142031. lajstromszámú szabadalom • Rajzgépfej

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.031. SZÁM. 70. e. OSZTÁLY. - BO—236. ALAPSZÁM. Rajzgépfej. Borsos Szabó András gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1951. április 18. Az ipar fejlődése a rajzok készítésének gyorsítását igényli. Az egyszerű módokon — fejes- és háromszögvonalzók és léptékes mércékkel — történő rajzolás lassú és pontatlan, A nagyobb méretű rajztáblákon már kiterjedten használják az ú. n. rajzgépet. Ez oly szerkezet, amely általában egészíves táblára szerelve a fejesvonalzót, a háromszögvonalzókat és léptékes mérőléceket egyesíti magában, úgy, hogy azok külön-külön kézbevétele, majd a különböző irányokba való beállítása elmarad és egyetlen kézmozdulattal a rajzlap kívánt helyzetében rajzolhatunk. Az ilyen módon való rajzolást lehetővé tevő ú. n. rajzgépek bonyolult és költséges szerkezetek. A gyors és pontos rajzolás igényeit kielégítő szerkezet a bejelentés tárgyát képező rajzgépfej, mely egyszerű megoldásánál és kis költségeinél fogva alkalmas á drága rajzgépek helyettesítésére Alkalmazása olyan esetekben jöhet szóba, amikor a rajztáblán már megvan, vagy rászerelhető az ú. n. paralel vonalzó. Ez általában a rajztábla magasságirányában önmagával párhuzamosan vezetett vonalzó. Erre a táblára szerelt vonalzóra tehető rá a bejelentés tárgyát képező rajzgépfej. Ez oly szerkezet, amely a paralel vonalzó hossza mentén elcsúsztatható, annak felső élén vezetve. Tehát a rajzgépfej bármely síkbeli helyzetet a rajztáblán elérhet azzal, hogy egyrészt a paralel vonalzó mozog fel-le és rajta jobbra-balra ezen elcsúszhat. A rajzgépfej tartja a vonalzókat, melyek egymáshoz képest általában derékszögű helyzetben vannak elrendezve. Ezek a vonalzók egyben léptékes mércék is, könnyen oldható felerősítéssel. A találmány szerinti rajzgépfej példaképpeni ki-" vitelét ismerteti az 1. és 2. ábra. Az 1. ábra a szerkezet részbeni keresztmetszete, a 2. ábra pedig előlnézeti rajza. Az 1. és 2. ábrán 1 a paralel vonalzó. Ez, mint már említettük, megvan már, vagy kis költséggel rászerelhető a táblára. Ennek a felső élén — mely egyúttal a hosszvonalzásra szolgál •.— csúszik peremes kiképzése segítségével a 2 fejtartó. Ez hoszszanti léc és a paralel vonalzón való fennmaradását a 10 lemez biztosítja. A 10 lemez célszerűen vékonyra választva, a paralel vonalzó és a rajzlap között foglal helyett és alsó szélén a 11 lécet is hordja. Ez a 11 léc akadályozza meg az egész fejet a felfelé mozgatáskor abban, hogy leemelkedjen a vonalzó éléről. A 10 lemez a 2 fejtartó lebillenését gátolja meg, és biztosítja a rajztábla síkjára merőleges helyzetét. Rajzolás közben a balkéz tartja a 3 forgató gombot, ill. rajta nyugszik és a vonalzók kellő helyzetében könnyed nyomással a rajzlapra nyomva, a mércés vonalzók fekszenek fel a papíron, ami a szabatos ceruzar vagy tustoll vezetésének az alapfeltétele. Az elbillenthető fej szerkezete a következő: A 2 fejtartóba van erősítve a 9 tengely és a 7 pecek. A 9 tengelyen foroghaitóan van elrendezve a 3 fej, amelynek megfelelő 5 kivágásaiba beleillik a 7 pecek." Ezen kivágások a 3 fej és a hozzárögzített 8 mércés vonalzók az általában szokásos, például 15, 30, 45 stb. fokos állásait teszik lehetővé. A fejbeállítás a következőképpen történik. A balkéz ujjai körülfogják a 3 fej felső tárcsás részét. Ennek közepén van elrendezve a 4 gomb, amely a 9 tengely végén van. A 3 fejet a 6 nyomórúgó igyekszik rányomni a 7 pecekre. Ha a balkéz ujjaival a 3 fejet a tenyérben támaszkodó 4 gomb felé húzzuk, a 3 fej alsó lemezes része leemelkedik a 7 pecekről és a 3 fej a hozzáerősített 8 vonalzókkal együtt elfordítható. Ha a feszítést megszüntetjük, a 6 rúgó belekényszeríti a 7 pecket a 3 fej valamelyik kivágásába. A 3 fej és vele együtt a 8 vonalzók tetszőleges szögű elfordításában történő használatát is lehetővé teszi a szerkezet, ha a 3 fej alsó lemezes része mellé egy csavarral vagy emeltyűvel működő szorítót rendezünk el, amelynek segítségével bármely, az alsó lemezes részen feltüntetett szögskála szerinti szögértékre egy, a 2-re szerelt — álló — indexhez képest beállíthatjuk és rögzíthetjük a vonalzókat, A rajzgépfej működtetése a következő: A balkéz hüvelykujja alányúlik a 12 jelű léc alá. Ez a paralel vonalzón van, és az erre gyakorolt nyomással emelhetjük, ill. mozgathatjuk a vonalzót felfelé. A lefelé és jöbb-balirányú mozgatást a 3 fej tárcsás részével eszközöljük.