142126. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vevőkészülék

142.126 3 arányos a vett vivőhullám hatékony amplitúdójával és ennélfogva kiváltképen alkalmas az önműködő erősítésszabályozásra, A 37 ellenállás lemetszi a szinkronizálóimpulzusok és a velük legalábbis azonos nagyságú zavaróimpulzusok csúcsát. A yiezérlöimpul'zusoknak és a szinkronizálóimpulzusoknak a 30 csőre kifejtett közös hatására e cső katódáján, azaz a 32 műhálózatban, olyan változó, pozitív feszültség adódik, amelynek nagyságát a sorszinkrónizálóimpulzusok amplitúdója határozza meg. Ha tehát a távolbalátó jelfeszüítség amplitúdója és evvel' a sorszinkrónizálóimpulzusok amplitúdója légköri zavarok vagy halkulas következtében csökken, akkor arányosan csökken a 32 műhálózatban létesített előfeszültség is, minek folytán a 30 cső vezérlőrácsa és katódája köt zötti feszültség lényegi'eg változatlan marad. Ha másrészt a szinkronizáróimpulzusok amplitúdója növekszik, akkor megnövekszik a 32 műhálózatban létesülő feszültség is és ennek folytán a 30 cső katódája és vezérlőrácsa közötti átlagos feszültség ez esetben is változatlan marad. A 45, mühálózat feszültsége ugyanolyan mértékben, de fordított értelemben változik, mint a 32 műhálózaté. Minthogy a 45 müMlóizat időálltandója a szinkronizálóimpulzusok ismétlődési időszakához képest nagy, ebben a műhálózatban a sorszinkromzálóimpulzusok, illetőleg a vett vivőhullám, csúesamplitudójával arányos átlagos feszültség adódik, amely az önműködő erősítésszabá'lyozás foganatosítására rendkívül alkalmas szabályozófeszültséget alkot." A 30 csövet csatlakozó áramköreivel fcatódfeszültségköviető erősítőnek tekinthetjük, azaz olyan erősítőnek, amelynek katódfeszültsége követi a vezérlőrács feszültségét. Mondtatnánk azt is, hogy a 30 cső bemenőköréhez vezetett összetett távolbalátó jelfeszültség soros kapcsolásban van a cső katódájának változó egyenfeszültségével. A 43 ellenállás a 42 dióda katódájához olyan pozitív előfeszültséget juttat, amely meghatározza, miilyen nagynak kell a dióda anódájához vezetett feszültségnek lennie ahhoz, hogy a dióda átbocsátóvá váljék. Ezt a előfeszültséget a 34 és 36 .ellenállások megfelelő megválasztásával úgy méretezzük, hogy iaz amplituidókorlátozás szintje az. összetett távolbalátó jelfeszüítség képpontösszetevői.nek legnagyobb amplitúdója felett legyen. Amikor a 42 dióda átbocsátó állapotban van, a 43 és 35 ellenállásokon állandó amplitúdójú szinkronizálóiimpulzusok adód. raak, amelyek a 27 kapcsokon át a kétféle szinkronizálóimpulzust egymástól különválasztó 20 berendezésbe jutnak. A szinlkronizálójeleknék ez az állandó amplitúdója ugyancsak 'következménye a 32 mühálózat hatásának, amely a 30 cső vezérlőrácsa és katódája, il'otőfeg a vezérlőrács és a 32 mühálózat :valamelyik kiválasztott pontja (pl. a 34 és 35 ellenállások összekötőpontja) közötti állandó feszültség fenntartásában nyilvánul meg. A 19 berendezés tehát olyan sorszinkronizálóimpulzusokat származtat le az összetett távolbalátó jelfeszüitségből, amelyeknek amplitúdója, a vett vivőihuflám amplitúdójának és a 19 berendezést megelőző fokozatok jelátvivőképességének esetleges jelentős változásai ellenére is mindig állandó marad. A 43 ellenállás nagy értéke csökkenti emellett a diódán átfolyó áram erősségét. További előnye a 19 berendezésnek, hogy kevéssé érzékeny zavaróimpulzusök iránt, még pedig kiváltiképen olyanok iránt,' amelyek a szinkronizálöimpulzusok között jelennek meg. Minthogy a 23 erősítőből származó vezérlőimpulzusok a 30- csövet másodpercenként 15.750-szer itesziik átbocsátóvá, a cső teljes üzemi idejének csak tört részében van átbocsátóállapotában. Ennek folytán a. csövet a szinkronizáló impulzusok között jelentkező zavaróimpulizusok csak nagyon kis mértékben befolyásolják és ugyanilyen kicsiny a aavaróimpulzusoknak a 32 és 45 műhálózatokban létesített változó előfesKültségekre való hatása is. A 19 berendezésnek az önműködő erősítésszabályozásra hivatott szabályozófeszültséget szolgáltató része szintén csak idő- ' szakosan működik és ennélfogva, kevéssé érzékeny zavaró impulzusok és gyors ütemben váltakozó halkulási jelenségek iránt. Azokat a zavaróiimpulzusokat, amelyeknek amplitúdója eléri vagy meghaladja a szinkroniziálóimpuízusok amplitúdóját, a 37 ellenállás eleve meggyengíti és a 32 műhálózatban a 34 és 35 ellenállások összekötőpontján létesített alapfeszü'tiség a 30 cső üzemi állapotának a sorfrekvenciával egyező frekvenciájú változásai folytán nagy mértékben független a 26 bemenőkapcsolkon jelentkező zavaró impulzusoktól. A 19 'berendezés elemeit pl. a következőképen méretezhetjük: 34 ellenállás 47.000 ohm 35 ellenállás 470.000 ohm 37 ellenállás • • • • 10.000 ohm 43 ellenállás 470.600 ohm 46 ellenállás ., 220.000 ohm 48 ellenállás 100.000 ohm (-ma*.) 33 kondenzátor 0,22 mikrof arad 40 kondenzátor 100 pikpfarad" 47 kondenzátor 0,22 pikofarad A 26 kapcsokhoz vezetett időszakos feszültség kib. 45 volt ~ csúcsfeszültség. A 30 cső anódájához vezetett időszakos feszültség :. kb. 350 volt A 30 cső anódájához vezetett feszültségimpulzusok időtartama (kb. 7,5 ezred mp. A 27 kimenőkapcsok feszültsége .. kb. 2 volt A 2. ábra szerinti berendezés főként abban különbözik az 1. ábra szerinti 19 .berendezéstől, hogy a 42 dióidat 50 trióda helyettesíti. A 30 és 50 csövek vezérlőrácsai összeköttetésiben vannak egymással és az 50 cső anódája egyrészt a 27 kimenőkapoccsal, másrészt pedig az 51 ellenálláson át -j-B feszültségforrással áll összeköttetésben. A 2. ábra szerinti, berendezés 32 műhálózata olyan méretezésű, hogy valamivel kisebb szabályozófeszültséget szolgáltat, mint az 1. ábra szerinti 19 berendezés megfelelő műhálózata, mert a szinkronizáló impulzusok ampiitudókorlátozásának szintje az 50 cső vezérlőrácsa és katódája 'közötti amia feszültségtől függ, amelynél ez a cső záródik. " A 2. ábra szerinti berendezés működési módja lényegileg azonos az 1. ábra szerinti 19 berendezésével és ezért nem szorul részletesebb magyarázatra. Az 50 trióda rendesen nem átbocsátóállapotban van és a 30 cső vezérlőrácsia és a 34 és 35 ellenállások össizekötőpontja közt hatékonnyá váló, állandó amplitúdójú, időszakos impulzusok hatására