142072. lajstromszámú szabadalom • Gép, szén, valamint egyéb kőzet fejtéséhez

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEÍRÁS • '" • . 142.072. SZÁM. 5. b.34-40. OSZTÁLY. — A A—188. ALAPSZÁM! Gép szén valamint egyéb kőzet fejtéséhez A Magyar Állam, mint a feltalálók: Ajtay Zoltán oki. bányamérnök és Szilárd József oki. gépészmérnök, dorogi lakósok jogutódja. A bejelentés napja: 1949. május 20. - A találmány réselő- és fejtőkészülék szén és más ásványi anyagok fejtéséhez, amelynél tartókar végén egymással szemben forgó két réselőszerszám van elrendezve, amelyek a fejtendő anyagot aprítják. Ismeretes oly réselő készülék, amelynél két, egymással szemben forgó fűrészlap alakú szerszám van közös tartókar végén elrendezve. Ezek a réselőszerszámok egymással párhuzamos síkokban forognak. A találmány szerinti réselő-, illetőleg fejtőkészülék tartókarjának végén az egymással ugyancsak szemben forgó két szerszá^m, illetőleg szerszámhordozó akként van elrendezve hogy a szerszámok forgástengelyei az elülső oldalon a tartókar hossztengelyével 90 foknál kisebb, vagyis hegyes szöget zárnak be. „Elülső oldal"-on e leírásban és igénypontokban a szerszámok alkotta fejtőfejnek a lefejtendő fronttal érintkező oldalát értjük. A találmány szerinti készüléknek az az előnye van, hogy a szerszámhordozók közötti köz a fejtőfej elülső oldalán oly kicsinyre választható, hogy különösen szén fejtésekor a vágott résben gerinc állva nem marad. E köz nagysága attól függ, hogy a fentemlített hegyes "'szöget mekkorára választjuk. Minden egyes szerszámhordozón több, előnyösen fog- vagy késalakú szerszám van elrendezve, amelyek a szerszámhordozók forgása közben a lefejtendő anyaggal egymás után kerülnek érintkezésibe. Ezeket a szerszámokat a találmány értelmében a forgástengely irányában egymással szemben eltoltan rendezzük el, úgy hogy két egymás után következő kés, illetőleg fog a szerszámhordozó forgása közben külön-külön nyomban jár. Az egyes szerszámok nyomai, vágyás forgás közben súrolt pályái azonban egymást részben át is lapolhatják. A szerszámhordozót előnyösen forgástest, például henger alakjában képezzük ki. Ha a szerszáimhordozó hengeralakú test, úgy azt a találmány értelmében úgy méretezzük, hogy a hengert, illetőleg kúpfelületeket határoló, a forgástengelyre harántirányú sík felületek nem párhuzamosaik, tehát ékfelületek alakjában vannak elrendezve. Ezzel azt érjük el, hogy a készülék a vágott résben könnyen mozgatható, illetőleg abból feszülés nélkül könnyen .eltávolítható. \ • A találmány szerintii készüléket mechanikusan vagy villamosan működtetjük. A készülék használ-Jiató mint kéziszerszám, különösen alkalmas azonban nagyteljesítményű fejtőgépekben való felhasználásra, amely esetben azt a hajtógéppel célszerűen egybeépítjük. A találmány egy példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel. Az 1. ábra kézzel kezelhető réselőkészülék oldalnézete, a 2. ábra ugyanannak az 1. ábra síkjára merőleges nézete és részben metszete. A 2a. ábra részlet nagyobb léptékű rajza. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett készüléknél a tükörképszerűen kialakított két 1 és 2 szerrszámhordozó, amelyek mindegyike saját tengelye körül forogható 3 tartókar végén van ágyazva. Mindegyik szerszámhordozó egy-egy dobalakú testből áll, #mely a golyóscsapágyakban ágyazott 4 tengellyel mereven van összekötve. A 4 tengelyen van azTTTtúpkerék ékelve, amely a 3 tartókar belsejében forgathatóan ágyazott tengelyen ékelt 6 kúpkerékkel dolgozik együtt. A két szejrszámhordozó mindegyike akként van elrendezve, hogy 4 tengelyének mértani T—T forgástengelye a 3 tartókar, illetőleg az abban elrendezett tengely X—X hossztengelyével az elülső oldalon hegyes szöget, a felvett példában 86 fokot zár be. Ez lerendezés következtében a két 1 és 2 szerszámhordozó a lefejtendő fronttal szemben fekvő, vagyis az elülső oldalon, egymáshoz lehetőleg közel fekszik, úgy hogy ezen. a helyen a szerszámhordozó egymáshoz legközelebb fekvő pontjai közötti —s— köz marad szabadon, míg a hátsó oldalon a két szerszámhordozó közötti 8- köz lényegesen nagyobb. Ezzel az elrendezéssel kettős előnyt érünk el. Az első előny abban van, hogy a megmunkálás helyén a megmunkált anyagban gerinc nem maradhat állva, mert" az anyag, amelyet ezen a helyen a szerszámok közvetlenül nem érintenek, a szomszédos szerszámokkal kifejtett ütések következtében önmagától letöredezik. A szerszámhordozóknak fentemlített, az X—X tengelyhez rézsútos helyzete azt a lehetőséget is biztosítja, hogy a szer számhordozókat hajtó 6 kúpkerék a két szerszámhordozó között rendezhető el. Mivel ez a kúpkerék így mind a két szerszámhor-