142103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcső elektródájának előállítására és ily elektródával felszerelt villamos kisütőcső

Megjelenít 1953. évi Í július hó 1-én. i. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.103 SZÁM. 21. f. 82-87. OSZTÁLY. — P-11016. ALAPSZÁM. Eljárás villamos kisütőcső elektródájának előállítására és ily elek­tródával felszerelt villamos kisütőcső N. V. Philips'Gkfeilampenfabrieken, Eindhoven, hollandiai cég A bejelentés napja: 1944. március 10. Németalföldi elsőbbsége: 1943. március 10. A találmány villamos kisütőcső elektródájának előállítására való eljárás, valamint oly villamos ki­sütőcső, amelynek a találmány szerinti eljárással ké­szült elektródája van. Tekintettel arra, hogy villamos kisütőcsövek elek­tródáinak különféle követelményeknek kell megfe­lelniük, előállításuk szempontjából csak egészen meghatározott anyagok jöhetnek tekintetbe. A mű­szaki . gyakorlatban ezért mindig ugyanazokat az anyagokat alkalmazzák, mégpedig főleg nikkelt, molibdént és grafitot. Különösen gazdasági meggon­dolások miatt javasoltak már vas alkalmazását is. A vasnak azonban ebből a szempontból számos hát­ránya van; egyrészt gyorsan rozsdásodik, másrészt azokon a hőmérsékleteken, amelyekre a villamos ki­sütőcsövek belsejében felhevül, igen nagymennyi­ségű gázt ad le. A vas alkalmazásának hátránya még, hogy hevítéskór nagymértékű alakváltozáso­kon megy át. Az előbbiekben említett okok miatt már most a vas villamos kisütőcsövekben való fel­használásra nem alkalmas. A vas tulajdonságainak javítása végett javasol­ták már a vasnak,különféle más fémekkel, pl. töb­bek között alumíniummal, titánnál, cirkónnal való ötvözését. Ezek az ötvöző alkotórészek általában igen kis százalékos mennyiségben vannak jelen. A villamos kisütőcső elektródájának előállítására való találmány szerinti eljárásnál az elektróda vas­ból van és ez legfeljebb 7 százalék titánt tartal­maz. Különösen célszerűnek bizonyult az olyan öt­vözet, amelynek titántartalma í—4 százalék. A ta­lálmány értelmében a vasat a titánnal összeömleszt­jük és ebből az ötvözetből elektródát készítünk, amelyet a kisütőcsőben való elhelyezés előtt vagy után nem-oxidáló környezetben, pl. technikai keve­rékgázban addig hevítünk, amíg az elektróda felü­letén- fekete titánoxidból álló vékony hártya nem keletkezik. A találmány szerinti« eljárással készült elektróda a titán oxidálódása folytán fekete külsejű lesz. Ez az oxidképződés, valamint a felület fekete színe megnöveli az elektróda hőkisugárzását és egyúttal csökkenti a szekundermissziót. Ez a körülmény kü­lönösen fontos, minthogy a szokásos, tehát ötvöző alkotórészek'nélküli vason igen nehéz fekete fedő­réteget előállítani, ellentétben pl. a nikkelből ké­szült elektródákkal.. amelyeket felüléti szenesítés (karbonizáiás) útján könnyen lehet réteggel be­vonni. A jelen leírásban vason oly szokásos vasat ér­tünk, amely körülbelül 1 százalék mennyiségben szennyeződéseket, pl. mangánt, szilíciumot és sze­net tartalmaz. A titán cxidálásáhcz mindössze csekély mennyi­ségű oxigénre van szükség. Ezért már elegendő technikai keverékgázbin, vagyis nitrogén és hidro­gén keverékében va'ó hevítés, amely önmagában redukáló hatású; az oxidáláshoz szükséges oxigén­mennyiséget eközben maguk az elektródák adják. Az elektródákban ugyanis . mindig van csekély mennyiségű oxigén, amely a. hevítés következtében Jkifelé hatol (diffundál) és a felületén a titánt oxi­dálja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vi'lamos kisütőcső elektródájának elő­állítására, amelynél az elektróda legfeljebb 7% ti­tánt tartalmazó vasból van, melyre jellemző, hogy a/vasat a titánná! összeömlesztjük és ebből az öt­vözetből elektródát készítünk, amelyet a kisütőcső­ben való elhelyezés előtt, vagy után nem-oxidáló környezetben, célszerűen technikai keverékgázban, hevítünk. 2. Villamos kisütőcső, melybe jellemző, hogy. az 1. igénypont szerinti eljárással készült elektródája van. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda 642 F. Sumíts Is.van

Next

/
Oldalképek
Tartalom