142124. lajstromszámú szabadalom • Erős áramú villamos berendezés

142.124 3 :H gyüjtősínek sorbakapcsolásának sem. Az S i; S 2 .gyüjtősínek védelmi reléinek önmagában ismert mó­don előérintkezői lehetnek. Ez esetben —z— záró­érintkezőkként a találmány értelmében az Si; S, gyüjtősínek védelmi reléinek előérintkezőit alkal­mazhatjuk. Az önálló üzemegységeknek legalább egy része, például az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az e1 , e n , f, részekből összetett önálló 11 , <• . üzemegység, előérintkezős irányrelék útján védelmi csoportokra osztható meg, amikoris az irányrelék záróiránya e védelmi csoportból kifelé mutat. A találmány értelmében mármost célszerű, ha ilyen esetekben az irányrelék előérintkezői a H sínkap­csoló V vezérlőáramköreinek —n— nyitóérintkezői közé vannak sorolva. Az önálló üzemegységek kö­zül azonban legalább egy üzemegység előérintkezős irányrelé helyett előérintkezős nagyfrekvenciás vé­teli relé útján is megosztható védelmi csoportokra. Ez esetben e nagyfrekvenciás vételi relék előérint­kezői is a sínkapcsoló nyitóérintkezői közé sorol­hatók. A H sínkapcsolók, továbbá önmagában is­mert módon egy-egy önműködő, úgynevezett gyors­visszakapcsoló berendezéssel is elláthatók, amelynek időállandója ä találmány értelmében úgy van meg­állapítva, hogy a sínka.pcsoló az önálló üzemegysé­gekben fellépő rövidzárlat esetén záróhelyzetébe csak akkor tér vissza és így a gyüjtősineket csak akkor köti ismét össze egymással, ha a hibás üzem­egység rövidzárlatos részét saját védelme már le­kapcsolta, így például abban az esetben, amikor a zárlat az en , tápvezetékben, mint az önálló e 1 e 11 , f2 üzemegység egyik részében lép föl, az s relék a H sínkapesoló útján az St , S 2 síneket egymástól elkülönítik, majd az e*1 leágazást is leválasztják az S2 gyüjtősínről. Ennek »megtörténte után azonban nincs többé szükség az. S1; S 2 gyüjtősínek azét­válasz'tására, sőt, párhuzamos kapcsolásuk egyene­sen kívánatos, mert a G*, G" és G*1 generátorok • együttesen jobban ki tudják egyenlíteni az e leágazásban dolgozó G'1 generátor kiesését, mint a G*, Q " generátor egyedül. Ha tehát a H sín­kapcsolónak a fentiekben említett módon gyors­visszakapcsoló berendezése van, amelynek időállan­dója azonban nagyobbá?. f>n re ]é időállandójánál, az Sí, S2 gyüjtősínek párhuzamos kapcsolata ön­működően helyreáll, mielőtt ad G11 illetőleg a G 1 11» s generátorok szinkronizmusának megbomlása ezt már lehetetlenné tenné. Ily gyorsvisszakapcsolásos sín­kapcsolók alkalmazása különösen akkor .lehet in­dokolt, amikor gyakori vonalvégi háromsarkú zárlatokra lehet számítani. Gyorsvisszakapcsolásos sínkapcsoló alkalmazása esetén a gyüjtősínek pár­huzamos kapcsolata a fentiekben ismertetett módon - rövid időn belül önműködően ismét helyreáll, úgy-Tiogy a berendezés sértetlen részei a zárlatos rész nélkül párhuzamos üzemben zavartalanul tovább dolgozhatnak és így a zárlatos rész kiesését legalább részben kiegyenlíthetik. Gyorsvisszakapcsolásos áram­szakító alkalmazása azonban még azért is előnyös lehet, mert előfordulhat, hogy a leágazásokban fel­lépő zárlat hatására az egyéni védelmi relék a nyitó­érintkezőket meghúzzák ugyan, de nem elég gyor­asan, úgyhogy a zárlatos. leágazás védelmi reléi a záróérintkezőket hamarább működtetik és ezzel a gyüjtősineket elsietve szétválasztják. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben is kívánatos a fölöslegesen szét­választott gyüjtőfiineknek gyorsvisszakapcsolás út-' ján való újbóli egyesítése. Általában is előfordulhat, hogy a különféle relék közül valamelyik, vagy akár több is egyáltalán nem, vagy nem kellő időben húz meg. Minthogy azonban a rendszerben számos relé van egyesítve, feltételezhető, hogy e relék közül legalább egy rea­gálni fog és a sínkapcsolót működésbe hozza. Leg­rosszabb esetben is csak az következik be, hogy a gyüjtősínek fölöslegesen szétválnak és így az önálló üzemegységek magukra maradnak. Ez azonban még mindig sokkal kevésbbé hátrányos, mint -az összes leágazások lekapcsolódása folytán beálló teljes üzemszünet, amint ez az ismert erősáramú .villa­mos berendezéseknél hasonló esetben okvetlenül be­következik. A találmány természetesen nemcsak új erősáramú villamos berendezések létesítésekor alkalmazható, hanem felhasználható már üzemben álló berendezé­sek megfelelő átalakítására is. Ily esetekben előfor­dulhat, hogy az átalakítandó erősáramú villamos berendezésnek vezetékvégi háromfázisú rövidzárla­tok esetén kiváltó, irányítás nélküli védelmi reléi vannak, amelyeknek 'rendeltetése} a távvezetékek végein esetleg fellépő, már említett háromsarkú zárlatok elleni védelem. Minthogy ily zárlat esetén mind a három fázis feszültsége megszűnik, irány­relék sem működnek és így a zárlatos leágazás vé­delmi reléi a leágazásokat azonnal leoldanák. Ha azonban ezeket az irányítás nélküli védelmi reléket a találmány értelmében működésükben akadályoz-'­zunk, az erősáramú villamos berendezés a fen£ leírt módon működik. Az irányítás nélküli védelmi relék időállandóját azonban úgy is megállapíthatjuk, hogy e relék csak akkor lépjenek működésibe, amikor a velük párosított sínkapcsoló az általa összekötött gyüjtősineket már szétválasztotta. Ez esetben az ilyen relék működését nem kell megakadályoznunk. Ha előérintkezőik is vannak, úgy ezeket nem a megfelelő leágazás kapcsolóinak működtetésére, ha­nem a sínkapcsolók vezérlőáramkörének zárására használhatjuk föl. Az előérintkezőket evégből a ta­lálmány értelmében a sínkapcsoló vezérlőáramköré­nek záróérintkezői közé soroljuk, az irányítás nél­küli védelmi relék időállandóját pedig úgy állapít­juk meg, hogy e relék csak akkor lépjenek műkö­désbe, amikor a velük párosított sínkapcsoló az ál­tala összekötött gyüjtősineket már szétválasztotta. Szabadalmi igénypontok: 1. Erősáramú villamos berendezés, amelynek sín­kapcsolók útján egymással összekötött gyüjtősínek­kel közös üzemi rendszerré egyesített több villamos energiaforrása és villamos fogyasztóhálózata van, melyre jellemző, hogy az energiaforrások (E) és fogyasztóhálózatok (F) egy-egy gyüjtó'sín (S) út­ján önálló üzemegységekké (e, f) vannak csoporto­sítva, a közös üzemi rendszer védelmi berendezését pedig a sínkapcsolókkal (H) párosított egy-egy ve­zéiiőáramkör (V) alkotja, amely soros kapcsolásban működtető áramforrást (Q), a sínkapcsoló (HJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom