142082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajtózsinór előállítására

Megjelent 1953. évi július hó llén. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.082. SZÁM. 47 d. 10-12 OSZTÁLY. — GE—110. ALAPSZÁM. Eljárás hajtózsinór előállítására Gellért Miklós ellenőrzési csoportvezető, Budapest Bejelentés napja: 1951. február 12. egy álló —4— horogsoron történik. Az elősodort zsinórt az álló horogeorra felfüggesztett —3— önsodróra kell akasztani, továbbá a forgatható —1— sodrókeréken a zsinór egyik ágát összesodrás előtt egy 5 cm hosszú —2— acélhoroggal meg kell hoszszabbítani. Az acélhorog alkalmazása a zsinór egyik ágának megrövidítése céljából történik. Ezután a zsinór összesodrása következik. A végtelenítés második szakasza a különböző nagyságú hurkok (lásd 2. ábra) egymásba bújtatása és eldolgozása. A —5— legvastagabb hurokba be kell húzni a —6— vékonyabb hurkot. A —6— hurkot kissé megsodorva e hurokba behúzzuk és ennél vékonyabb —7—• hurkot, melyet ugyancsak kissé megsodrunk és belehúzzuk a következő hurkot. Az utolsó —8— hurok behúzása után a maradékszálakat a zsinór testébe behúzva kell eldolgozni. Végül az egybekapcsolódó végeket egy fogóval össze kell préselni, hogy egyenletessé váljon a zsinór felülete. Szabadalmi igénypontok. Eljárás hajtózsinór előállítására azzal jellemezve, hogy a zsinórhoz szükséges fonalak egy részével kezdve a fonalakat ágakba összesodorjuk, majd az ágakat különböző vastagságú hurokrendszerből álló zsinórrá sodorjuk, ezután a zsinór végtelenítése céljából a vastagabb huroktól a vékonyabb felé haladva, a hurkokat egymásba bujtatjuk és közben összesodorjuk, majd a legvékonyabb hurkot behúzzuk és a végtelenítés helyét elegyengetjük. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. — 638 — F. v.: Stimits István. A hajtózsinórt eddig külföldön, főleg Svájcban és Franciaországban készítették és ezekből az országokból hozatták be. Az eddig ismert hajtózsinórok többrétűek, melyek több (2—3) egymásra font rétegből állnak. ~ Az efféle hajtózsinórok hátránya, hogy a rétegek egymástól függetlenek és a felület megkopása esetén szétrongyolódnak, mivel a belső rétegek nem erősítik a külső felület szövetét. Hátránya továbbá, hogy gyors forgásnál hamar megnyúlik és a sima felület miatt csúszás következik be. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással készült hajtózsinór tömör és egyöntetű. Sokkal tartósabb, mert a szálak egymáshoz kapcsolódnak, nem rétegesek. A felület recézettsége miatt kiválóan tapad és jóval hosszabb élettartamú. A találmány két részből áll: úgy, mint zsinórsodrásból és végtelenítésből. A hajtózsinór készülhet növényi, állati vagy vegyi eredetű fonalakból. A hajtózsinór elvégtelenítése folyamatosan történik. A zsinór vastagságához szükséges fonalak összességének csupán egy kis hányadával kezdődik á szálazás. Pl. ha az összes szál száma 80, úgy 5 szállal kezdünk. A zsinór négy ágból áll. Először két ágba kell sodorni, majd az így elkészült zsinórt ismét két ágba sodorjuk össze. Az összesodrás közben négy különböző hurok keletkezik, mely a zsinór elvégtelenítésének alapjául szolgál. A zsinór hurokképzése és összesodrása (lásd 1. ábra) egy forgatható —1— zsinórsodrókeréken és