142055. lajstromszámú szabadalom • Ötvöző-fémszóráshoz való huzal
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.055. SZÁM. 48 b. 11-13. OSZTÁLY. - KE-295. ALAPSZÁM. Ötvöző-fémszóráshoz való huzal. Kerideri Tibor gépészmérnök, budapesti lakos és Ganz Vagon- és* Gépgyár budapesti vállalat A bejelentés napja: 1951. december hó 29. Ötvözött fémtárgyaknak fémszóró (soppoló) művelettel való előállításánál a fémszóró huzal készítése bizonyos ötvözetfajták esetében jelentékeny nehézséget okoz. Ilyen nehézség adódik például ólombronz-szóróhuzal készítésének megkísérlésénél, minthogy az anyag inhomogénitása és keménysége a húzásnál törésekre vezet, melyek a kívánt összetételű huzalnak gyakorlatilag használható hosszúságban • való előállítását lehetetlenné teszik. Elsősorban az előállítandó ötvözetfajta keménysége miatt hasonló nehézség adódik sok más esetben, például egy meghatározott összetételű vas-alumíniumötvözet esetében is. E nehézséget, például ólombronz-ötvözet szórásához való huzal készítése céljából, azáltal igyekeztek megszüntetni, hogy a huzalt a fő-ötvözetkomponensek különválasztott alkalmazása mellett ólombelű réz-csőhuzalként állították elő, melybe az olvadt állapotú ólmot belesajtolták, mimellett az adott ötvözési arányt a csőhuzal belső szabad átmérőjének s falvastagságának megfelelő megválasztásával kívánták biztosítani; ezt a kombinált huzalt-azután a szükség szerint még húzás alá is vetették. A fémszórás művelete ily huzalokkal lényegileg ugyan kivihető, á szórt fémsugár anyagösszetétele azonban egyáltalán nem megfelelő, mert a porlasztáshoz szükséges hőt a jó hővezető képességű rézcső a huzalvégtől visszafelé ennek hosszúsága mentén elég nagy szakaszon annyira kiadósan elvezeti, hogy a réznél gyorsabban olvadó ólomból a rézcső porlasztott végén szabadon kicsepeg, ill. kifúvódik, úgyhogy a kész termékben ólomdús és ólomszegény foltok, ill. rétegek váltakoznak. Minthogy pedig a csőhuzalba benyomott folyékony ólom a rézzel, legalább felületileg, már e müvelet alatt is ötvöződik s ezzel a fentebb említett, húzásra alkalmatlan ötvözet keletkezésére nyújt lehetőséget, maga a kombinált huzal sem kellően alkalmas húzásra, minek az a következménye, hogy az ólombél húzás alatt szakadozik és egyenlőtlenül nyúlik, ami járulékosan szintén a szórt fémsugár anyagösszetételének egyenlőtlenségét segíti elő. E nehézségeket a találmány szerint azáltal szüntetjük meg, vagy legalább is mérsékeljük, hogy az előre előállított bélhuzalt (pl. ólomhuzalt) a burkoló fém (pl. réz) vékony szálaival az önmagában ismert kábelszövési eljárás útján körülszőjük, úgyhogy a béiihuzalt annyira szorosan rászőtt fémburkolat veszi körül, hogy ezáltal a szórópisztolyban előretolás közben együttmáradó kombinált huzalt nyerünk. A beszövéshez használt fémszálak átmérője 0.1 mm nagyságrendű; az említett vas-alumíniumötvözet esetében például a bél alumíniumihuzal, s a beszövés acélszálakkal történik (a bélhuzal általában a könnyebben olvadó komponerisből készül). A kívánt ötvözési arány a bél huzalátmérőjének s a fémszövet tömöttségének egybehangolásával biztosítható. Az ily módon előállított kombinált huzal szőtt burkolatának hővezetőképessége a fémszövet lazasága folytán lényegesen kisebb, felülete pedig sokkal nagyobb, mint a tömör csőfalé, miáltal egyrészt a burkolóréteg hővezetőképessége érezhetően csökken, másrészt a könnyebben olvadó bél kicsepegés helyett beleivódik a fémszövetbe, sőt vele a kísérleti eredmények szerint kezdeti fokon már ötvöződik is, úgyhogy a komponensek leporlasztása kielégítő mértékben egyenletesen történik, ami egyúttal a fémszórással nyert termék (pl. óíomforonzcsapágycsésze) anyagösszetételének egyenletességét is biztosítja. Változatként említést érdemel, hogy a találmány szerinti módon kettőnél több főkomponenssel való fémszóró ötvözésre alkalmas huzal is készíthető. Egyrészt ugyanis maga a bélhuzal is már ötvözött lehet, ha anyagösszetétele a húzást nem gátolja, vagy pedig két vagy több különböző anyagú, vékonyabb huzal fonadékából is állhat, másrészt pedig a beszövés is eszközölhető1 legalább kétféle fémszálakkal, akár egy vegyes szálú, akár például két egymásraszőtt rétegben. Az eddigiekben szem előtt tartott szőtt fémburkolat laza struktúrájából adódó, fentebb említett előnyöket, porózus szerkezete folytán, a bélhuzalra galvanikus eljárással felvitt fémbevonat is nyújthatja, úgyhogy a huzal készítésének ez a módja is a találmány keretébe tartozik, melynek legáltalánosabb jellemzése tehát úgy fogalmazható meg.
