142035. lajstromszámú szabadalom • Főleg gyors és nagymérvű vízingadozású folyók mentén építendő, öntözési és belvízmentesítési feladatok teljesítésére egyaránt alkalmas szivattyúmű

2 142.035 magasság esetén is a szivattyúmű minden előforduló emelési magasságánál gazdaságosan dolgozik és az árvédelmi biztonsági követelményeknek megfelel. Evégből a találmány értelmében a szivattyúműben legalább két egymással együtt dolgozó szivátytyúállomást alkalmazunk, melyek közül az egyik szivattyúállomás a folyón úszó állomás, a másik, illetőleg többi állomás pedig a gát védett oldalán van elrendezve és a folyón úszó szivattyúállomás a gát védett oldalán elrendezett egy vagy több szivattyúállomással a gátban elrendezett csővezeték útján közlekedik. A szivattyúállomások egymással való együttdolgozásán e leírásban és igénypontokban azt értjük, hogy a szivattyúállomások akként vannak elrendezve, hogy az egyik állomás szivattyúival egy bizonyos szintre felemelt vizet a másik állomás szivattyúi egy előre meghatározott magasabb szintre emelik, vagyis a szivattyúállomások mintegy egymás mögé vannak iktatva. Több egymással ilymódon együttdolgozó szivatytyúkból álló szivattyúberendezésnek lényeges előnyei vannak. A tervezésnél ugyanis módunkban van, hogy az üzemben előreláthatólag előforduló legna, gyobb összemelési magasságot, amit rendszerint a folyó legnagyobb szintingadozása határoz meg, több, gyakorlatilag egyenlő részre osszuk, és minden egyes részemelési magasság leküzdésére egyegy külön szivattyúállomást alkalmazunk. Miután így minden egyes szivattyúállomásnak ugyanazt a víztömeget gyakorlatilag ugyanarra a magasságra kell emelnie, az egész berendezés valamennyi szivattyúállomása egyforma kivitelű szivattyúkkal szerelhető fel. Ez a körülmény egyrészt gyártástechnikai szempontból jelent lényeges előnyt és olcsóbbá teszi a beszerzést, másrészt a felcserélhetőség üzemtechnikai szempontból teremt igen kedvező körülményeket. Az ismert megoldásokkal szemben pedig az üzem gazdaságossága nagy mértékben javul, mert valamennyi szivattyú a mondott szerkesztési elv következtében állandóan a legjobb hatásfok körzetében dolgozik. Eltérően az eddig ismert kivitelektől, amelyeknél az egész berendezés központosán, a gát egyik oldalán volt elrendezve és tekintélyes mélyépítési munkálatokat tett szükségessé, ezek túlnyomó nagy része a találmány szerinti megoldásnál elmarad. Az úszó szivattyúállomás alkalmazása ugyanis lehetővé teszi, hogy az ezt a szivattyúállomást a berendezésnek a gát védett oldalán fekvő részével összekötő úgynevezett zsilipcsövet jóval a folyó legalacsonyabb, sőt a normális vízállásának szintje fölött rendezzük el. A zsilipcső folyómeder felőli vége, amellyel az úszó szivattyúállomás nyomócsőrendszere csuklósan van összekötve, a folyó legalacsonyabb, sőt normális szintje fölött torkollik a folyómederbe, míg a gát védett oldalán fekvő vége a belvíagyüjtő aknába nyilik. A zsilipcső viszonylag magas elrendezése a csak költséges mélyépítési munkával előállítható mély aknák létesítését is feleslegessé teszi, ami a befektetési költségek és az építéshez; szükséges időtartam igen nagymértékű csökkentésével jár. Az úszó szivattyúállomás csak öntözőmunkát végez, még pedig csak akkor, ha a folyó szintje a zsilipcső meder felőli vége alá süllyed, úgyhogy az öntözéshez szükséges víz a zsilipcsövön gravitációs úton nem vezethető át. A gát védett oldalán levő egy vagy több szivattyállomás a belvízgyüj tő csatornából emel, még pedig öntözés végett a folyó mindenkori vízállásától függően vagy az úszó szivattyúállomással együtt dolgozva vagy egyedül, vagy pedig belvizet emelnek át a folyóba, amikör az úszó szivattyútelep nem dolgozik, esetleg le is van szerelve. Az öntözőmunkát tehát vagy az úszó szivattyútelep egyedül, vagy á gát védett oldalán elrendezett, rendszerint egy szivattyútelep egyedül,. vagy a kettő együtt dolgozva látja el. Célszerű, ha egy-egy szivattyúállomáson, az úszó szivattyúállomást is beleértve, több egymással párhuzamosan dolgozó szivattyúmotoriegységet alkalmazunk, amelyek mindegyike egymás közt egyenlő és egyenként egy-egy szivattyúból és azt hajtó belső égésű vagy elektromotorból áll. Eltérően tehát az ismert megoldásoktól, amelyeknél az előforduló legnagyobb emelési magasságra szerkesztett szivattyúkat alkalmaztak, a találmány szerinti berendezésben csak az előforduló legnagyobb összemelési magasság egy tört részére méretezett szivattyúk kerülnek alkalmazásra. Mivel pedig a legnagyobb magasságra csak kivételes alkalmakkor, viszonylag igen rövid ideig kell vizet szállítani, az erre az emelési magasságra szerkesztett szivattyúk az ismert berendezésekben az év túlnyomó nagy részében szükségképen rossz hatásfokkal dolgoznak. Ezzel szemben a találmány értelmében az évek folyamán itt-ott előforduló legnagyobb emelési magasságnak csak egy tört részére szerkeszté'tt szivatytyúkból álló, egymással együtt dolgozó szivattyúállomások közül mindig annyit helyezünk üzembe, amennyi a víznek az éppen adott emelési magasságra való szállításához elegendő, mimellett a szivattyúállomások egyenként mindig közelítően ugyanarra a magasságra emelnek, tehát a legkedvezőbb hatásfokkal dolgozhatnak, anélkül, hogy evégből.' költséges lapátállító és egyéb szabályozó szerkezeteket kellene alkalmazni. A kis emelési magasságokra szerkesztett szivattyúk és azokhoz tartozó motorok alapozási munkálatai is egyszerűbbek és könnyebbek, mint az ismert megoldásoknál. Ha a találmány szerinti szivattyúberendezésben kettőnél több, tehát a gát védett oldalán legalább két szivattyúállomás van és ezeket egymás közt egyenlő szivattyúcsoportokkal szereljük fel, akkor az emelés sorrendjében utolsó, tehát a legmagasabb szinten elrendezett szivattyúállomás szivattyúi célszerűen felváltva használhatók itt, vagy az úszó szivattyúállomáson. A gát védett oldalán ugyanis erre a szivattyúállomásra csak a ,téli időszakban előforduló magas vízállásoknál — áradások esetén — van szükség, amikor a belvizeket a megáradt folyóba kell nyomni. Ugyanekkor nincs öntöző munka, sőt az úszó »szivattyúállomás esetleg téli kikötőben tárol. Viszont öntözés idején nem szokott áradás előfordulni, akkor tehát a legfelső szivattyúállomás üzemen kívül van. Megtehetjük tehát azt, hogy ennek az állomásnak a szivattyúit felváltva ott alkalmazzuk, ahol azokra éppen szükség vari, tehát télvíz idején a gát védett oldalán, öntözés idején az úszó szivattyúállomáson. Ilyen üzemtartás esetén a befektetési költségek még tovább csökkenthetők. A találmány szerinti berendezés egyik példakénti kiviteli alakját, mély H ^12" m összemelési magasságra három szivattyúállomással dolgozik, a rajzban tüntettük fel.