142061. lajstromszámú szabadalom • Mágneses tekintetben anizotróp, vasbázisú állandómágnes, amely nikkelt, alumíniumot és kobaltot tartalmaz, valamint eljárás ennek előállítására
2 142.061 előfordul, ha a mágneseket lágyvaskör végein, kisebb szórásmező elérésére sarkokként kívánjuk alkalmazni. Az állandómágnes felosztásának más oka a mágnesrendszer különleges, sokszor bonyolult alakja lehet, például olyan elektrodinamikus típusú hangszórórendszer esetében, amelynek gyürü- vagy csészealakú mágnese és ugyancsak mágnesacélból álló, központi sarka van. Itt is öntéstechnikai problémák játszanak szerepet. Az összes további esetekben azonban mindig az a célunk, hogy a mágnest egyetlen darabként öntsük az elválasztófelületeken fellépő mágneses veszteségek elkerülésére. A találmány szerinti rendszabály alapját alkotó belátás szerint azonban ilyen esetekben legalább két, összeállított mágnesből álló mágneskomplexumot kell alkalmaznunk és" emellett esetleg az említett, a kívánt méretekkel vagy az erővonalrendszer alakjával vagy pedig öntéstechnikai problémákkal kapcsolatos, gyakorlati előnyöket önműködően használhatjuk ki. Ilyen rendszert a 4. ábra tüntet fel; itt a mágneseket 7 és 8, egy lágyvasrészt pedig 9 adja meg. Ezzel szemben az 5. ábra elektrodinamikus hangszóró mágnesrendszerét tünteti fel, amelynél egyetlen mágnesacélból álló, központi pecek helyett a találmány szerint két 10 mágnest a kiváltságos irányban egymáson fekvőén alkalmaztunk, míg a mágneses kör 11 és 12 részei lágyvasból állnak. Ugyanilyen módon a 2. ábra szerinti 4 mágnest két, 3. ábra szerinti 5 mágnesből állíthatjuk össze. Mivel a 10 mágnesek egyenkénti hossza az átmérőjükhöz képest aránylag kisebb, mint a 3. ábra szerinti 5 mágnes esetében, az előbbi esetben ezzel kapcsolatosan nagyobb (BH)max -értéket is kapunk. Ha két, 3. ábra szerinti 5 mágnest a 2. ábra szerinti módon egymáshoz támaszkodóan állítunk öszsze a (BH)max -érték a két 5 mágnes közötti légrés következtében körülbelül 6,500.000-ig csökken, ez azonban még mindig 1,000.000-val többet tesz ki, mint az 1. ábra szerinti, azonos alakú és 5,500.000 (BH)max értékű 1 mágnes alkalmazása esetében. A 2. ábra szerinti, egyetlen darabból álló 4 mágnessel szemben 1,000.000-t kitevő veszteséget kapunk; ezzel szemben azonban anyag- és megmunkálási költségek tekintetében igen tekintélyes nyereség adódik. > Önként értetődik, hogy azokat a felületeket, amelyekkel az 5 vagy 10 mágnesek egymáshoz támaszkodnak, a veszteségek csökkentése végett igen simára kell csiszolnunk. A rendszert alkotó mágnesek számát háromra vagy még ennél is többre növelhetjük, mimellett gyakorlati és gazdaságossági követelményekkel kell számot tartanunk. így például az 5. ábra szerinti 12 részt három gyűrűből állíthatjuk össze, amit szakadozott vonalakkal tüntettünk fel. A találmány szerint különösen a mágnesek számát és azok hosszát akként kell választanunk, hogy az erővonalak az alkatrészek közötti elválasztófelületeken való átmenete következtében fellépő mágneses veszteségek kisebbek legyenek, mint a mágneseknek a találmány szerinti alkalmazásával elért mágneses nyereség. Egy bizonyos állandómágnes tervezésénél. célszerűen a részmágnesek számát és a hosszakat akként kell választanunk, hogy lehetőleg hagy (BH)max értéket kapjunk azzal a (BH)max -értékkel szemben, amelyet akkor kapnánk, ha ez a mágnes az 1. ábra szerinti egyetlen 1 testből állna. A mágnes előállítására való, találmány szerinti eljárásnál az ötvözet méretét abban az irányban, amelyben a hőt attól elvonjuk, a többi méretek bármelyikénél annyival kisebbre választjuk, hogy az ötvözetnek több mint 70 térfogatszázaléka ebben az irányban orientált kristályokból álljon. Szabadalmi igénypontok: 1. Mágneses tekintetben anizotrop, vasbázisú állandómágnes, amely mint legfontosabb elemeket: nikkelt, alumíniumot és kobaltot tartalmaz és amelynek kristályai túlnyomó részben akként vannak orientálva, hogy az (10 0) irány gyakorlatilag párhuzamos a mágneses, kiváltságos iránnyal, amelyben a mágnes mágnesezve van, azzal jellemezve, hogy a mágnes legalább egy olyan darabból áll, amelynek hossza a kiváltságos irányban kisebb az egyéb méretek bármelyikének háromnegyed részénél és még előnyösebben körülbelül egyenlő az egyéb méretek legkisebbikének egyharmadával. 2. Az 1. igénypont szerinti állandómágnes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább két teltből áll, amelyeket egy vagy több járom mágnesrendszerré egyesít és emellett mindegyik mágnes kiváltságos iránya a rendszeren átmenő erővonalút irányában fekszik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti állandómágnes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább két testből áll, amelyek a kiváltságos irányban egymáshoz támaszkodnak. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti állandómágnes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a részmágnesek száma és azoknak hosszai akként vannak választva, hogy az alkatrészek elválasztófelületein keresztülmenő erővonalak következtében fellépő mágneses veszteség kisebb, mint az 1. igénypont szerinti mágnes alkalmazásával elért mágneses nyereség. 5. A 4. igénypont szerinti állandómágnes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mágnesek száma és azoknak hosszai akként vannak választva, hogy a rendszer (BH)max -értéke az ugyanolyan méretű és öszeállítású, egyetlen mágnes (BH)max -értékéhez képest gyakorlatilag olyan nagy, amennyire csak lehetséges, mimellett e mágnes kristályai túlnyomó részben akként vannak orientálva, hogy az (10 0) irány gyakorlatilag párhuzamos a mágneses kiváltságos iránnyal, amelyben a mágnes mágnesezve van. 6. Eljárás mágneses tekintetben anizotrop, vasbázisú állandómágnes előállítására, amely legfont< -sabb elemekként nikkelt, alumíniumot és kobaltot tartalmaz és amelynek kristályai túlnyomó részben akként vannak orientálva, hogy az (10 0) irány gyakorlatilag párhuzamos a mágneses kiváltságos iránnyal, amelyben a mágnes mágnesezve van, azzal jellemezve, hogy az ötvözött test méretét abban az irányban, amelyben a hőt attól elvonjuk, annyival kisebbnek választjuk az egyéb irányok bármelyikénél, hogy az ötvözött testnek több mint 70 térfogatszázaléka ebben az irányban orientált kristályokból áll. 1 rajzlap-melléklettel. ' A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 161 Terv nyomda — F. v.: Sum its István.
