142023. lajstromszámú szabadalom • Később lesz hirdetve

2 142.023 12 tartályban harántfalakként elrendezett 13,14 elektródákhoz csatlakozik. A 13 illetőleg 14 elektródák csoportokként párhuzamosan kapcsolva és egymással váltakozva a 12 tartály oldalfalainak 15 horgonyvezetékeiben cserélhetően vannak elrendezve. A több elektródapárból álló elektródarendszer alkalmazásának előnye, hogy az elektródák mindkét oldala kihasználható és így a hasznos összfelület viszonylag kisebb, mint egyetlen elektródapár esetén. A 12 tartály fenekét kihúzható 16 lemez alkotja, amely a 12 tartály 17 vállaival van vezetve. A 16 fenéklemez homlokoldalán két 18 fogantyú van megerősítve. A szabályozó 11 ellenállással 19 érintkező van párhuzamosan iktatva, amellyel a 11 ellenállás rövidre zárható. A szabályozó 9 ellenállás áramkörében viszont 20 érintkező van, aminek rendeltetése a 6 áramkör zárása illetőleg megszakítása. Ali ellenállás teljes értékét célszerűen 5 megohmra, a 0 ellenállását ennél kisebbre vesszük. A 7 ködfénylámpa foglalatát 21, buráját 22, lapított lábát 23 hivatkozási számmal jelöltük. Utóbbiba van forrasztva a két 24 és 25 elektróda, amelyek alul 26 illetőleg 27 érintkező szegekben végződnek. A 23 lapított láb mögött 28 lemez van, amely 29 érintkező szegen át földelhető. Az elektródák mögött 30 skálát hordozó tűzálló anyagú átlátszó 31 lemez helyezkedik el. A 30 skálát ismert nedvességtartalmú termények sorozatos mérésével kalibráljuk. A mérőszerkezet működésmódja a következő: A tartály üres állapotában a dugós 10 érintkezőt az áramforrás kapcsaihoz csatlakoztatjuk, egyben zárjuk a 19 és 20 érintkezőt. A 9 ellenállást addig szabályozzuk, amíg a 8 voltmérő a 7 ködfénylámpa gyújtási feszültségének megfelelő feszültséget nem jelez. A 7 ködfénylámpa fényét viszont a 19 érintkező nyitása után a 11 ellenállással úgy szabályozzuk, hogy a teljesen üres tartálynak megfelelő 0 skálaértékre mutasson. Ezután a 12 tartályban a 13,14 elektródák közötti rekeszeket megtöltjük a vizsgálandó szemes terménnyel, anélkül azonban, hogy az anyagot tömködnők. A 7 ködfénylámpa fényének hossza most a szemes termény nedvességtartalmától függően megváltozik. Minél nagyobb a nedvességtartalom, annál kisebb az áramkör ellenállása, tehát annál hosszabban nyúlik el a ködfénylámpa fénye. Ha a fény túlérne a 39 skálán, a 11 ellenállást előre meghatározott értékű oly tartományra állítjuk be, amelynél a 7 ködfénylámpa fénye a 30 skálán belül helyezkedik el és így szabatos leolvasást tesz lehetővé. A mérés befejezte után a 18 fogantyúknál fogva kihúzuk a 16 fenéklemezt úgy, hogy a megvizsgált szemes termény kihull a 12 tartály rekeszeiből és így a mérőszerkezet a következő mérés elvégzésére szabaddá válik. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az elektródák a vizsgálandó szemes terménnyel való galvános csatolásra alkalmasan vannak kialakítva, azonban az elektródákat a vizsgálandó szemes terménnyel közvetlenül érintkeznek? Kialakíthatjuk azonban az; elektródákat a vizsgálandó szemes terménnyel való kapacitásos csatolásra alkalmas módon is. Evégből a 13,14 elektródákat például szigetelt felületű elektródákkal cseréljük ki. A 4. ábrán látható módon eljárhatunk azonban úgy is, hogy a 32 katódot alkotó vezető anyagú lapot szigetelő anyagú 33 kerettel felül nyitott tartállyá alakítjuk. A 34 anódot a tartály fölső 35 szintjétől légréssel elválasztva a 32 katód fölött az ugyancsak szigetelő anyagú 36 fal 37 horgonyvezetékeibe helyezzük. Méréskor a 32,33 tartályt fiók módjára kihúzzuk a 36 falból, megtöltjük a vizsgálandó szemes terménnyel, a fölös mennyiséget lécnek a 35 szint mentén való menesztésével lehúzzuk, majd a 32,33 tartályt visszatoljuk a 36 falba. Ekkor a szemes termény és a 34 anód között a 35 szinttel megszabott légrés marad, a csatolás tehát kapacitásos. Minél nagyobb a szemes termény nedvességtartalma, lényegében annál nagyobb az elektródák közötti öszszetett dielektrikum állandója, vagyis annál kisebb az áramkör ellenállása és így annál nagyobb a ködfénylámpa lángjának hosszúsága. Megjegyezzük, hogy ezt a mérési módot főleg akkor alkalmazzuk, ha úgynevezett felületi nedvességgel bíró szemes termény nedvességtartalmának meghatározásáról van szó. Ily elrendezésnél ugyanis a szemes termény nem érintkezik közvetlenül mindkét elektródával, a felületi nedvesség torzító hatása tehát, amely a mérési eredményeket galvános csatolás esetén könnyen megbízhatatlanná tenné, lényegesen kisebb mértékben érvényesül. Az 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén az elektródák egymást hengerré kiegészítő 38,39 palástrészek, amelyek egymástól elszigetelten a rajzon fel nem tüntetett asztalon varinak elrendezve. Ennél az elrendezésnél a nedvességtartalmat nemcsak a ködfény lámpa skálájának, hanem az elektródák között elhelyezkedő terményoszlop köbtartalmának alapján is meghatározhatjuk. Az elektródák közé ugyanis csak addig öntünk terményt, amíg a ködfénylámpa fénye alakját meg nem változtatja. Az elektródák közötti terményoszlop ehhez szükséges köbtartalmától azután ismert nedvességtartalmú, azonos alakú terményoszlopával összehasonlítva következtethetünk a nedvességtartalomra. A köbtartalom helyett figyelembe vehetjük a terményoszlop súlyát is. A mérés ily foganatosítása esetén a 19 érintkező természetesen zárva van, úgy hogy a 11 ellenállás ki van iktatva. A találmány szerinti mérőszerkezetet felhasználhatjuk a nedvességtartalom folytonos jelzésére is. Ez esetben a 16 fenéklemez ki van húzva és a vizs-f gálandó szemes termény folytonos áramban halad át az elektródák között. Nyilvánvaló, hogy a 7 ködfénylámpa állandóan jelzi a nedvességtartalom pillanatnyi értékeit. Az ilyen rendszerű találmány szerinti nedvességmérő szerkezetek különösen malmokban való felhasználásra alkalmasak, ahol a gabona nedvességtartalmát például a tárházból a koptatóba való átvezetéskor, mosás utáni pihentetéskor, valamint az úgynevezett első töret előtt egyaránt meg kell mérni. A szabályozó ohmos 11 ellenállás helyett szabályozó ellenállásként például kondenzátort is alkalmazhatunk, amelynek kapacitása célszerűen 0 és 1 mikrofarad között változtatható. A találmány szerinti mérőszerkezet különösen egyszerű kiviteli alakjánál az elektródapárt szigetelő nyélbe fogott két rúdalakú elektróda alkotja. A rúdalakú elektródák összfelületét a ködfénylámpa kapacitásának megfelelően, szilárdságát pedig úgy választjuk meg, hogy az elektródák kölcsönös helyzete ne változzék meg, amikor az elektródapárt mérés alkalmával szigetelő foglalatáig a vizsgálandó szemes terménybe nyomjuk.