142104. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel

142.104 7 dák külső szélei együttesen egy szabályos, váltakozva ki- és beugró szegletes alakzatot alkotnánk. A nyalábnak a —145— helyzetből egy —146— helyzetbe való eltolására tekercset alkalmazunk, melynek tengelye a katódát az elektródaalakzat —147— középpontjával összekötő egyenessel összeesik. Ha ebbe a tekercsbe feszültségimpulzust vezetünk, úgy a nyaláb, a megadott nyíl irányában köríven mozog. E körív középvonala a —145— és.'—147— pontokat összekötő egyenessel egybeesik. Ha a nyaláb eközben a —148— elektródát éri, úgy ez a —143— helyzetbe kerül. A 28. ábra végezetül olyan kapcsolási elrendezéshez való elektródaalakzatot szemléltet, melynél a nyaláb újból az eíokírődacsoport külső szélei alkotta szegletekbe áll be, amelynél azonban zz egyik helyzetből a másikba való eltolást elektrosztatikus, eltérítő eszközökkel foganatosítjuk. A —149— elektródák belső koszorújának külső határvonalai ismét váltakozva ki- és beugró szegleteket alkotnak és ezek az elektródák az előzőkből kitűnő módon akként vannak eltérítő lemezekkel összekötve, hogy a nyaláb a beugró szegletekbe, így pl. a —150— szegletbe áll be. Ha a nyalábra sugárirányú befelé ható impulzust fejtünk ki, úgy az a —151— elektródára kerül és a —152— helyzet felé mozog. A belső elektródakoszorú körül egy második, —153— elektródakoszorú van elrendezve, mely az elektrosztatikus eltérítő eszközökkel akként van csatolva, hogy a nyaláb ezekre az elektródákra való felcsapódás esetén a berajzolt nyilak irányában érintőleges irányú mozgást végez. Ezeknek az elektródáknak és sugárirányú impulzusoknak felhasználásával a nyaláb a —152— helyzetből újból a —150— helyzetbe vezethető vissza. Megemlíthető még, hogy bár az utóbb említett kiviteli alakoknál mindig szabályos elektródaelrendezést szemléltettünk, ez azonban nem feltétlenül szükséges, minthogy olyan elektróda esetén, amely az elektródaminta középpontjától távolabb van, mint a többi elektródák, a megfelelő eltérítőelemmel olyan csatolást alkalmazhatunk, hogy a nyalábhelyzetre való visszahatása ennek az elektródának nagyobb, mint a többi elektródáké. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektronsugárcsöves kapcsolási elrendezés, amelynek sugárkitérítő rendszere, első fogó elektródája és legalább egy további fogóelektródája van és amelyben a sugár egyenként állandó jellegű számos helyzetet foglalhat el, a sugáráram e helyzetek mindegyikében az első fogóelektróda és legalább egy további fogóelektróda között oszlik meg, az első fogóelektróda pedig ellenálláson át feszültségforrással van összekötve és kitérítő elektródával van csatolva, amelyre jellemző, hogy a kitérítő rendszer egy méretű kitérítő rendszert alkot, az első fogóelektróda a kitérítés síkjához és a további fogóelektródához viszonyítva úgy van kialakítva és szerelve, hogy az első fogóelektródához folyó sugáráram a sugár kitérítésének függvényében számos maximumot és minimumot tüntet fel, a maximumok és minimumok értéke monotonan és azonos értelemben változik, az első fogóelektróda és a feszültségforrás közé iktatott ellenállás értéke pedig akkora, hogy a kitérítő elektróda feszültségének számos értékénél az elektron sugárnyalábnak stabil helyzete van, mimellett az elrendezésnek továbbá oly eszközei vannak, amelyek a sugárnak az egyik állandó helyzetből egy másik állandó helyzetbe való eltolása végett a kitérítő eszközökbe impulzust juttatnak. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fogóelektródák legalább egyikének az eltérítő eszközökkel való csatolására alkalmas eszközök ellenállást tartalmaznak, melyről eltérítő feszültség van levéve. 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az árammegosztásban résztvevő elektródák egyikével összekötött, legalábbis egy áramkörben folyó áram az elektronsugárnyaláb eltérítésére való tekercsben folyó áramot vezérel. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, olyan eszközök elrendezése, melyekről a nyalábnak az egyik helyzetből a másikba való áthelyezése végett az eltérítő szervek számára járulékos feszültség vagy járulékos áram van levezetve. 5. A 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az eltérítő eszközökhöz olyan feszültségimpulzus van vezetve, hogy az eltérítő feszültség, illetőleg eltérítő áram változása ugrásszerű, ill. lépcsőzetes lefolyású. 6. Az 5. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy egy műhálózathoz derékszögű feszültségimpulzus van vezetve, mely műhálózatnak időállandója az egyik fogóelektródával összekötött áramkör időállandójának felel meg, mely áramkörből az eltérítő lemezek számára az árammegosztás következtében fellépő feszültség van levezetve és hogy a műhálózatnak a kimenőfeszültsége az említett eltérítő lemezekhez van vezetve. 7. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyaláb egy bizonyos helyzetének elérésekor az elektronsugárcső egyik elektródájához vagy eltérítő szerveihez olyan feszültségimpulzus vezetődik hozzá, hogy a nyalábnak csupán egy lehetséges beállítása van és a nyaláb e beállítási helyzetbe tolódik el. 8. A 7. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fogóelektródák egyikével összekötött egyik áramkörbe beiktatott ellenállással, mely ellenállásról az árammegosztás folytán előidézett feszültséget az eltérítés céljából levezetjük, párhuzamosan gáztöltéses kisütőcső van kapcsolva, mimellett ez a cső akként van bekapcsolva, hogy olyan gyújtó-, illetve oltófeszültsége van, hogy ez a cső az elektronsugárnyaláb egy bizonyos meghatározott helyzetében gyullad be, aminek következtében a nyaláb egy más helyzetbe tolódik el. 9. A 7. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az elektronsugárcsőnek járulékos fogóelektródája van, melyei az ele'ktronsugárnyaláb egy bizonyos meghatározott eltérítő feszültségnek megfelelő helyzeténél ér, mimellett az ezzel a fogóelektródával összekötött áraimkörből a nyalábnak egy valamely más eltérítő feszültségnek megfelelő helyzetbe való eltérítése végett feszültség van levezetve.