142073. lajstromszámú szabadalom • Vezetékoszlop, hozzá való betontömb és eljárás az oszlop felállítására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.073. SZÁM. 20. k. 9-20. OSZTÁLY. - BA-22. ALAPSZÁM. Vezetékoszlop^ hozzávaló betontömb és eljárás az oszlop felállítására A Magyar állam, mint a feltaláló Bálványos József budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1949. július 23. Vezetékoszlopokként, különösen villamos vasúti hálózatokban, rendszerint vasból készült, csőalakú vagy rácsos tartó módjára szerkesztett oszlopokat szoktak alkalmazni. Az ilyen oszlop álló helyzetben való stabilitásának biztosítása végett az nswi^r. alsó, a földbe kerülő végén szögvaskeretből készült széles talpat rendeznek el és azt merevítő vasakkal kötik az oszlop U-vasakból, vagy szögvasakból ké­szült alkotó száraihoz. Csővasoszlopok alsó végén rendszerint öntöttvasból készült talpat alkalmaz­nak. Az így felszerelt oszlopot előre megásott gö­dör fenekén felállítják, majd a gödröt csömöszölt betonnal kitöltik. A szerkezet hátránya, hogy a talprész elkészíté­séhez viszonylag sok anyagra van szükség, emellett rácsos oszlopoknál a talpnak az oszlop hossztenge­lyére harántirányú tekintélyes mérete van, úgy hogy szállításkor az oszlop helyszükséglete viszony­lag igen nagy. Másik hátránya az ilyen oszlop el­mozdításához, illetőleg kiszedéséhez szükséges nagy munkateljesítmény. Ilyenkor ugyanis az oszlop alsó végén levő betontömböt kézzel vagy külömleges re­pesztő szerszámokkal szét kell verni, ami az oszlop mérete szerint 20—70 munkaórát szokott igényelni. Mivel pedig ez a munka vágány- vagy útvonalvál­toztatás, elbontás, egyvágányú pályának kétvágá­nyú pályára való átépítése, stb. esetén mindenkor elvégzendő, villamos vasútüzemek költségeit a fenti tényezők hátrányosan befolyáoslják. A találmány szerinti oszlop az említett ismert oszlopoktól abban tér el, hogy a földszint alatti része, ellentétben ae eddig szokásos kiszélesedő talpú kiviteltől, kúposán vagy gulaszerűen össze­szűkülő keresztmetszetű és ezzel a végével_előre elkésztíett betontömb ugyancsak kúposán, illetőleg gulaszerűen összeszűkülő üregébe van besüllyesztve. Mivel az oszlopvég és az üreg felületei azonos haj­lásszögűek, azok egymásra felfeküsznek és az osz­lop az üregbe süllyesztett helyzetében szilárdan be van fogva, viszont J az üregből szükség esetén viszonylag igen egyszerű eszközökkel kiemel­heW. A találmány további részeleteit a rajz kapcsán ismertetjük, amelyben az 1. ábra az ismert és a találmány szerinti osz­lopot és beépítési módját részben nézetben, részben metszetben, a 2. ábra a találmány szerinti rácsos oszlopot vasbeton tömbbe beépített állapotában, a 3. ábra hasított U-vasoszlopot ugyancsak be­épített állapotában mutatja be, a 4. ábra a beépítéshez használható segédeszközt távlati képben tüntet fel, az 5. ábra faoszlop szerelését mutatja. Az 1. ábrában, az oszlop alsó végén, szaggatott vonalakkal feltüntettük az eddig ismert és szoká­sos kivitelezés módját. A négy darab 4 szögvasból és 5 hevederékből készült rácsos oszlop felső végé­tő! az alsóig gúla módjára növekvő keresztmetszet­tel készült és alsó végén a 4 szögvasakkal előnyö­sen hegesztés útján összektöött, ugyancsak szög­vasakból készült 6 talprésszel volt felszerelve. E talprész alsó, legnagyobb keresztmetszete az oszlop legnagyobb keresztmetszetének sokszorosa volt és ezért az oszlop helyszínre szállításakor igen nagy volt a helyszükséglet. Az oszlopot talpával a gö­dörbe állították és a gödröt csöimöszölt betonnal kitöltötték. A találmány szerinti oszlopnak nincs talpa, sőt az oszloptő lefelé csökkenő keresztmetszetű csonka gúla. Az oszló felső része az eddigi oszlopok, felső részével mindenben megegyezik és az oszlop leg­nagyobb keresztmetszete az S talajszintben fek* szik. Az ilyen oszlop felállítása végett először a beton­tömböt készítjük el, anélkül, hogy evégből az osz­lopra szükség volna. A kiásott gödröt kellő szilárd­ságú betontömb előállítása végett először hs magas­ságban csömöszölt betonnal feltöltjük, majd a be­tonra középütt a 4. ábrabeli saluzó testet helyez­zük. Ez a 'saluzó test előnyösen bádogból készült csonka gúla alakú, üreges test, melynek külső mé­retei . megegyeznek az oszloptő méreteivel, azonban annál körülbelül 150—200 mm-rel hosszabb és fe­néklapján 7 tüske van, mely a saluzó testet a gö­dörbe állított helyzetében tartja. Ezután a gödör még üres részét az S talajszintig csömöszölt beton­nal kitöltjük, majd a 8 saluzó testet eltávolítjuk. Ilymódon, például vasúti pálya mentén, egész sor betontömb előre' elkészíthető. A beton kötése után a helyszínére szállított oszlopot egyszerű emelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom