142002. lajstromszámú szabadalom • Rühellenes szer állatok fürdetésére és helyi kezelésére

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.002. SZÁM. 45. 1. OSZTÁLY. — Cl—70 ALAPSZÁM. Rühellenes szer állatok fürdetésére és helyi kezelésére. Bejelentő: Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára Budapest. A bejelentő cég által megnevezett feltaláló: dr. Handel István vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1951. február 27. Rühök és kártevők ellen, állatok, főleg gyapjas állatok fürdetésére imeretesek voltak eddig olyan készítmények, melyek kontaktméreg-hatóanyagot, mint pl. gamma-hexachloreyclohexant (gammexan), DDT-t és hasonlókat tartalmaztak. Az ed,dig hasz­nált szerek többi alkatrészei: 1. chlórozott szénhidrogének, chlórbenzolok és más, vízzel nem „ elegyedő aromás vegyületek, melyek a hatóanyagot többé-kevésbbé oldatban tartják. .2. Zsírsavas sók (pl. nátron- vagy káli-szappan), gyanta és viasz-szappanok (pl. elszappanosított gyanta), sulfonált zsíralkoholok, szénhydrogé­nek és egyéb emulgátorok sói, kresolok sói, továbbá többértékű alkoholok és emulgáló tu­lajdonságú származékaik (glycolok, glicerin stb.), melyek vízzel elegyítéskor az emulzíókép­ződést elősegítik. 3. Ásványolajok (pl. petróleumfrakciók), zsírok, olajok, kátrányolajok (fa- és szénkátrányolaj), krezolok stb., melyek maguk is gyengén kár­tevőellenes szerek és a hatóanyagot részben oldják. Mindezen eddigi kártevőellenes szerek hatás­mechanizmusa abban állt, hogy a szer vízzel (több­nyire langyos vízzel) elegyítve jó emulziót alkos­son. Az emulzió egyes szemcséinek összetétele a vízben nem oldódó 1—3. alatt említett alkatrészek együttese. Az emulzió-szemcsék tehát olyan koncen­trációban tartalmazzák a hatóanyagot (pl. gamme­xánt), melyben az a vízben oldhatatlan alkatrészek összességéhez viszonyítva jelen van. A pl. 80% ola­jak mellett 1% gammexant tartalmazó rühellenes szer szemcséiben a gammexan alig 1,2% a vízbeön­tés után. Az ilyen gammexan- vagy más hatóanyag-olidat hatékonysága elégtelen és bizonytalan. Kontaktmér­geknél a hatásosság szempontjából a szemcsefelület hatóanyagkoncentrációja mérvadó. Ez pedig éppen a fentemlített eddigi princípiumok alapján használt olajos anyagok jelenléte következtében igen csekély. A rüh- és más kártevő-ellenes kontaktméreg-für­diető készítmények mindeddig súlyos hibáik miatt alig nyerhettek alkalmazást a nemzetgazdaságilag oly rendkívüli fontosságú rühellenes intézkedések­ben. A praxisban bebizonyosodtak az eddigi kontakt­méreg-rühellenes-készítményeknek (Tetocitdok) leg­súlyosabb következő hibái: a) hatékonyságuk gyakran elégtelen éppen á cse­kély szemcsefelületi-koncentráció miatt a vizes emulzióban, b) kemény, meszes vizekkel még jó emulziót sem adtak egyszerű módon, c) a csomagolásokban vagy kellemetlen kenőcsös halmazállapotúak, vagy felemás, szilárd és fo­lyós rétegekből álló inhomogén anyagok, me­lyekben a hatóanyag állás közben gyakran ki­válik, d) ha víztartalmúak (pl. szappanok), télen a víz­réteg kifagy, e) vagy tisztátlan, csapadékos oldatok, vagy túl­sók, aránylag drága oldószer elegyéből állnak, f) nem jól definiálható változékony alkatrészeik miatt (mint kátrányolajok, gyanták stb.) nem eléggé megbízhatók és nem egyértelműen vizs­gálhatók. Mindezek miatt a hatóságok az ilyen készítmé­ryek további forgalmazását nem engedélyezték. Azt találtam az eddigi megoldásokkal ellentétben, hogy a legkiválóbb hatékonyság elérhető, ha a szer­éppen vízben nem oldódó részeket semmit sem, vagy alig tartalmaz. Ezek ugyanis a hatóanyagot éppen körülvennék az emulziószemcsében, illetőleg kon­centrációját csökkentenék. Miután megállapítottam, hogy a megkívánható erős hatékonyság pl. a gam­mexan esetében kb. 15% gammexantartalom felett érhető el, olyan hatóanyagot kell alkalmazni, mely több mint 15% gamma-izomert tartalmaz. Azt találtuk továbbá az eddigi gyakorlattal ellen­tétben, hogy éppen a legegyszerűbb módon, minden külön emulgátor alkalmazása nélkül a legkiválóbb emulzió készíthető. E célból a pl. 15—30% gamme­xant tartalmazó hexachlorciklohexánt (HCH) egy­szerűen oly oldószerben oldjuk, mely vízzel elegye­dik, mint*pl. alkoholok, aceton és egyéb, vízben jól oldódó szerves oldószerek. Különösképpen és várako­zás ellenére az ilyen oldatok vízzel való elegyítése által nyerhető emulzió tejszerűen finom, messze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom