142124. lajstromszámú szabadalom • Erős áramú villamos berendezés
Megjelent 1954. évi október hó 15-én. VZ& & ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.124. SZÁM. 21. c. 58-62. OSZTÁLY. - F. 11529. ALAPSZÁM. Erősáramú villamos berendezés A Magyar Állam, mint a feltaláló Führer Pál oki. gépészmérnök jogutódja, Budapest A bejelentés napja: 1948 december 18. • A találmány erősáramú villamos berendezés, amelynek önműködő sínkapcsolók útján egymásáal összekötött gyüjtősínekkel közös rendszerré egyesített több villamos energiaforrása és villamos fogy asztóhálóaata van. Ily erősáramú villamos berendezések például a közös hálózatra dolgozó villamos erőművek, amelyeknek energiája a gyüjtősíneken találkozik és innen Ikerül elosztásira.. Nyilvánvaló, hogy a gyüjtősínek a berendezés kényes pontjait alkotják, mert sínzárlat esetén 'esetleg valamennyi erőmű kiesik az energiaszolgáltatásból és ez az egész hálózat üzemének bénulását okozhatja. A sínzárlat elleni védelem céljára mindeddig általában az úgynevezett „összegező differenciálvédelem" került alkalmazásra, amely -azonban egyrészt igen költséges, másrészt sínzárlat esetén a gyűjtősínekhez csatlakozó valamennyi leágazást lekapcsolja, úgyhogy ilyenkor az áramszolgáltatás mindenfelé megszakad, amint ezt a fentiekben említettük. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és oly erősáramú villamos berendezést szerkesztettünk, amelyben zárlat esetén a gyüjtősínek kapcsolata megszűnik és a zárlatmentes részek fennakadás nélkül tovább dolgoznak. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti erősáramú villamos berendezés két gyűjtősínes példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlatát tünteti fel. -Amint a rajzon látható, a találmány szerinti villamos berendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakja négy villamos E energiaforrásból és két villamos F fogyasztóhálózatból van összeállítva. Az E energiaforrásokat két-két G* G° illetőleg G* GJ1 generátor és ezekkel sorbakapcsolt két-két Tv 1 i i» illetőleg T1 , T* 1 transzformátor alkotja, amelyek e, e * illetőleg ej1 , ej tápvezetékekbe vannak iktatva. Az F fogyasztóhálőzatokat egy-egy f1( illetőleg f2 távvezeték és ezeknek a rajzon föl nem tüntetett leágazásai alkotják. Az E energiaforrások és az F fogyasztóhálózatok egy-egy S1( illetőleg S 2 gyüjtősínhez csatlakoznak, amelyeket H sínkapcsoló közös üzemi rendszerré egyesít, amint ez önmagában ismerétes. A találmány értelmében mármost az E energiaforrások és F fogyasztóihálózatok úgy vannak csoportosítva, hogy a berendezésnek ugyanahhoz a gyüjtősínhez csatlakozó részei önmagukban is üzemképes egységet alkotnak. Így az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az e , e tápvezetékek által szállított energia az f 1 távvezeték «'által felvett energiának, az e1 . e* 1 tápvezetékek által szállított eneergia viszont az f2 távvezeték által felvett energiának felel meg. Ezzel összhangban az e1 , e n tápvezétékek és az f, távvezeték a találmány értelmében ugyanahhoz az Sj gyüjtősínhez vannak csatlakoztatva, amelynek révén tehát az e , e 11 elemek önálló üzemegységgé vannak csoportosítva. Hasonlóképen az ej, ej1 tápvezetékek és az f 2 távvezeték az S2 gyüjtősínhez csatlakoznak, amely ezeket az ea , e > , f 2 elemeket a találmány értelmében ugyancsak önálló üzemegységgé csoportosítja. Jobb áttekinthetőség kedvéért a táp- és távvezetékek szakaszolóit a "rajzon- nem tüntettük fel. Ezekkel bármelyik leágazás bármelyik gyüjtősínre kapcsolható. A példakénti üzemi helyzetet is e szakaszolók segítségével állítottuk elő. Nyilvánvaló, hogy az egyazon Sj vagy S2 gyüjtősínhez csatlakoztatott E energiaforrások és F fogyasztóhálózatok a többitől függetlenül is dolgozhatnak és az Sx , S 2 gyüjtősineknek a H sínkapcsoló útján való összekötésénél az irányadó szempont nem az üzemképesség biztosítása, hanem a berendezés »tabilittsának fokozása. A H sínkapcsoló útján egymással összekötött S1T S2 gyüjtősínekhez a fentiekben ismertetett csoportosításban csatlakoztatott E energiaforrásokból és F fogyaszóhálózatokból álló közös üzemi rendszer védelmi berendezését ugyancsak a találmány értelmében a H sínkapcsolóval párosított V vezérlőáramkör alkotja. Ez a rajzon látható módon soros kapcsolásban működtető Q áramforrást, a H sínkapcsoló működését kiváltó K tekercset, valamint két Z, illetőleg N érintkezörendszert tataltnaz. Ezek közül az előbbi egymással párhuzamosan kapcsolt záró —z— érintkezőbőr áll, amelyeket a rajzon föl nem tüntetett módon a berendezés zárlati védelmi
