142055. lajstromszámú szabadalom • Ötvöző-fémszóráshoz való huzal

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.055. SZÁM. 48 b. 11-13. OSZTÁLY. - KE-295. ALAPSZÁM. Ötvöző-fémszóráshoz való huzal. Kerideri Tibor gépészmérnök, budapesti lakos és Ganz Vagon- és* Gépgyár budapesti vállalat A bejelentés napja: 1951. december hó 29. Ötvözött fémtárgyaknak fémszóró (soppoló) mű­velettel való előállításánál a fémszóró huzal készí­tése bizonyos ötvözetfajták esetében jelentékeny ne­hézséget okoz. Ilyen nehézség adódik például ólom­bronz-szóróhuzal készítésének megkísérlésénél, minthogy az anyag inhomogénitása és keménysége a húzásnál törésekre vezet, melyek a kívánt össze­tételű huzalnak gyakorlatilag használható hosszú­ságban • való előállítását lehetetlenné teszik. Első­sorban az előállítandó ötvözetfajta keménysége miatt hasonló nehézség adódik sok más esetben, pél­dául egy meghatározott összetételű vas-alumínium­ötvözet esetében is. E nehézséget, például ólombronz-ötvözet szórásá­hoz való huzal készítése céljából, azáltal igyekeztek megszüntetni, hogy a huzalt a fő-ötvözetkomponen­sek különválasztott alkalmazása mellett ólombelű réz-csőhuzalként állították elő, melybe az olvadt ál­lapotú ólmot belesajtolták, mimellett az adott öt­vözési arányt a csőhuzal belső szabad átmérőjének s falvastagságának megfelelő megválasztásával kí­vánták biztosítani; ezt a kombinált huzalt-azután a szükség szerint még húzás alá is vetették. A fém­szórás művelete ily huzalokkal lényegileg ugyan ki­vihető, á szórt fémsugár anyagösszetétele azonban egyáltalán nem megfelelő, mert a porlasztáshoz szükséges hőt a jó hővezető képességű rézcső a hu­zalvégtől visszafelé ennek hosszúsága mentén elég nagy szakaszon annyira kiadósan elvezeti, hogy a réznél gyorsabban olvadó ólomból a rézcső porlasz­tott végén szabadon kicsepeg, ill. kifúvódik, úgy­hogy a kész termékben ólomdús és ólomszegény fol­tok, ill. rétegek váltakoznak. Minthogy pedig a cső­huzalba benyomott folyékony ólom a rézzel, legalább felületileg, már e müvelet alatt is ötvöződik s ez­zel a fentebb említett, húzásra alkalmatlan ötvö­zet keletkezésére nyújt lehetőséget, maga a kombi­nált huzal sem kellően alkalmas húzásra, minek az a következménye, hogy az ólombél húzás alatt szaka­dozik és egyenlőtlenül nyúlik, ami járulékosan szin­tén a szórt fémsugár anyagösszetételének egyenlőt­lenségét segíti elő. E nehézségeket a találmány szerint azáltal szün­tetjük meg, vagy legalább is mérsékeljük, hogy az előre előállított bélhuzalt (pl. ólomhuzalt) a burkoló fém (pl. réz) vékony szálaival az önmagában is­mert kábelszövési eljárás útján körülszőjük, úgy­hogy a béiihuzalt annyira szorosan rászőtt fémbur­kolat veszi körül, hogy ezáltal a szórópisztolyban előretolás közben együttmáradó kombinált huzalt nyerünk. A beszövéshez használt fémszálak átmérője 0.1 mm nagyságrendű; az említett vas-alumínium­ötvözet esetében például a bél alumíniumihuzal, s a beszövés acélszálakkal történik (a bélhuzal általában a könnyebben olvadó komponerisből készül). A kí­vánt ötvözési arány a bél huzalátmérőjének s a fémszövet tömöttségének egybehangolásával bizto­sítható. Az ily módon előállított kombinált huzal szőtt burkolatának hővezetőképessége a fémszövet laza­sága folytán lényegesen kisebb, felülete pedig sok­kal nagyobb, mint a tömör csőfalé, miáltal egyrészt a burkolóréteg hővezetőképessége érezhetően csök­ken, másrészt a könnyebben olvadó bél kicsepegés helyett beleivódik a fémszövetbe, sőt vele a kísér­leti eredmények szerint kezdeti fokon már ötvöző­dik is, úgyhogy a komponensek leporlasztása ki­elégítő mértékben egyenletesen történik, ami egyút­tal a fémszórással nyert termék (pl. óíomforonz­csapágycsésze) anyagösszetételének egyenletességét is biztosítja. Változatként említést érdemel, hogy a találmány szerinti módon kettőnél több főkomponenssel való fémszóró ötvözésre alkalmas huzal is készíthető. Egyrészt ugyanis maga a bélhuzal is már ötvözött lehet, ha anyagösszetétele a húzást nem gátolja, vagy pedig két vagy több különböző anyagú, vékonyabb huzal fonadékából is állhat, másrészt pedig a beszö­vés is eszközölhető1 legalább kétféle fémszálakkal, akár egy vegyes szálú, akár például két egymásraszőtt rétegben. Az eddigiekben szem előtt tartott szőtt fémburkolat laza struktúrájából adódó, fentebb em­lített előnyöket, porózus szerkezete folytán, a bél­huzalra galvanikus eljárással felvitt fémbevonat is nyújthatja, úgyhogy a huzal készítésének ez a módja is a találmány keretébe tartozik, melynek legáltalá­nosabb jellemzése tehát úgy fogalmazható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom