142079. lajstromszámú szabadalom • Ampullamosó és szárítógép

Megjelent 1953. évi július hó lffén. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.079. SZÁM. 30. g. 1-6. OSZTÁLY. — 30-231. ALAPSZÁM. Ampullamosó- és szárítógép A Magyar Állam, mint a feltaláló, Bogdány Lajos gépészmérnök budapesti lakos jogutóda A bejelentés napja: 1951. február 27. Ampullámosógépek már ismertek. Egyik használatos megoldás kis szekrénykékből áll, amelyben a behelyezett ampullákat úgy mossák, hogy először légtelenítik a szekrénykét, majd forró öblítővizet boosátnak be, amely az ampullákba is behatol. E berendezés hátránya, hogy az ampullák belsejét nem mossa ki tökéletesen, egyes belső, sarkok mosatlanok maradhatnak. Tökéletesen mos az a másik használatos megoldás, amelynél az ampullák mosása folytonos munkamenetben körben forgó, vízszintes tárcsán történik, amelynek kerületéri .felfelé álló csövecskék vannak elrendezve. Ezekre helyezik az ampullákat. Az ampullákat belülről a csövecskékből kifecskendező forró víz mossa, kívülről pedig zuhanyszerűen működő szervek öblítik. Az ampulláik szárítása azonban eddig mindig külön berendezésben és külön munkamenetben történt. A találmány olyan gép, amelyben a mosás és szárítás egy folytonos munkamenetben történik. A gépnek hasonlóan a már ismert, folytonosan működőhöz, vízszintes forgótárcsája van a kerületén elrendezett függőleges öblítőcsövecskékkel. A csövecskék, amelyek az ampullák felvételére valók, oly alagúton haladnak át, amelynek első szakaszában azi ampullák mosása, másodika szakaszaiban pedig szárításuk történik. Az első szakaszban a csövecskék forró mosóvizet fecskendeznek az ampullákba, ugyanakkor kívülről is az alagút menynyezetéből és/vagy oldalfalából kilövelő vízsugarak mossák; a második szakaszban a csövecskék szárítólevegot fújnak az ampullákba, kívülről pedig az ampullákat alagútban elrendezett villamos fűtővezetékek és az alagúton átáramló levegő szárítja. A találmány szerinti gép részleteit és működési módját/ az ábrák kapcsán ismertetjük. Az ábrák a találmánynak egy példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a gép forgótárcsájának, az e fölött elrendezett alagútnak, és a tárcsa alatt lévő, a lecsurgó mosóvizet felvevő tartánynak átmérő irányú metszete, a 2. ábra az alagút és a tárcsa egy részének felülnézete, a 3. ábra az alagút mosószakaszának, 4. ábra pedig szárítószakaszának metszete. A gép 1 alagútja a forgótárcsa kerületének kb. öthatodára terjed. A kerületnek gzabadon maradó egyhatoda a kezelő rész, vagyis az a hely, ahol a gépet kezelő személy az ampullákat a csövecskékre teszi, illetve azokról leveszi. Az ábrák szerinti megoldásnál a tárcsa 2. ábrán feltüntetett nyíl irányában forog. Mielőtt á csövecskére helyezett ampulla a-nál belépne az alagútba, a csövecskéből a vízbefecskendezés az ampullába már megindul, úgy, hogy a csövecskék működése ellenőrizhető és bedugulás esetén kicserélhetők. A csövecskéken át a forró víz befecskendezése az alagútba a-nál való belépéstől az alagútnak egyharmadán túl, a b metszetig tart. Közben rövid szakaszon kívülről is mossák forró vízsugarak az ampullát. Még mielőtt a belső mosás megszűnne, már megkezdődik az ampullák.kívülről való szárítása. A kívülről való szárítás az alagútnak c metszeténél kezdődik és d metszeténél fejeződik be. Közben az <e metszetnél megindul az ampulla belső szárítása is. A csövecskék most víz helyett szárító levegőt fújnak az ampullák belső terébe. A légbefuvás egészen az ampulláknak az alagútból, f-nél való kilépéséig tart. A kívülről való szárítás nem tart az alagút végéig, hanem, mint már fentebb említettük, az alagút d metszeténél megszűnik. Az alagútnak azután következő szakasza nincs fűtve, hogy az ampullák a kilépésig l'ehűlhessenek. Az előbbiek szerint a 4 csövecskék először forró vizet fecskendeznek be az ampullákba, majd utána fel nem hevített szárító levegőt. & víznek a csövecskékhez való vezetése a forgótárcsa alatt elrendezett 5 csöveken, a levegőnek hozzávezetése pedig a 6 csöveken történik. A vízbefecskendezést, illetve levegőbefúvást a forgótárcsa tengelyét körülvevő 8, illetve 7 gyűrűalakú tolattyúk vezérlik. A szárítást a szárítószakaszban az aJagút két oldalán elrendezett, villanyárammal hevített szalagok végzik, részben hősugárzással, részben pedig az alagúton átáramló levegő felhevítésével. A légáramot úgy idézzük elő, hogy a 3 vízgyűjtő tartályból a párás levegőt elszivatjuk. Ugyanis a 2 forgótárcsa széle és az alagút alsó, külső 10 gyűrűje között keskeny 11 rés van, amely a szárítási szakasz kezdeténél rövid szakaszon kibővül (lásd