141971. lajstromszámú szabadalom • Előkamrás Diesel-motor

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.971. SZÁM. 46. a.. 85-102 OSZTÁLY. — DA-66. ALAPSZÁM. Előkamrás Diesel-motor. Daimler-Benz Aktiengesellschaft, Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja: 1951. február 22. Németországi elsőbbsége: 1950. február 22. A találmány előkamrás Diesel-motor, amelynél a tüzelőanyagot az élőkamrába, előnyösen a főelégési térbe vezető átáramoltató csatorna irányában, fecs­kendezzük. Ismert ilyen rendszerű gépeknél az át­áramoltató csatorna, rendszerint vagy nyitva tor-' kollik a főelégési térbe, a dugattyú feneke felé, vagy pedig azt a főelégési térrel szemben zárófal ernyőzi, amikor az eiőkamratartalom oldalt elhe­gyezett furatokon át juthat a főelégési térbe. Olyan gépek is ismeretesek, amelyeknél a dugattyú fene­kén ütköző felületet alakítottak ki, amely a du­gattyú felső holtponti helyzetében az átáramoltató csatorna nyilasa közelébe jut és ily módon gyűrűs fojtó rést határol, úgy hogy az előkamra tartalma sugárirányban, tehát közös síkban fekvő minden irányban áramlik a főelégési térbe, ily módon a tüzelőanyag igen egyenletesen oszlik el a főelégési térre és a tüzelőanyagfogyasztás csökken. A találmány célja, hogy a tüzelőanyagot a főelé­»gési térben lehetőleg egyenletesen osszuk el, egy­ben pedig a dugattyút termikusan tehermentesít­sük. A találmány lényege abban van, hogy az elő­kamrának az átáramoltató csatornához harántirá­hyú, az átáramoltató csatorrát a dugattyú feneke felé árnyékoló fenákfala és e fenékfal fölött sugár­irányú gyűrűs rése van, amely az egész kerületre, vagy a kerület egy részére terjed ki és az átára­moltató csatornából kilépő előkamratartalmat a fő­elégési tér külső részei felé tereli. A rajzban a találmány szerinti megoldás több kiviteli alakját vázlatosan tüntettük fel. Az 1. ábra oly előkamra tengelymenti metszete amelynél az előkamrához tartozó fe­nékfalat betét hüvelyalakú külső ré­szével két keskeny borda köti össze. A 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala menti metszet. A 3. ábra oly kiviteli alak metszete, melynél az átáramoltató csatornában középső mag van elhelyezve és a kitérítő fenékfal e magon van megerősítve. A 4. ábra a 3. ábrabeli kivitel felülnézete. A 5. ábra oly kivitel tengelymenti metszete, amely­nél a kitérítő fenékfal összekötő bor­dái egyoldalt vannak elrendezve. A 6. ábra az 5. ábra 6—6 vonala menti metszet. A 7. ábra az 5. ábrabeli kivitelnek lényegében megfelelő, de rézsútos elrendezésű előkamrákhoz való kiviteli alak ten­gelymenti metszete. A. 8. ábra további kiviteli alak tengelymenti metszete, melynél a terelő fenékfal mérete az előző kiviteli alakokhoz képest meg van növelve. A 9. ábra a 8. ábra 9—9 vonala menti metszet. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a vízhűtéses —a-­hengerfejben van a _b— előkamra, amelyet a pél­dában négy szelep között központosán helyeztünk el. Ezek közül az ábrában csak két —c— és —d-­szelep látható. A tüzelőanyagot az —e— fúvókán át az —f— átáramoltató csatorna felé fecskendez­zük be. Az átáramoltató csatornát a —g— betét­ben alakítottuk ki és azt a —h— dugattyúfenékben kialakított teknőszerü —i— főelégési térrel szem­ben kitérítő, illetőleg ütköző felületet alkotó —h— lemezzel ernyőztük. Ez egyben az előkamra fenék­falát alkotja. A kitérítő —h— fenékfalat a —ge­betet e kivitelnél kiét —1— borda közvetítésével hordozza. Ily módon két egyenként félgyürű alakú —m— rés keletkezik, amelyeken át az előkamra tartalma a főelégési tér külső részei felé egyenle­tesen eloszolva áramlik ki. Az —m— rések például marással állítható elő. A betét kisebb-nagyobb mértékben nyúlhat a hengerfenék —i— vályújába, például úgy, hogy a dugattyú felső holtponti hely­zetében a fenék közvetlen közeléig ér, úgy hogy az előkamra tartalma a dugattyúfenékben levő teknő fala mentén azonos értelemben áramlik a dugattyú­fenék peremrésze által kiszorított levegőben kelet­kező örvényekkel. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a —g— betéttestnek középső —n— magrésze van, amelyet a betéttest külső hengeres részével —o— bordák kötnek össze, úgy hogy a példában négy, körben elrendezett —p— átáramlási nyilas keletkezik. E nyilasok száma négynél több is lehet. A mag alsó részén a —h—. terelő fe^ékfalat hordozza. Ebben az esetben a terelő fenékfal széle mentén megsza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom