142086. lajstromszámú szabadalom • Bázisos, tűzálló téglák vagy masszák és eljárás előállításukra

Megjelent 1953. évi ; július hó 1-é»-1.

'_ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.086. SZÁM. 80. b 8. OSZTÁLY. — HE—165. ALAPSZÁM, „Bázisos, tűzálló téglák vagy masszák és eljárás előállításukra" Heuer Russell Pearce mérnök, Philadelphia (É. A. E. Á.) A szabadalom bejelentésének napja: 1952. április 8. A találmány tűzálló téglák és más termeivények előállítására vonatkozik, melyek túlnyomóan magnéziumoxidot, pl. zsugorított magnéziumoxidot (periklaszt, vagy agyonégetett), vagy villamos úton megömiedt magnéziun\oxidot tartalmaznak és melyek kemencében való égetés nélkül használhatók. A találmány egyik célja, hogy nem égetett, bázisos, tűzálló téglákat létesítsen, melyek közepes hőmérsékleten javított tűrési szilárdságúak. A találmány továbbá ki nem égetett, bázisos, tűzálló téglák zsugorodásának mellőzését vágy csökkentését célozza,'-mely jelenség lineáris méretekben felléphet, ha a téglákat magas hőmérsékletre hevítik. Már javasolták hőmérsékletváltozásokkal szemben kevésbbé érzékeny magnezit- vagy dolomittéglák előállítása céljából, a szokásos' nyersanyaghoz, a formázás előtt, felaprított, kb. 0—10 mm, célszerűén 0—2 mm, vagy 0,5—E mm szemcsenagyságú vasnak vagy vasötvözeteknek 1—15% mennyiségben való hozzáadását. Emellett a vasat forgács alakjában adták hozzá, míg a zsugorított magnezit vagy dolomit szemcsenagysága, mint az korábban szokásos volt, 0—5 mm,, főleg 0—3 mm között feküdt és az apró és közepes szemcsék közötti arány a szokásos volt. A találmány ki nem égetett állapotban használható, bázisos, tűzálló téglákra vagy masszákra vonatkozik, melyek a tűzálló alkatrészeken kívül, a tűzálló alkatreszek összmennyiségére számított 15 százalékig terjedő fémvasadalékot tartalmaznak és melyek durvaszemcsés és finomszemcsés tűzálló alkatrészekből vannak fölépítve és a vasat kb. 0,6 mm, célszerűen 0,42 mm szemcsenagyságnál kisebb szemcséjű por alakjában tartalmazzák. Az adag adalékát alkotó vasnak igen apró részecskékre való osztása rendkívül fontosnak bizonyult a fent felsorolt hatások elérése szempontjából, mi mellett optimális hatást akkor érünk el, ha a téglák. felépítése bizonyos szemcseelőírások figyelembevételével történik. A találmány szempontjából '„durvaszemcsés" anyag legalább 0,4 ás „finomszemcsés" anyag legfeljebb 0,3 mm szemcsenagyságú anyagot jelent. A találmány célszerű kiviteli alakja szerint az adag 45—70% — célszerűen 50—60% — 0,4'és 3,5 mm, célszerűen kb. 0,4 mm és 2,4 mm között fekvő durva- és 25—50% kb. 0,3 mm-nél, előnyö. sen 0,2 mm-nél kisebb finomszemcsét, valamint 3—5% _ célszerűen 8—12% — kb. 0,6 mm-nél, előnyösen 0,42 mm-nél kisebb szemcsenagyságú fémes vasrészecskéket tartalmaz. Ezekét äz alkatrészeket szokásos kötőanyaggal, pl. kénsavval, vagy megnéziumszulfáttal és vízzel, alkalmas nyomáson, téglákká formázzuk, a téglákat esetleges utókezeléssel megszárítjuk és ki nem égetett téglákként felhasználhatjuk. . A durva megnéziumoxidszemcsék, részben vagy egészen, kb. 0,6 és 3,5 mm. közötti szemcsenagyságú, durva krómitszemcsékkel helyettesíthetők, míg a finom magnéziumoxidszemcsék, egészben vagy részben, finom. krómitszemcsékkel lehetnek. helyettesítve. A, formázott téglákat, hideg nyomószilárdságuk megjavítása céljából, széndiozidgázzal, kezelhetjük. . A legjobb eredmények elérése céljából azonban a kb. 0,42 mmnél kisebb szemcsenagyságú, kromittartalomnak minél kisebbnek kell lennie, ámbár számos célra 10%-ig terjedő mennyiségű kromitliszt is használható. . ' A tűzálló massza előállításánál célszerű, ha előbb a,s

jdurva és finom részecskéket serpenyőben vagy más szokásos kavaró berendezésben egymással öszszekeverjük, majd. a keveréket a kötőanyag oldatával megnedvesítjük, A kötőanyag pl. kénsav lehet, a száraz tűzálló keverékalkatrészek összsúlyára számított 0,5—3 %** arányában, víznek ugyancsak száraz keverék súlyára számított 2—5%-nyi menynyiségén kívül. Célszerű arány kb. 1% sav és 4% víz. Kénsav helyett magnéziumszulfát használata esetében előnyösen a. száraz tűzálló alkotók összsúlyára számított 0,5—3% magnéziumszulfátot használunk, ugyancsak a száraz tűzálló alkatrészekre számított 2—5%" vízen kívül. Előnyös arány 1,3% vízmentes magnéziumszulfát és 4% víz. Ha a kötőanyag kénsav, akkor lényeges, hogy a kénsavat a tűzálló alkatrészekkel összekeverjük ésegymásra reagáltassuk, mielőtt a vasport hozzáadnék, majd tpvábbi keverés közben kebelezzük be a vasport az adagba. Ha a kötőanyag maknéziumszulfát, akkor a keverés sorrendje lényegtelen. A durva és finom tűzálló részecskéket, vasport,