142066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelátvitelre alkalmas villamos vezetékekben és kábelekben szigetelő anyagként felhasználható szalagok és fóliák előállítására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.066. SZÁM. 21. c 1-19. OSZTÁLY. - Su-63. ALAPSZÁM. Eljárás jelátvitelre alkalmas villamos vezetékebben és kábelekben szigetelő anyagként felhasználható szalagok és fóliák előállítására. „ . VDM-Kabelwerke „Südkabel" G. m. b. H., Mannheim. A bejelentés napja: 1950. június 20. Németországi elsőbbsége: 1949. július 2. A találmány eljárás oly szalagok és fóliák előállítására, amelyekkel különösen nagyfrekvenciás jelátvitelhez alkalmas villamos vezetékek és kábelek szigetelhetők. Ismeretes, hogy nagyfrekvenciás hírközlés átviteléhez használt villamos vezetőket előnyösen szerves szigetelő anyagokkal szigetelnek, mégpedig e célra elsősorban különböző természetes vagy mesterséges szénhidrogéneket, például paraffinokat, polisztirolt, poliizobutilént, polietilént vagy ezek származékait használják. Mindezekre a felsorolt szerves szigetélő anyagokra jellemző, hogy azok apolárisak, aminek igen kicsiny dielektromos veszteségtényező a járuléka. Ha viszont az a cél, hogy az ilyen anyagokkal szigeteit vezetékek kapacitását a lehetőség szerint alacsony értéken tartsuk, úgy azok dielektromos állandója e célra túlságosan nagy. Ez az állandó nem süllyeszthető 2 alá és ennél az értéknél rendszerint jóval nagyobb. Az eredő dielektromos állandó csökkentése csak azzal lehetséges, hogy homogén szerkezeti anyag helyett olyant alkalmazunk, amely lég- és gázzárványokat tartalmaz. Ez elérhető például azzal, hogy villamos vezetők köré gáz befúvása közben szigetelő anyagot fecskendeznek úgy, hogy habra emlékeztető szigetelő tömeg keletkezik, amelynek fajsúlya igen kicsiny, dielektromos állandója, valamint dielektromos veszteségei pedig meglepően alacsonyak. Az ilyen módon előállított ismert szigetelő bevonatok állékonysága, valamint a lég- és gázzárványok elosztásának egyenletessége, — amely zárványok finoman vannak elosztva és molekulárisán kötetlenek — nem kielégítő. Kábelek és más villamos vezetékek szigetelő köpenyének hajlékonynak kell lennie, úgy, hogy e célra csak lágy állagú habszerkezetű anyagok jöhetnek számiba, amelyek állékonysága és egyenletessége hajlító igénybevételeket hibásodás nélkül nem tesznek lehetővé. Habszerkezető szilárd anyagok, amelyeknél a fenti hátrányok nem észlelhetők, a kereskedelemben lemezek, ' tárcsák és tömbök alakjában kaphatók és azokat alkalmas felfúvó anyagok hozzáadása mellett nyomás és hő alkalmazásával állítják elő. Ezek az anyagok azonban ez alakjukban villamos vézetékhúzalok szigeteléséhez nem alkalmasak. A találmány célja, hogy ezt az eddig szilárd alakban rendelkezésre álló habszerkezetű anyagot kábelek és más villamos vezetékek, különösen nagyfrekvenciás vezetékek szigetelő anyagaként felhasználhatóvá tegyük. A találmány eljárás villamos vezetékek és kábelek, különösen nagyfrekvenciás hírközléshez használt villamos vezetők szigetelésére alkalmas szalagok, illetőleg fóliák előállítására, amelynél -a szigetelő szalagokat, illetőleg fóliákat azzal kapjuk, hogy a habszerkezetü anyagot hántáshoz hasonló művelétnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárással feldolgozott habszerkezetű anyag önmagában ismert és előnyösen polisztirolból készül, amelyhez habosító anyagot adnak és ezután a keveréket, meghatározott nyomás-és hőmérsékleti viszonyok között kezelik. A hántást vagy hámozást célszerűen forgácsolószerszámokkal foganatosítjuk. Kitűnt, hogy előnyös, ha az «ilyen hántoló művelet foganatosítása végett a habszerkezetű szilárd anyagot henger alakban használjuk fel és erről a hengerről a szalagokat esztergapadhoz hasonló készülékeken vágókéssel a mindenkor kívánt vastagságban, például 0,5 mmnél kisebb vastagságokban lehántjuk. Hogy az ilyen módon kapott szalagok mehanikus szilárdsága nagyobb legyen, hordozóként szigetelő fóliákat is alkalmazhatunk, amelyeket a habszerkezetü anyagról lehántolt szalaggal vagy fóliával a hántás folyamata közben összeragasztunk. A hámozó szerszámot munka »közben célszerűen a hántandó hengeres test tengelyével párhuzamosan rendezzük el és a henger mentén ide-oda mozgatjuk. Ezenkívül a forgácsoló szerszámot a hántplás folyamata közben folytonosan előre toljuk. Ez intézkedés következtében nemcsak hogy a hengeres testről szigetelő anyagú szalagokat tudunk lehántani, hanem megvan annak a lehetőssége is, hogy ezt a hántoló'műveletet lemezek vagy tárcsák vagy lapos tömbök esetén is alkalmazzuk, amikor ez utóbb említett testek felületéről gyaluláshoz hasonló művelettel fóliához vagy szélesebb szalagokhoz hasonló hosszú forgácsokat vághatunk le. A találmány szerinti eljárás foganatosítása köz-