142133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldgyártás hulladék-termékeinek, főként vörösiszapnak feldolgozására

Megjelent 1953. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.133. SZÁM. 12. 5-9. m OSZTÁLY. - GJ-27. ALAPSZÁM. Eljárás timföldgyártás hulladék-termékeinek, főként vörösiszapnak feldolgozására A Magyar Állam, mint a Fémipari Kutató. Intézet Budapest, jogutóda Feltalálók: Dr. Gillemot László, Dr. Lányi Béla, Dr. Papp Elemér, Dunay Sándor, Dr. Domony András és Jakoby László A bejelentés napja: 1950. július 22. Ismeretes, hogy a vörösiszap a timföldgyártás során nagy mennyiségben halmozódik fel és főként vasoxidot, valamint nátriumoxidból, .alumíniumoxidból és sziliciumoxidból álló oldhatatlan vegyületeket, továbbá nátriumhidroxidot, nátriumkarbonátot és titánvegyületeket tarta'maz. A vörösiszapban tehát önmagában értékes anyagok vannak, mert a benne foglalt alumíniumoxid és alkáli-vegyületek a timföldgyártásban eljárásunk által felhasználhatókká válnak, amiáltal egyrészt a gyártás gazdaságossága fokozódik, másrészt a vörösiszap tekintélyes vastartalma miatt mint vaskohászati nyersanyag is tekintetbe jöhet. A vasoxidot kísérő anyagok jelenléte éis kötési módja azonban az említett felhasználási lehetőségeiket erősen megnehezíti. Már eddig is számos próbázás történt oly irányban, hogy a timföldgyári hulladék-anyagok elsősorban a vörösiszap hasznosítása lehetségessé váljék. Jelen találmány azonban olyan, az eddigiektől eltérő utat jelöl meg a vörösiszap feldolgozására, amely az eddig alkalmazásra kerülő magas feltárási hőfokoknál jóval alacsonyabb hőfokon dolgozik és amellyel az eddag ismert eljárásoknál jóval nagyobb százalékban termeihetők ki a feltárt és kioldott anyagok. Az eljárás részletei számos eltérést mutatnak aszerint, hogy milyen kiindulási anyagról van szó, továbbá, hogy milyen, vagy milyen célra használható terméket kívánunk a kiindulási anyagból elkülöníteni. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a kiindulási anyagot lúgos oldattal összekeverjük, majd a keveréket 100° C-t meghaladó, célszerűen 300—650°. C között oxidáló, vagy semleges, vagy redukáló légkörben hőkezelésnek vetjük alá és ezután fizikai és/vagy vegyi módszerekkel, pl. savas, vagy lúgos kioldással az egyes részeket szétválasztjuk, vagy feldúsítjuk. Itató-lúgként előnyösen nátronlúgot alkalmazunk, de alkalmazható a timföldgyári fe'itáró lug is. A találmány egyik foganatosítási módja szerint a kiindulási anyagot annyi lúggal kezeljük, hogy az iszap szabad lúgtartalma a hozzá adagolt lúggal AljOg-ra számítva legalább 0.5, célszerűen 1 mol. arányú legyen. A találmány másik foganatosítási módjánál a feltárásból kikerülő mosatlan vörösiszapot vetjük alá a találmány szerinti hőkezelésnek és kioldásnak. ( A találmány célszerű foganatosítási módjánál a hőkezelést két munkamenetben végezzük, nevezetesen • először 100—120° C között előszáríttunk, majd ennél magasabb hőfokon utókezelést foganatosítunk. A két munkamenetet célszerűen közös kemencében végezzük. Az új eljárás szerint mindenekelőtt a kiindulási anyagot a feltárásra elő kell készítenünk. Ez az előkészítés az anyag legalább egy részének darabosításából áll. A darabosításhoz nedvesítő anyagként célszerűen lúgos oldatot használunk, szükség esetén azonban a nedvesítő anyagon kívül a brikettező technológiából jól ismert bármely kötőanyagot, mint pl. ásványolajipari hulladékot, kátrányt, szurkot, msllaszt,. cukor- és fehérjetartalmú egyéb anyagokat, lisztfőzetet, szeszgyári törkölyt, olajütő pogácsa maradékait, Wagy akár különféle szénporokat, mint ásvány és növényi szénport külön-külön, vagy együttesen is adagolhatunk és az anyagokból formatesteket készítünk. Bizonyos esetekben a darabosítás el is maradhat és természetes állapotban kivált vörösiszap-üledékből, vagy bizonyos szitafínomságú vagy tetszésszerinti aprított anyagból indulunk ki, mely a lúgoldattal való keverés és szárítás után az anyag lúgtartalma miatt, rögökben is összeállhat. A feltáráshoz eként előkészített anyagot ezután 100° C-t meghaladó, célszerűen 300—650° C közötti hőmérséklet hatásának tesszük ki. A feltárást oxidáló, vagy semleges, vagy redukáló légkörben foganatosítjuk. Oxidáló légkörként pl. kö-