141998. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás előállítására

141.098 3 hogy a szövetben látens gyűrődések ne keletkezhessenek, illetőleg ne maradhassanak meg. A szövés és fonás mehanikus müvelétei folyamán az anyag különböző mehanikus igénybevételeknek van alávetve, az ezek folyamán fellépő feszültségek azonban az első nedves kezelés után eltűnnek. A legjobb eredmény elérése végett lényeges, hogy ezt a nedves kezelést ne úgy foganatosítsuk, hogy aközben az anyag hajtogatást szenvedjen, akár laza hajtogatások, ráncok vagy hurkok •alakjában és hogy az anyagot ne kezeljük olymódon, hogy abban hosszirányú gyűrődések vagy ráncok keletkezzenek. Ügyelni kell arra is, hogy az anyag teljes egészében egyenletesen és teljes mértékben pihenjen és hogy az anyagot különböző részeiben ne terheljék különböző nyomóigénybevételek, különösen akkor, amikor az anyag nedves állapotban van. Ha az anyagot 100 C° fölötti hőfokú gőzzel kezeljük, ugyancsak ügyelnünk kell arra, hogy abban látens gyűrődések ne keletkezzenek. Ez alkalommal szintén figyelembe kell venni, hogy az anyag különböző részeinek nem szabad eltérő körülmények között pihennie. Ez esetben is a pihentetésnek teljesnek és egyenletesnek kell lennie és a gőzzel való kezeléskor az anyagot nem szabad különböző helyeken különböző mértékű nyomásoknak alávetni. Telített gőzzel való kezelés nem szűnteti meg feltétlenül azokat a lappangó gyűrődéseket, amelyek az anyagban az első nedvesítés alkalmával helyi feszültségek következtében keletkezhettek. Ismeretes, hogy a nylon a természetes, valamint a regenerált rostoktól eltérően ágén kis mértékben, hajlamos a vízfelvételre és nedvesítés, valamint szárítás közben méreteit gyakorlatilag nem változtatja meg. Másrészről a jelen találmány szerinti regenerált cellulóza anyagú szövetek, amelyeket a találmány szerinti eljárással száraz állapotban gyűrésállóvá tétel előtt önkisimuló képességgel és nedves állapotban való gyürésállósággal ruháztunk fel, nedvesítés és szárítás közben bizonyos méretváltozásokat szenvednek, mely méretváltozások szokatlan jellegűek, amennyiben a pihentetett szövet nedves állapotában önként megnyúlik, míg száraz állapotában összehúzódik. „Pihentetett szövet" kifejezésen e leírásban oly szövetet értünk, amelyet vízzel nedvesítettünk, majd feszültségmentes állapotban szárítottunk. A fentemlített nyúlás és öszszehúzódás ismétlődő jelenségek, amelyek mindannyiszor fellépnek, ha a szövetet nedvesítjük, majd újból megszárítjuk. Feltehető, hogy az önkisimulásra való képesség azon méretváltozások következménye, amelyeknek oka a rostok vízfelvétel következtében fellépő duzzadása. Ez a duzzadás azt okozza, hogy a rostok hossza megnövekszik. Ennek következtében az ilyen rostokból készült szövet vízbe való merítéskor megnyúlik, vagyis a szövet területe megnövekszik. Ismeretes, hogy sokféle rost, különösen regenerált eelulóza rost is, mehanikus húzás hatása alatt nedves állapotban sokkal jobban nyúlik, mint száraz állapotban, azonban a fentemlített Önkéntes megnyúlás jelensége ilyen külső húzóhatás nélkül Jön létre és annak előidézéséhez elegendő, ha az anyagot vízbe merítjük. Az oly szövet, amely pusztán vízbe való merítéskor megnyúlik, száradás alkalmával ismét összehúzódik és száraz állapotában a szövet fogása normális szövet fogásátél csak kis mértékben tér el. Az ilyen szövetnek nedves állapotban lágy fogása van, ami a kereskedelemben kapható textilszöveteknél szokatlan tulajdonság. A megnyúlás és az összehúzódás jelenségei ugyanazon a szöveten ismételten előidézhetők. Az is ismeretes, hogy regenerált cellulózából készült sokféle szövet vízzel való nedvesítéskor, így pl. mosás közben összehúzódik. A találmány szerinti szövet mé-, retváltozásai nedvesítés és szárítás közben a fenti jelenségtől lényegesen eltérnek, nfmcsak azért, mert nedvesítés közben a szövet megnyúlik és szárítás közben összehúzódik, hanem azért is, mert ezek a jelenségek reverzibilisek és megisimételhetők, nevezetesen a szövet ismételt nedvesítés közben önként megnyúlik és a további szárítás közben önként összehúzódik. Az önkéntes megnyúlás lineáris mértéke pl. 5—20%-ot tesz ki, mielőtt a szövetet száraz állapotban gyűrésállóvá tettük. Az önkéntes megnyúlás mértéke nemcsak attól függ, hogy a rostos anyag mennyire irányított, hanem függ a rost hosszától és átmérőjétől, a fonál természetétől és a szövött vagy kötött áru struktúrájától, így pl. oly mintás szövetek, amelyeket viszkózaműselyemből szőttek, tekintélyes mértékű nyúlást mutatnak, miután azokat a találmány szerinti eljárással kezeltük, majd ezután nedvesítettük. A kereskedelemben kapható némely viszkózaműselyem szövet kis mértékű önkéntes nyúlást mutat, feltéve, hogy a szövet teljes mértékben pihentetve van. Azonban még azok közt a kereskedelemben kapható szövetek közt, amelyek önkéntes megnyúlást mutatnak, sem találtunk soha olyant, amely önkisimuló lett volna. Feltehető, hogy ez az önkéntes megnyúlás, amely a rostok nedvesítésekor a rostok hosszirányú duzzadása következtében jelentkezik, a rostok molekuláris dezorientációjának és/vagy a megelőző kezelések, mint pl. a szálak kisajtolása, a fonál csévélése vagy a szövés közbeni mehanikus igénybevételek folytán vagy 100 C°-nál magasabb hőfokú gőzzel való kezelés közben fellépő feszültségek pihentetés útján való teljes megszüntetésének tudható be. Az is lehetséges, hogy a fentemlített jelenségek annak folytán lépnek fel, hogy a fonalakból és a rostokból az orientáció mértéke, illetőleg a feszültségek az anyag különböző részeiben egyenkint/egymástól eltérőek. A találmány szerinti szövetek nedves állapotban bizonyos mértékben lágy fogásúak, annak ellenére, hogy száraz állapotban fogásuk a normális szövet fogásától csak kis mértékben tér el. Ennek a jelenségnek az oka feltehetően az, hogy a rostok vizet vesznek fel és ez lehet az oka annak, hogy az ilymódon kezelt szövet nedves állapotban gyűrésálló. Mindenesetre úgy látszik, hogy a találmány szerinti szövet önkisimuló képessége és a nedves állapotban gyürésállósága közelebbről nem ismert mó don összefüggenek a rostok vízfelvételével és az ezt követő duzzadással. A száraz állapotban való gyűrésállóság előidézése végett alkalmazott eljárások általában duzzadást gátló kezelések. Feltehető volt, hogy önkisimuló és nedves állapotban gyűrésálló szövet száraz állapotban is gyűrésállóvá való tétele alkalmával vagy az önkisimuló képesség vagy a nedves állapotbani gyűrésál lóság, vagy a szövet mind e két tulajdonsága elvész. Ezzel szemben meglepő módon úgy találtuk, hogy ez a három tu-