141999. lajstromszámú szabadalom • Lövedék, főként gyakorlólövedék

\ 2 • • ' 141.999 A lövés normális távolsága tekintetében, amelyben a késleltető rendszer szabályoz, természetesen a használó kívánságait kell figyelembe venni, mimellett e távolság a gyakorlólövések szempontjából legelőnyösebb távolság. Az ekként megszerkesztett robbanólövedék segítségével a lövész (pl. a vadászgép pilótája) belőheti magát a célra (pl. vontatott célra), amikor az ein-Jített céltól olyan távolságra van, amely pontosan megfelel a normális lövés távolságának. A lövedék jelzőkészüléke által kibocsátott fényjelzés tehát a lövész előtt e célpont körzetében jelenik meg, anélkül, hogy gyakorlatilag paralaxis hiba jelentkeznék, mivel az említett robbanások a látóvonalra merőleges síkban keletkeznek a cél középpontja körül. •.*!•! Más szóval a lövések kivitele alatt állandóan a lövész előtt van az egyes világító robbanások átlal kialakított kép és ez ugyanolyanképpen jelenik meg előtte, mint az a karabélyból, vagy puskából való lövés esetében a lövész előtt megjelenik a céltáblán elért becsapódási lyukak alakjában. Ezek szerint minden úgy folyik le, mintha a mozgó cél egy „virtuális" sík céltábla részét képezné a látóvonalra merőleges és gyakorlatilag végtelen felületen, amelyen ,,reális" becsapódások keletkeznek, amelyeket' a már említett világító robbanások tesznek láthatóvá. Könnyen belátható, hogy e körülmények között a lövész találata nagymértékben meg van könnyítve, mivel a lövés úgy vezethető, mintha valamennyi ''»vedék találatot érne el a látható becsapódási pontokon, egy eltéveszhetetlen céltáblán, amelynek csupán a valóságos cél által kialakított központi része érdekli a lövészt. Erre figyelemmel az elrendezés előnyösen olyan, hogy a világító robbanás előidézésére szánt pirotechnikai keverék robbanása másrészről biztosítsa a lövedék önrobbanását, amit azáltal érünk el, hogy a lövedékben elrendezett töltetet megfelelő hatékonyságúnak választjuk, mimellett figyelemmel vagyunk a lövedék falának ellenállására. ;Meg kell jegyeznünk, hogy a lövedék szétforgácsolódását elősegíthetjük azáltal, hogy annak falába helyi gyöngítést okozó rovátkákat, vagy hornyokat alkalmazunk. Ily módon olyan lövedékhez jutunk, amely lehetővé teszi a gyakorlólövések teljes biztonságban való végrehajtását, mimellett a szétrobbanás önműködően következik be a cél közelében és legkésőbben közvetlenül a cél mögött. Ez az elrendezés különösen abban az esetben jelentős, ha a vadászrepülőgép által vontatott célra lő, mert a repülőgép teljes biztonságban mozoghat még akkor is, ha a röppálya meghosszabbításában van, szemben azzal az esettel, amidőn a lövést nyomjelző lövedékkel foganatosítjuk. Megjegyezzük még, hogy a s-róbanforgó gyakorlólövedék esetében, amidőn a jelzőberendezés biztosítja az önrobbanást is, a késleltetést olyan hosszra is szabályozhatjuk, amely a normális lövés távolságát kissé meghaladja. Ily módon biztosíthatjuk, hogy a' lövedék, amely normálisan elérné és eltalálná a célt, ne robbanjon túl korán, vagyis még a cél előtt. A jelzés távolságának e kismértékű megnövelése azonban minden* esetre csak olyan csekély lehet, hogy ne kockáztassa a pontosság előnyeit (a par rallaxis hiba kiküszöbölését), továbbá azt a biztonságot, amelyet a látható jelnek a cél szomszédságában való megjelenése és a lövedék önrobbanása jelent. Jóllehet a találniány szerinti gyakorlólövedéket az előzőkre figyelemmel számos módon megvalósíthatjuk, különösen előnyösnek látszik az a kiviteli alak, amelyet az ábra feltüntet és amelyet az alábbiakban példaképen részletesen ismertetünk. E kiviteli alak szerint a klasszikus —1— töltény üreges testének hátsó részében a —2— robbanógyújtó töltet van elrendezve, amely a normális lövés távolságában látható fényes felvillanás létesítésére alkalmas. E felvillanás lehet színes, vagy méginkább fehér (pl. báriumnitrátból és magnéziumból álló keverék kiváló fehér fényt ad). E töltet a —3— robbanószerkezettel van ellátva, mely a —4— betétrész nyakába van csavarmenettel erősítve. Ä —4— rész pl. a lövedék legalsó részébe van foglalva. A robbanószerkezetbe a lövedék elülső része felé a —3a— fekete lőporból álló töltet, a —3b— ólomazidból álló iniciál töltés és a —3c— nitropenta (pentaeritrittetranitrát) töltet van elrendezve. A —3— robbanószerkezetet a lövés normális távolságában működésbe hozó késleltető szerkezet a megfelelő (pl. báriúmperoxidból és magnéziumból álló) —5— keverékből van, amely a —4—, végrész furatában van elrendezve és amelynek felső széle a robbanószerkezet —3a— legalsó elemével érintkezik, míg az —5— keverék, előnyösen rovátkás alakú, • alsó széle a —6— szalma, vagy hasonló réteggel van átmenetileg megvédve, azonban •akként, hogy az —5— töltet gyújtása a gyutacs által lehetővé váljék. A —2—. jelzőtöltet gyújtásának kívánt késleltetéséhez elegendő az —5— töltet méreteit megfelelően választani. Bármilyen kiviteli alakot valósítunk is meg, végeredményben olyan gyakorlólövedékhez jutunk, amely működésének előnyei kellőképpen kitünnelc a leírásból. A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt kiviteli alakokra, sem azok egyes részeinek megvalósítási módjaira, hanem az összes variánsokat felöleli. Szabadalmi igénypontok: 1. Lövedék, főként gyakorlólövedék, jellemezve jelzőszerkezettel, amely látható jel kibocsátására képes, miután a lövedék a szerkezete által előre meghatározott, távolságot befutott, mimellett e távolság nagyságrendje a lövedék számára megállapított normális lövés távolsága. 2. Az 1. igénypont szerinti lövedék, főként gyakorlólövedék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzőszerkezete pirotechnikai keverékből van, amelynek robbanása idézi elő a világító jelzés kibocsájtását. 3. A 2. igénypont szerinti lövedék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a világító robbanás létre-