142054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalciumkarbonát, illetve krétaszerű anyag előállítására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.054. SZÁM. 12. m. 1-4 OSZTÁLY. - VA-355. ALAPSZÁM. Eljárás kalciumkarbonát, illetve krétaszerű anyag előállítására. v v Dr. Ing. Jozef Vasátko, főiskolai tanár, és dr. Ing. Vladimir Krizán, mérnök, mindkettő Bratislava A bejelentés napja: 1952. január 21. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1951. február 8. Organikus eredetű kolloidális folyadékok mész behatásával tisztíthatók. Ez történik például a cukorgyártás során, mikor is a cukorlevet először is mészszel tisztítjuk, majd a mész kalciumkarbonát alakjában lecsapódik. A többnyire szűrés útján leválasztott csapadék, amit a cukorgyártásban telítési iszapnak neveznek, kalciumkarbonát mellett lecsapódott, főként szerves eredetű nem-szacharidokból és egyéb adalékokból áll. . Valamely cukor-, illetve kolloidális oldatból lecsapódó kalciumkarbonát lényegesen finomabb alakiban válik ki,'mint olyan vizes oldatból, amely sem cukrot, sem kolloidokat nem tartalmaz. A cukorgyártás során hulladékanyagként keletkező telítési iszapot eddigelé főként mezőgazdasági célokra fordították. Azt találtuk, hogy a telítési iszapnak szárítás és kötőanyagok hozzáadásával, vagy enélkül való sajtolás után krétaszerű tulajdonságai vannak és így, például írás céljára, használható. Minthogy azonban ennek az anyagnak színe sötét, ami a lecsapódott szerves anyagoktól származik, fehérítendő. Ámbár a kísérletek során redukáló fehérítőszerek is alkalmazhatóknak bizonyultak, megállapítottuk, hogy az oxidáló anyagok, mint például klór, klórmész stb., bizonyulnak a leghatásosabbaknak. Ilyen oxidáló fehérítőszerek használata révén világosabb színű anyagokat kapunk, amely adott esetben, szokásos szerves vagy szervetlen festékekkel tetszés szerint festhető. A szerves kolloidanyagok, amelyek a mész és adott esetben utóbb széndioxid behatására kicsapódnak, az anyag sajtolása során kötőanyagként hatnak. Ha különösen tiszta, nagy CaC03 tartalmú anyagot kell előállítanunk, az anyagót vízzel való' iszapolás útján tisztíthatjuk, amit az egyes alkatrészek fajsúlyának a különbözősége indokol. Ismeretes ugyanis, hogy a kalciumkarbonát fajsúlya nagyobb, mint például a proteineké vagy pektineké, úgyhogy ezek az anyagok bizonyos fokig és alkalmas feltételek mellett iszapolás útján egymástól elkülöníthetők és azután egyenként dolgozhatók fel. Az említett anyagok elválasztása az üledékrétegek centrifugálása vagy szűrése útján is történhetik. Az iszapolás során szabaddá váló szerves anyagok és az iszapoláshoz használt mosófolyadók vegyi vagy mikrobiológiai útón feldolgozható. Megállapítottuk továbbá, hogy az iszap szerves anyagainak a lebontása a CaCC>3 disszociálásának megfelelő hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten való •előzetes égetéssel is elérhető, és ezután végezhető vegyi vagy mechanikai tisztítás. Az iszap tisztításával egyidejűleg történhetik az anyag festése vagy színtelenítése. Emellett ismeretes, hogy klór behatásával az iszaprészek ülepedő -készsége is növelhető. A találmány szerint előállított anyagnak igen finom szerkezete van. Nemcsak az eddig írásra használt krétát pótolja tökéletesen, hanem azokban az iparágakban is alkalmazható, ahol iszapolt kréta használatos, mint például: papír-, gumi- és festékiparban, üvegesgitt előállításánál, közömbösítő vagy higítós'zerként poralakú anyagokhoz, például rovarirtó szerekhez. t A csapadék, illeve telítési iszap más anyagokhoz való előzetes hozzáadása után is fehéríthető, például a papírgyártásban töltőanyagként való alkalmazás esetén. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kalciumkarbonát,. illetve krétaszerü anyag előállítására olyan csapadékból, amely kolloidális, mésszel tisztított folyadékokból, például cukorgyártás során keletkezett léből széndioxid behatására keletkezik,'melyre jellemző, hogy a csapadék, illetve iszap tisztítása iszapolással, szűréssel vagy centrifugálással történik, mimellett az egyes frakciók külön kerülnek feldolgozásra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy annak során szerves anyagokat, például proteineket, pektineket és hasonlókat is nyerünk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a csapadék, illetve iszap szerves anyagait előbb a kalciumkarbonátot nem befolyásoló hőmérsékleten lebontjuk.