142104. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel
Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.104. SZÁM 21. a3 . 16—80. OSZTÁLY — P—11.579. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven, (Hollandia) A bejelentés napja: 1947. december 31. Németalföldi elsőbbsége: 1946. október 23. (A 620—1940. M. E. sz. rendelet és az 1947 : XXVII. t. c. alkalmazásával) A találmány tárgya olyan kapcsolási elrendezés, mely elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugánesövet tartalmaz, továbbá az ilyen kapcsolási elrendezésben alkalmazható elektronsugárcső. Az ilyen kapcsolási elrendezéseknél különböző alkalmazásokkal kapcsolatban kívánatosnak bizonyult, hogy olyan eszközök felett rendelkezzünk, melyek egyszerű módon az elektronsugárnyaláfona'k meghatározott helyzetekben való rögzítésére és a nyalábnak egy ilyen helyzetéből egy másikba való áthelyezésére alkalmasak. Az ilyen kapcsolási elrendezés pl. jól alkalmazható önműködő távbeszélőrendszerekhez való vonalválasztóként vagy csoportválasztóként, valamint számológépekhez való számolócsőként, szabályos időközökben fellépő feszültségi impulzusok előállítására való szabályozó kapcsolási elrendezésként, valamint segédmechanizmusokhoz (szervomechanizmusokhoz) és frekvenciaosztóhoz való szabályozócsőként. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az jellemzi, hogy az elektronsugárnyaláb egy vagy több helyzete mellett legalább két fogóeléktróda közötti árammegosztás jön létre és hogy az e mellett, legalább is az egyik, ez elektródák egyikével összekötött áramkörben fellépő áram, az elektron sugárnyaláb eltérítését akként befolyásolja, hogy a nyaláb a szóbanforgó helyzetben tartódik. Emellett • megemlíthető, hogy pl. a távbeszélés területén ismeretes már olyan önműködő távbeszélő-választó, mely többanódos elektronsugárcsövet tartalmaz és amelynél a nyaláb eltérítő eszközök segélyével ez anódák mindegyikére ráirányítható. A nyalábnak valamelyik meghatározott anódán való rögzítése ebben az esetben azonban nem történik árarnosztás útján úgy, hogy a kívánt helyzetben való stabilizáláshoz aránylag bonyolult kapcsolási elrendezés szükséges. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél a nyalábnak egy vagy több olyan helyzetét hozzuk létre, mely természet szerint stabil úgy, hogy az ilyen kapcsolási elrendezés egyszerű kivitelű. A találmányt az alantiakiban a csatolt rajzok kapcsán közelebbről ismertetjük. Az 1. ábra szerint az —1— elektronsugárcső elektronsugárnyaláb előállítására való, itt csak vázlatosan szemléltetett, önmagukban ismert eszközöket, a nyaláb eltérítésére való —-2— lemezeket, végül két, —3— és —4— fogóelektródát tartalmaz. A —3— elektróda akként van kialakítva, hogy a nyalábnak legalábbis egy része az eltérítés esetén vagy a —3— elektródát, vagy pedig a —4— elektródát éri. Evégett a —3— elektróda pl. egyes 3' lemezekből lehet összeépítve, melyek egymással vezetőileg össze vannak kötve, vagy pedig egyetlen egy lemezből állnak, melyben megfelelően kialakított —5— bevágások vannak. A —6— vezetéken keresztül a —3— elektróda egy feszültségforrás pozitív pólusával van összekötve, melynek mínuszsarka az elektronsugárnyaláb katódjával áll összeköttetésben. E feszültségforrás pozitív pólusa —7— ellenálláson és a —8— vezetéken keresztül a —4— fogóelektródával is össze van kötve, míg a —7— ellenállásnak a feszültségforrástól távolabbi vége az eltérítő lemezek egyikével van összekötve. Ennél a kapcsolási elrendezésnél a —8— áramkörben folyó —ia — áramerősség az előidézett és az eltérítő lemezek közötti —V— feszültségkülönbséggel meghatározott eltérítés függvényében több maximumot és minimumot mutat, ahogy ezt a 2. ábra —11— görbéje szemlélteti. E maximumok és minimumok nagysága, valamint egy máshoz viszonyított helyzete főként a két —3— és —4— elektróda méreteitől és elrendezésétől, valamint az elektronsugárnyaláb keresztmetszetének alakjától és méreteitől függ. Az eltérítő lemezeken fellépő —V— feszültség, melyet a —7— ellenállásról veszünk, emellett az ezen az ellenálláson átfolyó —ia— áramerősségtől lineárisan függ; ezt
