142054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalciumkarbonát, illetve krétaszerű anyag előállítására

Megjelent 1953. évi július hó 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.054. SZÁM. 12. m. 1-4 OSZTÁLY. - VA-355. ALAPSZÁM. Eljárás kalciumkarbonát, illetve krétaszerű anyag előállítására. v v Dr. Ing. Jozef Vasátko, főiskolai tanár, és dr. Ing. Vladimir Krizán, mérnök, mindkettő Bratislava A bejelentés napja: 1952. január 21. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1951. február 8. Organikus eredetű kolloidális folyadékok mész be­hatásával tisztíthatók. Ez történik például a cukor­gyártás során, mikor is a cukorlevet először is mész­szel tisztítjuk, majd a mész kalciumkarbonát alakjá­ban lecsapódik. A többnyire szűrés útján leválasz­tott csapadék, amit a cukorgyártásban telítési iszap­nak neveznek, kalciumkarbonát mellett lecsapódott, főként szerves eredetű nem-szacharidokból és egyéb adalékokból áll. . Valamely cukor-, illetve kolloidális oldatból le­csapódó kalciumkarbonát lényegesen finomabb alak­iban válik ki,'mint olyan vizes oldatból, amely sem cukrot, sem kolloidokat nem tartalmaz. A cukorgyártás során hulladékanyagként kelet­kező telítési iszapot eddigelé főként mezőgazdasági célokra fordították. Azt találtuk, hogy a telítési iszapnak szárítás és kötőanyagok hozzáadásával, vagy enélkül való sajto­lás után krétaszerű tulajdonságai vannak és így, pél­dául írás céljára, használható. Minthogy azonban ennek az anyagnak színe sötét, ami a lecsapódott szerves anyagoktól származik, fe­hérítendő. Ámbár a kísérletek során redukáló fehé­rítőszerek is alkalmazhatóknak bizonyultak, meg­állapítottuk, hogy az oxidáló anyagok, mint például klór, klórmész stb., bizonyulnak a leghatásosabbak­nak. Ilyen oxidáló fehérítőszerek használata révén világosabb színű anyagokat kapunk, amely adott esetben, szokásos szerves vagy szervetlen festékek­kel tetszés szerint festhető. A szerves kolloidanyagok, amelyek a mész és adott esetben utóbb széndioxid behatására kicsapódnak, az anyag sajtolása során kötőanyagként hatnak. Ha különösen tiszta, nagy CaC03 tartalmú anya­got kell előállítanunk, az anyagót vízzel való' iszapo­lás útján tisztíthatjuk, amit az egyes alkatrészek fajsúlyának a különbözősége indokol. Ismeretes ugyanis, hogy a kalciumkarbonát fajsúlya nagyobb, mint például a proteineké vagy pektineké, úgyhogy ezek az anyagok bizonyos fokig és alkalmas feltéte­lek mellett iszapolás útján egymástól elkülöníthetők és azután egyenként dolgozhatók fel. Az említett anyagok elválasztása az üledékrétegek centrifugá­lása vagy szűrése útján is történhetik. Az iszapo­lás során szabaddá váló szerves anyagok és az isza­poláshoz használt mosófolyadók vegyi vagy mikro­biológiai útón feldolgozható. Megállapítottuk továbbá, hogy az iszap szerves anyagainak a lebontása a CaCC>3 disszociálásának megfelelő hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten való •előzetes égetéssel is elérhető, és ezután végezhető vegyi vagy mechanikai tisztítás. Az iszap tisztításával egyidejűleg történhetik az anyag festése vagy színtelenítése. Emellett ismere­tes, hogy klór behatásával az iszaprészek ülepedő -készsége is növelhető. A találmány szerint előállított anyagnak igen fi­nom szerkezete van. Nemcsak az eddig írásra hasz­nált krétát pótolja tökéletesen, hanem azokban az iparágakban is alkalmazható, ahol iszapolt kréta használatos, mint például: papír-, gumi- és festék­iparban, üvegesgitt előállításánál, közömbösítő vagy higítós'zerként poralakú anyagokhoz, például rovar­irtó szerekhez. t A csapadék, illeve telítési iszap más anyagokhoz való előzetes hozzáadása után is fehéríthető, például a papírgyártásban töltőanyagként való alkalmazás esetén. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kalciumkarbonát,. illetve krétaszerü anyag előállítására olyan csapadékból, amely kolloi­dális, mésszel tisztított folyadékokból, például cukor­gyártás során keletkezett léből széndioxid behatá­sára keletkezik,'melyre jellemző, hogy a csapadék, il­letve iszap tisztítása iszapolással, szűréssel vagy centrifugálással történik, mimellett az egyes frak­ciók külön kerülnek feldolgozásra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy annak során szerves anyago­kat, például proteineket, pektineket és hasonlókat is nyerünk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a csapadék, illetve iszap szerves anyagait előbb a kalciumkarbonátot nem befolyásoló hőmérsékleten lebontjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom