141999. lajstromszámú szabadalom • Lövedék, főként gyakorlólövedék

\ 2 • • ' 141.999 A lövés normális távolsága tekintetében, amely­ben a késleltető rendszer szabályoz, természetesen a használó kívánságait kell figyelembe venni, mi­mellett e távolság a gyakorlólövések szempontjából legelőnyösebb távolság. Az ekként megszerkesztett robbanólövedék segít­ségével a lövész (pl. a vadászgép pilótája) belőheti magát a célra (pl. vontatott célra), amikor az ein-Jített céltól olyan távolságra van, amely pontosan megfelel a normális lövés távolságának. A lövedék jelzőkészüléke által kibocsátott fényjelzés tehát a lövész előtt e célpont körzetében jelenik meg, anél­kül, hogy gyakorlatilag paralaxis hiba jelentkez­nék, mivel az említett robbanások a látóvonalra merőleges síkban keletkeznek a cél középpontja kö­rül. •.*!•! Más szóval a lövések kivitele alatt állandóan a lö­vész előtt van az egyes világító robbanások átlal kialakított kép és ez ugyanolyanképpen jelenik meg előtte, mint az a karabélyból, vagy puskából való lövés esetében a lövész előtt megjelenik a céltáblán elért becsapódási lyukak alakjában. Ezek szerint minden úgy folyik le, mintha a mozgó cél egy „virtuális" sík céltábla részét ké­pezné a látóvonalra merőleges és gyakorlatilag vég­telen felületen, amelyen ,,reális" becsapódások ke­letkeznek, amelyeket' a már említett világító rob­banások tesznek láthatóvá. Könnyen belátható, hogy e körülmények között a lövész találata nagymértékben meg van könnyítve, mivel a lövés úgy vezethető, mintha valamennyi ''»vedék találatot érne el a látható becsapódási pon­tokon, egy eltéveszhetetlen céltáblán, amelynek csu­pán a valóságos cél által kialakított központi része érdekli a lövészt. Erre figyelemmel az elrendezés előnyösen olyan, hogy a világító robbanás előidézésére szánt piro­technikai keverék robbanása másrészről biztosítsa a lövedék önrobbanását, amit azáltal érünk el, hogy a lövedékben elrendezett töltetet megfelelő haté­konyságúnak választjuk, mimellett figyelemmel va­gyunk a lövedék falának ellenállására. ;Meg kell jegyeznünk, hogy a lövedék szétforgácso­lódását elősegíthetjük azáltal, hogy annak falába helyi gyöngítést okozó rovátkákat, vagy hornyokat alkalmazunk. Ily módon olyan lövedékhez jutunk, amely lehetővé teszi a gyakorlólövések teljes biztonságban való végrehajtását, mimellett a szétrobbanás önműkö­dően következik be a cél közelében és legkésőbben közvetlenül a cél mögött. Ez az elrendezés különösen abban az esetben jelentős, ha a vadászrepülőgép által vontatott célra lő, mert a repülőgép teljes biztonságban mozoghat még akkor is, ha a röppálya meghosszabbításában van, szemben azzal az esettel, amidőn a lövést nyomjelző lövedékkel foganatosítjuk. Megjegyezzük még, hogy a s-róbanforgó gya­korlólövedék esetében, amidőn a jelzőberendezés biztosítja az önrobbanást is, a késleltetést olyan hosszra is szabályozhatjuk, amely a normális lövés távolságát kissé meghaladja. Ily módon biztosít­hatjuk, hogy a' lövedék, amely normálisan elérné és eltalálná a célt, ne robbanjon túl korán, vagyis még a cél előtt. A jelzés távolságának e kismértékű megnövelése azonban minden* esetre csak olyan csekély lehet, hogy ne kockáztassa a pontosság előnyeit (a par rallaxis hiba kiküszöbölését), továbbá azt a bizton­ságot, amelyet a látható jelnek a cél szomszédságá­ban való megjelenése és a lövedék önrobbanása jelent. Jóllehet a találniány szerinti gyakorlólövedéket az előzőkre figyelemmel számos módon megvalósít­hatjuk, különösen előnyösnek látszik az a kiviteli alak, amelyet az ábra feltüntet és amelyet az aláb­biakban példaképen részletesen ismertetünk. E kiviteli alak szerint a klasszikus —1— töltény üreges testének hátsó részében a —2— robbanó­gyújtó töltet van elrendezve, amely a normális lövés távolságában látható fényes felvillanás létesítésére alkalmas. E felvillanás lehet színes, vagy mégin­kább fehér (pl. báriumnitrátból és magnéziumból álló keverék kiváló fehér fényt ad). E töltet a —3— robbanószerkezettel van ellátva, mely a —4— be­tétrész nyakába van csavarmenettel erősítve. Ä —4— rész pl. a lövedék legalsó részébe van fog­lalva. A robbanószerkezetbe a lövedék elülső része felé a —3a— fekete lőporból álló töltet, a —3b— ólomazidból álló iniciál töltés és a —3c— nitro­penta (pentaeritrittetranitrát) töltet van elren­dezve. A —3— robbanószerkezetet a lövés normá­lis távolságában működésbe hozó késleltető szerke­zet a megfelelő (pl. báriúmperoxidból és magné­ziumból álló) —5— keverékből van, amely a —4—, végrész furatában van elrendezve és amelynek felső széle a robbanószerkezet —3a— legalsó elemével érintkezik, míg az —5— keverék, előnyösen rovát­kás alakú, • alsó széle a —6— szalma, vagy ha­sonló réteggel van átmenetileg megvédve, azonban •akként, hogy az —5— töltet gyújtása a gyutacs által lehetővé váljék. A —2—. jelzőtöltet gyújtásának kívánt késlelte­téséhez elegendő az —5— töltet méreteit megfe­lelően választani. Bármilyen kiviteli alakot valósítunk is meg, vég­eredményben olyan gyakorlólövedékhez jutunk, amely működésének előnyei kellőképpen kitünnelc a leírásból. A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt kiviteli alakokra, sem azok egyes részeinek megvalósítási módjaira, hanem az összes variánso­kat felöleli. Szabadalmi igénypontok: 1. Lövedék, főként gyakorlólövedék, jellemezve jelzőszerkezettel, amely látható jel kibocsátására képes, miután a lövedék a szerkezete által előre meghatározott, távolságot befutott, mimellett e tá­volság nagyságrendje a lövedék számára megállapí­tott normális lövés távolsága. 2. Az 1. igénypont szerinti lövedék, főként gya­korlólövedék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy jelzőszerkezete pirotechnikai keverékből van, amely­nek robbanása idézi elő a világító jelzés kibocsáj­tását. 3. A 2. igénypont szerinti lövedék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a világító robbanás létre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom