül: ezen az álláson a regulátor a motor legnagyobb fordulatszámát a terheléstől függően a példa szerinti 1150—1200/perc értékre határolja, E két állápon a jellegvonal nem' tér el normális kivitelétől A különleges jellegvonalakat adó állások, pl. (2), (?>), vagy (4) szerint, közbeesnek. A nagy S7iatikát legjobban a (3) jellegvonal mutatja: a regulátor a teljes töltést 750/perc fordulatszámnál állítja be és a töltésnek nullára való lecsökkentése 1100/perc fordulatszámnál következik be. A találmány szerinti szabályozás megvalósításához a dinamót külső és öngerjesztéssel kell ellátni. A szabályozókar mozgása itt is két szakaszra osztható: a mozgás első szakaszában az említett különleges jellegvonalú regulátor jellegvonalának (2) és (5) közötti eltolását végezzük ós ezzel párhuzamosan a külső gerjesztést erősítjük a legkisebb értékből kiindulva a maximumig, majd a mozgás második szakaszában az (5) jellegvonallal jellemzett reguláforállást megtartjuk és a szükségletnek megfelelően az öngerjesztést szabályozzuk. A 3. ábra az előbb mondottakkal összhangban a szabályozókarral végrehajtott műveleteket szemlélteti. Az (1) ívdarab növekvő szélessége :a> töltés beállítását mutatja: a töltés a (4) közepes karállásig növekszik, azután állandó marad. A (ß) ívdarab a külső gerjesztést ábrázolja: ez a (4) karállásig szintén növekszik, azután állandó marad. Végül a (3) ívdarab az öngerjesztést szemlélteti: ez kezdeti karkihúzásoknál a legnagyobb értéken állandó, majd a (4) karálláson túl gyengül. Az elmondottak figyelembevételével a találmány szerinti szabályozás menete a következő: Álló járműnél a szabályozókar a 3. ábra 0-áIlásában van, ahol a villamos áramkör meg van szakítva, s a regulatornak a 2. ábra szerinti (1) üresjárási jellegvonala érvényesül. A gyorsítás a szabályozókarnak a nulla-állásából való kimozdításával indul meg, miáltal a villamos áramkör záródik, s a karkihúzás mértékétől függően a regulátor (2) — (5) jellegvonala érvényesül. A karkihúzás mértéke azonban a külső gerjesztést és ezzel együtt az indító áramot is befolyásolja. Tegyük fel, hogy a szabályozókart a teljes indítóáram elérésére addig az állásig kell kihúzni, ahol a (4) jellegvonal érvényesül. Ha a szabályozókart ebben az állásban hagyjuk, a dieselmotor fordulatszáma a gyorsítás folyamán megnövekedő dinamóterhelés hatására csökkenni kezd; ugyanakkor a dieselmotor töltése a (4) jellegvonallal meghatározott összefüggés szerint megnövekszik. Az indítóáram és a vonóerő ;a gyorsítás folyamán általában csökken, s ha ezeket állandó értéken akarjuk tartani, a szabályozókárt a sebesség növekedésével fokozatosan az (5) jellegvonallal jellemzett-állásig kell kihúzni, amely a 3. ábra (4) állásának felel meg. A további gyorsulás folyamán a dinamó öngerjesztését a ezabályozókarnak a (4) álláson túl mozgatásával úgy módosítjuk, hogy a gépcsoport fordulatszáma a dinamó változó terhelése ellenére állandó, pl. a 2. ábra szerinti viszonyok mellett kb. 1100/perc legyen, amivel biztosítjuk a teljes teljesítménnyel való gyorsítást'. Ennek elérésére az öngerjesztést általában először nagyobb karkihúzással fokozatosan gyengíteni, majd nagyobb sebességeknél karvisszahúzással ismét fokozatosan erősíteni kell. Ha kisebb áramerőséggel kívánunk gyorsítani, a szabályozókart álló helyzetben csak kisebb mértékben, pl. csak a 2. ábra (3) jellegvonalával jellemzett helyzetig húzzuk ki és a gyorsítás folyamán a karkihúzást olyan ütemben fokozzuk a 3. ábra (4) állásáig, hogy, ez a kisebb inditóáram legyen állandó. Ha a jármű elérte a kívánt sebességet, a teljesítményt a további gyorsítás meggátlására csökkenteni kell. E célból a szabályozókart megfelelő mértékben visszavesszük, minek hatására előtször az öngerjesztés ejrősödik meg a legnagyobb értékig; ennek fordulatszám csökkenése, egyúttal tehát — az egyelőre állandó töltés ellenére — a teljesítmény leesökkenése is a következménye. Ha a szabályozókart a 3. ábra (4) állásán túl is is visszaeresszük, ez a külső gerjesztés egyidejű meggyengítése mellett már a regulatornak kisebb teljesítményre való átállítását is maga után vonja. Ha a kis sebességeken való gyorsítás folyamán a szabályozókar helyzetét rögzítjük, a sebesség növekedésekor az indítóáram és az indító vonóerő csök ken.. Ha azonban az> ezalatt (bekapcsolt állandó értékű öngerjesztést megfelelő értékűre választjuk, e'érhetjük, hogy a sebesség növekedésekor az indítóáram rögzített szabályozókarhelyzet mellett is gyakorlatilag állandó maradjon annak ellenére, hogy ilyenkor a fordulatszám a növekvő terhelés hatására fokozatosan csökken. Abból a célból, hogy az indítóáram állandósítása a legnagyobb árammal való gyorsításon kívül kissebb indítóáramok beállításakor is bekövetkezzék, célszerű lehet az öngerjesztésen már az első szakasz folyamán is szabályozást végrehajtani, Az öngerjesztésnek az első szakasz folyamán való módosítására azonban azért is szükség lehet, hogy kis sebességeknél kedvezőbb vonóerő-jellegvonalakat lehessen biztosítani. . Ha az első szakaszban beiktatott öngerjesztés értéke állandó indító' áram tartásának megfelelően van megállapítva, és ha pl. a gyorsítás a 2. ábra (4) jellegvonalának megfelelő regulátorálláson történik, állandó árammal való gyorsítás esetén a 10O%-os töltés már ezen a regulátorálláson is beáüítódhatik és pedig a teljesnél lényegesen kisebb fordulatszám mellett, Abból a célból, hogy a \