142033. lajstromszámú szabadalom • Belső égésű erőgépek tüzelőanyagát keverő készülék

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.033. SZÁM. 46 ca 1-52. OSZTÁLY. — FE-165. ALAPSZÁM. Belső égésű erőgépek tüzelőanyagát keverő készülék. Feifer Rudolf ? mérnök, Praha. A bejelentés napja: 1952. február 2. A találmány készülék belső égésű erőgépekhez, mely a tüzelőanyagot keveri és a karburátor csat­lakozó pereme, valamint 3 a motor szívócsövének csat­lakozó pereme között van elrendezve és célja, hogy a porlasztott folyékony tüzelőanyagot és a levegőt bensőségesen összekeverje és megakadályozza, hogy kicsiny folyadékrészecskék a csőfalon csapódjanak ki, illetőleg ott keletkezzenek. Az ilyen fajta töltéskeverő szerkezetek rendsze­rint tekintélyes akadályt alkotnak a keverékáram útjában, aminek az a hatása van, hogy a tüzelő­anyagmegtakarítás és a tüzelőanyag helyes elosz­tása mellett, amit a szerkezet eredményez, a* gyorsu­lás csökken és nagy sebességeknél igen nagy a szívó­vezetékbe iktatott ellenállás. A találmány a tüzelőanyagot keverő oly szerke­zetre vonatkozik, amely az éghető keverék áram­lási útjában gyakorlatilag nem képez ellenállást. A találmány értelmében belső égésű erőgépben a tüzelőanyagot keverő oly szerkezetet alkalmazunk, amely alkalmas arra, hogy azt a karburátor csat­lakozó pereme és a szívócső csatlakozó pereme közé iktassuk és amelynek nyílással ellátott pereme és a peremhez erősített áramvonalas teste van, amelynél tovább az áramvonalas test egészében, vagy leg­alább is nagyobb részében a mondott perem síkján kívül van elhelyezve és a lapjukkal rézsútos szár­nyak a peremmel való összekötésük helyén, legalább is a perem egyik oldalán, a perem síkján túlnyúlva, a készülék központosító szerveit alkotják. A találmány néhány példánként! kiviteli alakját a csatolt rajzok kapcsán ismertetjük, amelyekben az 1. és 2. ábra egyenirányító részbeni oldal­nézetei és metszetei, a 3. ábra felülnézet, a 4. ábra a készülék egy változatának felülnézete. Az:5. ábra a 4. ábrabeli készülék oldalnézete és részben metszete, a 6. és 7. ábra további példánkénti kiviteli alak oldal- és felülnézete. Az 1., 2. és 3. ábrában feltüntetett .keverő­készülék részei az 1 perem, amely alkalmas arra, hogy azt belső égésű erőgép karburátorának pereme és a szívócső csatlakozó pereme közé illesszük. Az 1 peremnek központos 2 nyílása van, amely megfelel a mondott perem központos nyílásainak és ezenkívül a rögzítő csavarok befogadására alkalmas 3 furatok­kal van ellátva. Az 1 perem köz-epe táján áram­vonalas 4 testet helyeztünk el, amelyet a feltünte­tett helyzetben négy sugárirányú 5 szárny rögzít az 1 peremhez. Az 5 szárnyak hossztengelyük men­tén csavarfelületként vannak kialakítva és ezáltal a készüléken átáramló tüzelőanyag- és levegő­keveréket arra kényszerítik, hogy az az. egyenirá­nyító tengelye körül forgó mozgást végezzen. Az áramvonalas 4 testet úgy rendeztük el, hogy az az 1 perem által meghatározott sík fölött feküd­jék. Ezenkívül az említett négy átmenő szárnyak között rövidebb 6 szárnyakat helyeztünk el az 1 peremen, még pedig két-két szomszédos átmenő f> szárny között egyet-egyet, hogy ilymódon a folyé­kony tüzelőanyag és a levegő közötti jó keveredést biztosítsuk. A tüzelőanyag-keverék úgy lép be a ta­lálmány szerinti szerkezetbe, hogy az áramvonalas test tengelye a keverék alkotta áram áramlási irá­nyában fekszik. Mivel az áramvonalas 4 test az 1 peremen kívül, annak egyik oldalán van elrendezve, a perem síkjá­ban a keverékáram útjában nincs ellenállás, mert az áramvonalas .test oly helyzetben van, ahol a nyí­lás keresztmetszetét a szárnyak nem csökkentik és a tüzelőanyagkeverék fjorgó mozgást végez, úgy, hogy a test okozta ellenállás sokkal kisebb, mint volná akkor, ha az a perem síkjában feküdnék. A 4. és 5. ábra hasonló elosztó-egyenirányító szer­kezetet tüntet fel', két bebocsátó nyílás számára. Ebben az esetben az egyik bebocsátó nyíláshoz tartozó szárnyak ellentétes értelemben hajlanak, mint a másik bebocsátó nyílásban elrendezett szár­nyak, úgy, hqgy a keverék a távolabb fekvő hen­gereket is eléri. -Á 6. és 7. ábrában feltüntetett szerkezetnél a 6 szárnyak az áramvonalas 4 testhez érintőleges irányban csatlakoznak. Ez az elrendezés további előnyt biztosít, mert az áramló keverék középütt fekvő része, amely tüzelőanyagban gazdagabb, mint a kerületi részek, eredeti áramlási irányából ki van térítve és kény­telén bensőleg keveredni a tüzelőanyagban szegé­nyebb külső részekkel. Célszerű, ha a 4 áramvona­las testnek az a része, amely a keverékárammal szembe néz, csúcsos kialakítású.

Next

/
Oldalképek
Tartalom