142101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mófalapoknak és lemezeknek rostos hulladékanyagból száraz úton, gyárilag történő előállítására
2 142.101 fölötti rétegekben teríteni, tehát tetszés szerint szabályozni tudjuk a sajtolandó, illetve hengerlendö lapok és lemezek belső struktúráját. Az anyagnak a szükséges mértékű lágyítása és színezése,, továbbá a sajtolás, illetve hengerlés és azt követő szélfürészelés, csiszolás stb. a szokásos módon történhet és így a találmánnyal nincs korlátozva. Természetesen csak a hosszabb darabokban lévő' rostos hulladékanyagoknál szükséges az anyagnak őrlés előtt történő keresztirányú felszabdalása, mert csak így lehet azt az őrléskor rostosítani, míg ellenben a közönséges rostos hulladékokat, pl. faforgácsot, fűrészport, papíriszapot stb. előszabdalás nélkül mindjárt őröljük. Az eljárás kivitelére való berendezés a csatolt rajzon példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve, mégpedig az 1. és 2. ábrák a berendezés oldalnézetét mutatják, a 3. ábra a szifalemezes adagolódobnak felülnézete és részben metszete, a 4. ábra pedig a rostos hulladékanyag megőrlésére szolgáló kalapácsos őrlő dobjának részlete felülnézetben, a lyukasztásos dobpalást egy részének eltávolítása mellett. A rajzon —ax és a 2 -— a rostos hulladékanyagok megőrléséhez használt kalapácsos őrlőket jelölnek, melyekből egy vagy több lehet a berendezésben alkalmazva; több őrlő alkalmazása esetén készíthetünk azokkal egyforma; vagy pedig különböző finomságú őrleményeket. Ez őrlők az ismert kalapácsos őrlőktől eltérnek, amennyiben azoknak vastag verőkalapácsai helyett egymás mellett fekvő lemezvékonyságú —b— késeik vannak (4. ábra), melyek az őrleményt szálfinomságúra felvagdalják. Az őrlő dobpalástján lévő —e— nyílások a tengelyre merőleges irányban hosszúkásak, amivel azt érjük el, hogy a felvagdalt rostszálak akadálytalanul át tudnak hatolni e nyílásokon és áthatolás közben a keskeny nyílások szélei rostosításukat tovább fokozzák. Az —a,— és —a2 — kalapácsos őrlők elé a mezőgazdasági gépiparban ismeretes —d— silóvágógép van szerelve, a hosszabb darabokban lévő rostos anyagoknak keresztirányban való felszabdalására. E gépből a keresztszálakra felszabdalt hulladékot az —e—. exhauster az —<f, 1— csöveken, a —g— ciklonon és —h, h5— csigákon át az —a lf a;.— őrlőkbe szállítja. Az őrlők mögé az előkeverő gyanánt szolgáló —i, i1 —• csigás keverődobok vannak szerelve, mélyek felváltva fogadják magukba az őrlőkből a —j\—, illetve —j2 — csöveken át szállított őrleményt. Itt történik a kötőanyagnak az őrleményhez való hozzáadagolása. Ez előkeverők mögött a —k— enyvezőkamrák helyezkednek el, melyekbe az előkeverők csigái az —1— csővezetéken át szállítják el a keverékanyagot. Ezek a kamrák tulajdonképpen kalapácsos keverődobok és bennük a ragasztóanyag mar tökéletesen ráenyveződik a rost- vagy őrleményanyagra. A keverődobok palástjának likacsain át kinyomott anyagot az —m— görgős szállítószalag az —n— adagolódobok —o— szállítócsigájához vezeti. E dobok két egymásba helyezett és egymással ellentétes irányban forgó szitahengerből állanak, melyeknek tengelyvonalában halad az —o— szállítócsiga. Ezek a dobok az anyagot az alattuk elhelyezett és tengelyükre merőleges irányban mozgó, végnélküli szalagként kiképzett —p— terítőasztalra adagolják. Tetszésszerinti számú, a rajzon pl. három adagplódob 'van alkalmazva. Amint az asztal elmozog a dobok alatt, a belőlük aláhulló anyag rétegesen egymás fölött ráterítődik az asztalra. Ha a dobokban ugyanolyan finomságú őrlemény van, akkor a dobok tartalma egyetlen azonos finomságú rétegben térítődik rá az asztalra, ha pedig a dobokban különböző finomságú őrlemény van, akkor váltakozó finomságú rétegek kerülnek egymás fölé. A dobok palástján a nyílások négyzetalakúak és ezek nagysága szabja meg azt, hogy az áthullás milyen mértékű legyen, tehát a tökéletes terítést. A rétegek vastagságát a mozgás szabályozásával tetszésszerint állíthatjuk be. A sajtolandó lemez struktúráját tehát tetszésünk szerint választhatjuk meg, aszerint, hogy milyen finomságú anyagokat juttatunk az adagoló dobokba. Az egyenletes mozgás biztosítja a teljesen egyenletes rétegvastagságokat, úgyhogy a terítőasztalról most már teljesen egyenletes vastagságú anyagrétegek jutnak a sajtoló-, illetve hengerlőmübe. Hogy az anyagban lévő esetleges nedvességtartalmat a terítés alkalmával eltávolítsuk, a terítőasztalra a rajzon fe! nem tüntetett szitabetétes, vagy hosszúkás perforációs nyílásokkal ellá^ tott betétlemezzel bíró védőlapot helyezünk, úgy, hogy erre térítődik rá az anyag, majd a terített anyagot ugyanilyen védőlappal takarjuk le és így engedjük az —r— elősaj tolóba, mely azt hidegen elősajtolja formába, hogy azután az elősajtolt darabokat a —t— kocsival továbbítani lehessen, as -T-S— melegsajtolóba. A sajtolás keret nélkül történik és utána az anyagot szükség esetén az önmagában ismert szélvágófűrészhez, onnan pedig az ugyancsak ismert —v— csiszolóhoz vezetjük. A leírt berendezéssel mindennemű rostos anyagot tökéletesen fel tudunk dolgozni műfalapokká, illetve lemezekké, vagy különböző idomdarabokká. A papírgyártás hulladékanyagát képező papíriszapot a berendezéssel, annak legkisebb változtatása nélkül szintén fel lehet dolgozni, csupán az iszapdarabokat széttört, vagy esetleg fürésszel nagyobb kockákra vágott darabokban kell a kalapácsos őrlőkbe bevezetni, ahol azok felfoszlanak és újból rostossá válnak, mely rostos őrlemény azután a berendezésen átvezetve, a kívánt lapokká vagy lemezekké sajtolható. Természetesen a berendezés nincs kötve a leírt és a rajzon feltüntetett kiviteli alakhoz, azon a találmány keretén belül változtatások is végezhetők. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás műfalapoknak és lemezeknek rostos hulladékanyagbői száraz úton gyárilag történő előállítására, melynél a hulladékanyagot megőröljük és kötőanyaggal összekeverve sajtoljuk, illetve hengereljük, azzal jellemezve, hogy a hosszabb darabokban lévő rostos hulladékanyagot, pl. a furnirgyártásnál keletkező hulladékot, valamint a növényi szálasanyagokat, megőrlés előtt keresztirányban darabokra vagdaljuk fel és így juttatjuk el az őrloműbe, az őrleménynek és a kötőanyagnak beható összekeverését és a rostszálaknak enyvvel való bevonását és kötésre hozását pedig egymást követő munkamenetben, először előkeverődobban, utána pedig kalapácsos rendszerű enyvezőkainrában végezzük, aminek megtörténtével az anyagot egymással ellentétes irányban forgó szitahengerekből álló csigás adagolóba vezetjük, onnan pedig mozgó te-
