141986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nemtapadó szenek kokszolására
é Í4Í.986 szén zsugorodóképességét és a lepárlás után viszszamaradó szilárd maradék térfogata a -kokszolás során állandó lesz. Kísérletileg megállapítást nyert, hogy a szén illó alkatrészeit kishőfokú lepárlással (schwel-olással) nem lehet az anyagból oly mértékben eltávolítani, hogy a szilárd maradék a továbbiakban már ne változtassa a íkokszolásnál térfogatait. A dorogi szén kishőfokú lepárlásánál visszamaradó félkokszdarát már feldolgozták úgy, hogy a kötőanyagként adagolt 8—10% szurok mellett 8—20% tapadó szenet kevertek hozzá, így brikettezték és a briketteket másodszori lepárlásnak vetették alá. Tapadó szén hozzáadása nélkül ezek a brikettek ugyanis a lepárlásnál széjjel hullanának, mert a kishőfokú lepárlásnál kapott félkoksz-maradék nem térfogattartó a másodszori lepárlás során. A találmány viszont éppen abban áll, hogy nemtapadó szenek térfogatállandóságig lepárolt — ami csak magas hőfokú lepárlással érhető eí — kokszmaradékát keverjük valamely bitumen vagy kátrányféleséggel és azt tapadó szén hozzáadása nélkül, döngölve vagy sajtolva magas hőfokon kigázosítjuk, amikoris kifogástalan szilárdságú darabos kokszanyagot kapunk. • ' i , Nemtapadó szenek e találmány szerinti kokszolásánál tapadó szén hozzákeverése a magas hőfokon történő lepárlással teljesen kigázosított kokszdarához nemcsak felesleges, hanem egyenesen káros is. Az ezirányban végzett kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy míg a teljesen kigázosított kokszdarából 8% szurok hozzákeverésével sajtolt brikettek 1.200 C° körüli hőmérsékleten lepárolva 200 kg pontnyomásszilárdságot is meghaladó szilárdságú kokszbrikettet szolgáltattak, addig, ha a fenti keverékhez még 8% tapadó szenet is kevertünk hozzá, ugyanolyan módon lepárolva alig 30 kg pontnyomásszilárdságú brikettet kaptunk. Ez az eredmény is igazolta a feltalálónak azt az elméleti feltevését, hogy a térfogatállandóságig kigázosított kokszdara esetében — minthogy itt már tapadó szén hozzákeverésével kompenzálható zsugorodás a második lepárlásnál nem lép fel — a hozzákevert tapadószén es4 upán káros feszítőerőt okoz fúvódásával és a brikett fellazításával annak szilárdságát csökkenti. A találmány szerinti eljárás ^kivitelénél célszerű arról is gondoskodni, hogy a kokszolandó anyagban a hidrogén-oxigén arány javítása céljából alkalmazott szénhidrogén-tartalmú kötőanyag (pl. kátrány vagy szurok) minél egyenletesebben legyen a kokszolandó anyagban elkeverve. Minthogy ez az anyagok hideg állapotban való összekeverésénél tökéletesen nem oldható meg, előnyös mind a feldolgozandó kigázosított anyagot, mind pedig a hozzákeverendő kátrány, ill. szurkot 100 C° körüli, tehát a kátrány, ill. szurok lágyulási pontját jóval meghaladó ömérsékletre felmelegíteni és a keverést ezen a hőfokon végezni. E hőfokon Ugyanis a kötőanyag a keverésnél nem csomósodik, egyenletesen elkeverhető és a keverék jól sajtolható vagy döngölhető lesz. E rendszabályok be/tartása mellett homogénebb és szilárdabb kokszot kapunk. A találmány szerinti eljárás kivitelét az alábbi példa szemlélteti: Borsodvidéki szén magas hőfokon való teljes kigázosítása útján nyert 0—2 mm szemcsenagyságú kokszmaradékhoz 100 C° körüli hőmérsékleten 8% kőszénkátrányszurkot adagolunk és az anyagot jól összekeverjük. A keverékből briketteket sajtolunk, vagy pedig erős döngöléssel tömörítjük a keveréket és kokszolókamrában, lehetőleg gyors hőátadás mellett 1.200 C° körüli hőmérsékleten kokszosítjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás darabos kokszanyag előállítására nemtapadó szenekből, azzal jellemezve, hogy a nemtapadó szenet nagyhőfokú — lehetőleg teljes — kigázosítás 'útján zsugorodóképességétől megfosztjuk és az így nyert térfogatáHandó szilárd maradék apraját valamely kátrány- vagy bitumenféleséggel, ill. ilyenek valamely származékával összekeverjük tapadó szén hozzákeverése nélkül, a keveréket célszerűen döngöljük vagy brikettekké sajtoljuk és újabb kigázosítás útján kokszosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nemtapadó szén kigázosított maradékához 6—10% mennyiségű kátrányt vagy szurkot keverünk hozzá. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy mind a nemtapadó szén térfogatállandóságig való kigázosítását, mind pedig a keverék újabb kigázosítással történő kokszolását 1.200 C° körüli hőmérsékleten végezzük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a térfogatáHandó szilárd maradékot a kátrány-, ill. bitumenféleséggel az utóbbi Jágyuláspontját meghaladó hőmérsékleten keverjük össze. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda —2528 — F. v.: Sumits Is;váu