142003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű burkolólemez előállítására

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.003. SZÁM. 37. d. 29-40. OSZTÁLY. — DE-124. ALAPSZÁM. Eljárás többrétegű burkolólemez előállítására. Dehtochema, národni podnik cég, Zdice (Csehszlovákia), részben mint Vychyta Cyril mérnök, Teplice—Lázné jogutódja. i A bejelentés napja: 1952. január 24. . Ismeretes többrétegű burkolólemezek előállítására olyan eljárás, amelynél hőképlékeny anyagból, pél­dául linoleummasszából vagy gumiból készült réte­get természetes fából készült lemezre melegben • fel­sajtolnak. Természetes fából készült aljzat helyett sajtolt faforgácsból, farostokból vagy falisztből, esetleg más hasonló anyagból készült aljzatot is alkalmazhatunk. E lemezek előállításánál a megoldandó feladat a két réteg tökéletes összekötése. Evégből eljártak már úgy, hogy a fából készült alátétlemezeket fel­érdesítették vagy pedig különleges, ragasztó anyag­ból készült közbenső réteget alkalmaztak. A találmány a feladatot akként oldja meg, hogy többrétegű borítólemez előállításánál sajtolt fából vagy más hasonló anyagból álló alátétet alkalma­zunk, melynek részecskéi kötőanyaggal vannak rögzítve, mely melegben, különösen a felhengerelt hőképlékeny anyag szárításakor meglágyul vagy megolvad és eközben a lemez felületén bizonyos részecskék kiválnak. Ez a kiválasztás, illetőleg iz­zadmány könnyebben jön létre, ha a faréteg belül fekvő oldalát nem fedi sima réteg, úgy hogy a kötőanyag említett részecskéi a lemez felületén át a felhengerelt hőképlékeny rétegbe behatolnak. Ha a hőképlékeny anyag előállításakor mestersé­ges és természetes gyanták alkalmas keverékét használjuk, úgy a. melegben, különösen a szárítás­kor, oxidálás,|^p fel, amely a hőképlékeny anyag érintkezési felületéből kiindulva az alaplemez felü­lete felé terjed. Ennek következtében a felhenge­relt hőképlékeny rétegbe levő gyantakeverék bizo­nyos részecskéi szabaddá válnak és az alaplemezbe hatolnak. Ilymódon kölcsönös diffúzió jön létre, melynek folyamán kötőanyag vándorol a sajtolt fa­lemezből a hőképlékeny fedőrétegbe és ugyancsak kötőanyag vándorol a fedőrétegből az alaplemez likacsaiba. Ez a diffúzió kihűlés után a két réteg egyenletes, teljes és tartós összekötését biztosítja. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója 2520. Terr nyomda .— F. v.: Sumits István. 1. Példa. Sajtolt faforgácsból készült lemezre, melyben a forgácsok közötti kötőanyagot 80 C° olvadáspontú furfurol alkotta, a ljnoleumiparban használatos gé­pen, fűtött hengerekkel" az alábbi összetételű lino­leummasszát vittük fel: 35% linoxin, 25% parafa­liszt, 30% piglnens és 10% faliszt. A linoxin előállításához természetes és mestersé­ges gyanták oly keverékét használtuk, melynek ol­vadáspontja alacsonyabb, mint az a hőmérséklet, amelyen a lemezeket sajtoltuk és szárítottuk. '' - Lehűlés után kitűnt, hogy a sajtolt falemezben lévő kötőanyag bizonyos részecskéi* a linoleumré­tegbe és egyidejűleg a linoleummassza linoxinjában keletkezett gyanták bizonyos részecskéi a sajtolt falemez felületébe hatoltak be. 2. Példa, Napraforgó magokból és magcsészékből álló tö­meghez kötőanyagként fenol-formaldehid gyantát adva lemezt készítettünk és arra az 1. példa sze­rinti linoleummasszát sajtoltuk fel. Szabadalmi igénypontok:" 1. Eljárás többrétegű burkolólemez előállítására, melynél hőképlékeny anyagból, például linoleum­masszából vagy gumiból álló anyagót melegen, saj­tolt fából vagy valamely más anyagból álló lemezre sajtolunk, melyre jellemző, hogy az alaplemezt al­kotó .részecskéket oly kötőanyaggal kötjük össze egymással, mely egyrészt annál a hőmérsékletnél, amelyen a hőképlékeny anyagot felvisázük, illetőleg a kész terméket szárítjuk, meglágyul, vagy meg­olvad, másrészt kihűlés után a felvitt hőképlékeny anyaggal szorosan köt. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a hőképlékeny anyag előállításához természetes és mesterséges gyanták oly keverékét alkalmazzuk, melynek olvadáspontja alacsonyabb annál a hőmérsékletnél, amelyen a le­mezeket sajtoljuk, vagy szárítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom