142124. lajstromszámú szabadalom • Erős áramú villamos berendezés
142.124 3 :H gyüjtősínek sorbakapcsolásának sem. Az S i; S 2 .gyüjtősínek védelmi reléinek önmagában ismert módon előérintkezői lehetnek. Ez esetben —z— záróérintkezőkként a találmány értelmében az Si; S, gyüjtősínek védelmi reléinek előérintkezőit alkalmazhatjuk. Az önálló üzemegységeknek legalább egy része, például az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az e1 , e n , f, részekből összetett önálló 11 , <• . üzemegység, előérintkezős irányrelék útján védelmi csoportokra osztható meg, amikoris az irányrelék záróiránya e védelmi csoportból kifelé mutat. A találmány értelmében mármost célszerű, ha ilyen esetekben az irányrelék előérintkezői a H sínkapcsoló V vezérlőáramköreinek —n— nyitóérintkezői közé vannak sorolva. Az önálló üzemegységek közül azonban legalább egy üzemegység előérintkezős irányrelé helyett előérintkezős nagyfrekvenciás vételi relé útján is megosztható védelmi csoportokra. Ez esetben e nagyfrekvenciás vételi relék előérintkezői is a sínkapcsoló nyitóérintkezői közé sorolhatók. A H sínkapcsolók, továbbá önmagában ismert módon egy-egy önműködő, úgynevezett gyorsvisszakapcsoló berendezéssel is elláthatók, amelynek időállandója ä találmány értelmében úgy van megállapítva, hogy a sínka.pcsoló az önálló üzemegységekben fellépő rövidzárlat esetén záróhelyzetébe csak akkor tér vissza és így a gyüjtősineket csak akkor köti ismét össze egymással, ha a hibás üzemegység rövidzárlatos részét saját védelme már lekapcsolta, így például abban az esetben, amikor a zárlat az en , tápvezetékben, mint az önálló e 1 e 11 , f2 üzemegység egyik részében lép föl, az s relék a H sínkapesoló útján az St , S 2 síneket egymástól elkülönítik, majd az e*1 leágazást is leválasztják az S2 gyüjtősínről. Ennek »megtörténte után azonban nincs többé szükség az. S1; S 2 gyüjtősínek azétválasz'tására, sőt, párhuzamos kapcsolásuk egyenesen kívánatos, mert a G*, G" és G*1 generátorok • együttesen jobban ki tudják egyenlíteni az e leágazásban dolgozó G'1 generátor kiesését, mint a G*, Q " generátor egyedül. Ha tehát a H sínkapcsolónak a fentiekben említett módon gyorsvisszakapcsoló berendezése van, amelynek időállandója azonban nagyobbá?. f>n re ]é időállandójánál, az Sí, S2 gyüjtősínek párhuzamos kapcsolata önműködően helyreáll, mielőtt ad G11 illetőleg a G 1 11» s generátorok szinkronizmusának megbomlása ezt már lehetetlenné tenné. Ily gyorsvisszakapcsolásos sínkapcsolók alkalmazása különösen akkor .lehet indokolt, amikor gyakori vonalvégi háromsarkú zárlatokra lehet számítani. Gyorsvisszakapcsolásos sínkapcsoló alkalmazása esetén a gyüjtősínek párhuzamos kapcsolata a fentiekben ismertetett módon - rövid időn belül önműködően ismét helyreáll, úgy-Tiogy a berendezés sértetlen részei a zárlatos rész nélkül párhuzamos üzemben zavartalanul tovább dolgozhatnak és így a zárlatos rész kiesését legalább részben kiegyenlíthetik. Gyorsvisszakapcsolásos áramszakító alkalmazása azonban még azért is előnyös lehet, mert előfordulhat, hogy a leágazásokban fellépő zárlat hatására az egyéni védelmi relék a nyitóérintkezőket meghúzzák ugyan, de nem elég gyorasan, úgyhogy a zárlatos. leágazás védelmi reléi a záróérintkezőket hamarább működtetik és ezzel a gyüjtősineket elsietve szétválasztják. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben is kívánatos a fölöslegesen szétválasztott gyüjtőfiineknek gyorsvisszakapcsolás út-' ján való újbóli egyesítése. Általában is előfordulhat, hogy a különféle relék közül valamelyik, vagy akár több is egyáltalán nem, vagy nem kellő időben húz meg. Minthogy azonban a rendszerben számos relé van egyesítve, feltételezhető, hogy e relék közül legalább egy reagálni fog és a sínkapcsolót működésbe hozza. Legrosszabb esetben is csak az következik be, hogy a gyüjtősínek fölöslegesen szétválnak és így az önálló üzemegységek magukra maradnak. Ez azonban még mindig sokkal kevésbbé hátrányos, mint -az összes leágazások lekapcsolódása folytán beálló teljes üzemszünet, amint ez az ismert erősáramú .villamos berendezéseknél hasonló esetben okvetlenül bekövetkezik. A találmány természetesen nemcsak új erősáramú villamos berendezések létesítésekor alkalmazható, hanem felhasználható már üzemben álló berendezések megfelelő átalakítására is. Ily esetekben előfordulhat, hogy az átalakítandó erősáramú villamos berendezésnek vezetékvégi háromfázisú rövidzárlatok esetén kiváltó, irányítás nélküli védelmi reléi vannak, amelyeknek 'rendeltetése} a távvezetékek végein esetleg fellépő, már említett háromsarkú zárlatok elleni védelem. Minthogy ily zárlat esetén mind a három fázis feszültsége megszűnik, irányrelék sem működnek és így a zárlatos leágazás védelmi reléi a leágazásokat azonnal leoldanák. Ha azonban ezeket az irányítás nélküli védelmi reléket a találmány értelmében működésükben akadályoz-'zunk, az erősáramú villamos berendezés a fen£ leírt módon működik. Az irányítás nélküli védelmi relék időállandóját azonban úgy is megállapíthatjuk, hogy e relék csak akkor lépjenek működésibe, amikor a velük párosított sínkapcsoló az általa összekötött gyüjtősineket már szétválasztotta. Ez esetben az ilyen relék működését nem kell megakadályoznunk. Ha előérintkezőik is vannak, úgy ezeket nem a megfelelő leágazás kapcsolóinak működtetésére, hanem a sínkapcsolók vezérlőáramkörének zárására használhatjuk föl. Az előérintkezőket evégből a találmány értelmében a sínkapcsoló vezérlőáramkörének záróérintkezői közé soroljuk, az irányítás nélküli védelmi relék időállandóját pedig úgy állapítjuk meg, hogy e relék csak akkor lépjenek működésbe, amikor a velük párosított sínkapcsoló az általa összekötött gyüjtősineket már szétválasztotta. Szabadalmi igénypontok: 1. Erősáramú villamos berendezés, amelynek sínkapcsolók útján egymással összekötött gyüjtősínekkel közös üzemi rendszerré egyesített több villamos energiaforrása és villamos fogyasztóhálózata van, melyre jellemző, hogy az energiaforrások (E) és fogyasztóhálózatok (F) egy-egy gyüjtó'sín (S) útján önálló üzemegységekké (e, f) vannak csoportosítva, a közös üzemi rendszer védelmi berendezését pedig a sínkapcsolókkal (H) párosított egy-egy vezéiiőáramkör (V) alkotja, amely soros kapcsolásban működtető áramforrást (Q), a sínkapcsoló (HJ