142078. lajstromszámú szabadalom • Térhatású mozifilm és előtét egylencsés géphez e film vetítésére

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.078. SZÁM. 57 a, 33-63. OSZTÁLY. — BO-117. ALAPSZÁM. Térhatású mozifilm és előtét egylencsés géphez e film vetítésére A Magyar Állam, mint a feltaláló Bodrossy Félix filmoperatőr budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1950. április 1. Térhatású mozgóképek vetítésére már igen nagyszámú kísérlet történt, amelyek azonban nem vezettek a kérdés kielégítő megoldásaira.. A feltalálók egy része a filmkocka beosztásának és a vetítőgép szerkezetének megfelelő megválasztásával akarta a célt elérni. Ennek érdekében olyan megoldásokkal kísérleteztek, amelyek egyikénél a sztereoszkópos képpárok elemeit külön filmszalagra helyezték és külön géppel vetítették a vászonra. íMás megoldásnál a két képelemet ugyanarra a filmszalagra egymás alá vagy egymás mellé helyezték, utóbbi esetben vagy álló, vagy pedig 90°kal elforgatot helyzetben; mindhárom esetben^azonban hátrányok mutatkoztak. Ugyanis vagy megtartották a képelemeknél a szabványos filmkocka méretet (magasság 18 mm, szélesség mm), vagy a szabványos filmkockát egyszerűen megosztották a két képelem között. Előbbi esetben a képelemnek egymás alá helyezésénél a vetítőgépet kétszeres, sebességgel kellett járatni, ami a filmet rongálta, egymás mellé helyezésnél pedig kétszeres szélességű filmszalagot kellett használni; utóbbi megoldás pedig a megszokott képméret arány elejtésére vezetett és emellett a 90°-kal elforgatott képelemeknek a vetítéshez való visszaforgatására zavarokra okot adó komplikált optikai elrendezést tett szükségessé. Mindezektől eltér és lényeges előnyöket biztosít a találmány szerinti megoldás, mert szabványos film, szabványos felvevő és vetítő gép, továbbá szabványos fényképészeti berendezés használatát teszi lehetővé. Egyetlen, egylencsés vetítőgépet használhatunk tehát és azt az eddigi sebességgel járathatjuk mindazon hátrányok elkerülése mellett, amelyek az eddigi megoldásokkal jártak. A találmány szerint tehát a térhatású filmvetítés mentesül mindazoktól a komplikációktól, amelyek eddig mutatkoztak és olyan egyszerűvé lesz, mint a közönséges mozgóképvetítés;' csak egy különbség marad, amelyet A polarizált fény használata okoz: a polár fényszfirő használata. A találmány két részletből áll, amelyek egyike a sztereoszkópikus képelemeknek a filmmezőn való mikénti elhelyezése, másika pedig egy vetítő előtét, amelyet normál szerkezetű egylencsés gépre alkalmazva, e géppel a találmány szerinti térhatású filmet a közönséges mozifilmhez hasonlóan vetíthetjük. A térhatású vetítéshez szükséges képpárok elemeit (a jobb- és balszemnek megfelelő képeket) a találmány szerint hézag nélkül egymás alá helyezzük el álló helyzetben és olyan méretben, hogy együttes magasságuk a szabványos filmkocka magasságával egyenlő, szélességük pedig akkora, hogy az egyes képelemek magasságának és szélességének aránya egyezik a szabványos filmkocka méretarányával, így a képmező két oldalán olyan sávok maradnak szabadon, amelyeken egy-egy hangcsík helyezhető el, pl. sztereofonikus adás céljára. A találmány szerinti vetítő előtét pedig két akromatikus prizmapárból áll, amelyeket a prizmák törőélének vízszintes helyzete mellett a vetítőfénysugárnak azon a pontján helyezünk el, ahol a jobb-és baloldali szemhelyzetnek megfelelő képek fénysugarai már különváltak és így zavaró számfölötti képek nem keletkezhetnek. Hogy a két képet az ernyőn pontosan fedésbe hozhassuk, a prizmákat mikrométer csavarokkal be lehet állítani. Az 1. ábra a találmány szerinti filmet, a 2. ábra pedig a vetítő előtét egy kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábrán (1) pl. a baloldali szemszögből felvett kép és (2) a jobboldali szemszögből felvett kép. Látható, hogy ezeknek a képeknek egyike sem alkot önálló egységet, az egyes képek között nincsenek azokat határoló sötét csíkok, vagy vonalak, az egyik képet minden hézag nélkül követi a másik kép. Az egymás alatt fekvő képelemeknek ilyen elrendezése elsőrangú fontosságú abból a szempontból, hogy a film jeleneteinek összeegyeztetése, másolása, vetítése és a ragasztás alkalmával 'minden* körülmények között elkerülhető legyen a bal- és jobboldali szemszögből felvett képek helyes: jobbbal, jobb-bal afcb. sorrendjének megzavarodása. Ha az egyes képek külön képmezőben önálló egységekként követnék egymást, a fentebb említett műveleteknél a képek felcserélődése következhetnék be, ami a térhatást teljesen megsemmisítené. Az összetartozó képpároknak a találmány szerinti elrendezése továbbá lehetővé teszi a képeknek a szabványos magasság: szélesség arány mellett a maximális méretre növelését, anélkül, hogy a hangcsík szokványos elhelyezése kétségessé válnék, sőt