141949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csarnok-műhely- vagy raktárépületnek előregyártott vasbeton elemekből való építéséhez

Megjelent 1953. évi február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.949. SZÁM. 37. e- 9-13. OSZTÁLY. - MA-250. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés csarnok-, műhely-, vagy rak tárépületnek előregyártott vasbeton elemekből való építéséhez. A Magyar Állam, mint feltaláló Major Sándor jogutóda, Budapest. A bejelentés napja: 1950: november 6. A találmány eljárás és berendezés kisebb-nagyobb fesztávú csarnok, műhely, vagy raktárépületeknek előregyártott vasbeton elemekből való építésére vonatkozik. Az elemek elögyártása vagy ily építőelemeket készítő gyárban, vagy az építkezés helyén történik. Mindkét esetben az egyes darabok rendszerint fekvő helyzetben, zsaluzatukkal a földre támaszkodva készülnek. Ezeknek az épületszerkezetbe való behelyezése, különösen nagyobb, súlyosabb darabok esetében, nemcsak olyan szállítási feladatot jelent, amely költséges gépi berendezést is kíván, hanem a betonelemeknek a felemelés és a szállítás, behelyezés periódusában jelentkező; olyan természetű és mérvű túligénybevételét is, amely az elemek egyébként szükségtelen túlvasalását teszi szükségessé. Az építkezés helyszínén berendezett vasbeton gyártás emellett, a fekve készült elemek terjedelmének megfelelően, nagy helyszükségletet jelent, amely nem elégíthető ki minden esetben anélkül, hogy a kivitelezés más szempontjait ne kellene elhanyagolni. Annál az. előgyártási rendszernél, amelynél a csarnokváz két-két főkerete egybekapcsolva (monolit) állvány igénybevételével, a végleges helyzetében készül, az állványozás nagyobb faszükséglete és nagyobb szerelési költségei jelentkeztek olyan tényezőkként, amelyek gazdasági és a munkaerő jó kihasználása szempontjából kedvezőbb megoldást tesznek kívánatossá. A találmány ezeket a hátrányokat nagyrészt elkerülhetővé teszi a vasbeton építkezésnek teljesen előgyártott elemekkel való, alább ismertetendő kivitelezésével. Ennek az eljárásnak és berendezésnek az előnyei a következők: t 1. Az összes építőelemek a beépítendő alapterületen, egy viszonylag kis helyre koncentráltan, egyszerre készíthetők. 2. A készítés helye könnyen burkolható és fűthető állvány, amely a téli időszakban való munkát is lehetővé teszi. 3. A vasbetonlemezek abban a helyzetükben készülnek, amelyben az épületben bekötjük őket, aminek következtében a szállítással kapcsolatos hátrányos több igénybevételek alatt nem szenvednek, nem kell Őket a túligénybevételeknek megfelelően túlvasalni.' 4. Az állványozásnál és a zsaluzásnál vasnak, vagy más fémnek alkalmazásával a drága faanyag nagyrészben vagy teljesen mellőzhetővé válik. 5. Az állványok többféle fesztávra és magasságra, továbbá teherbírásra szerelhetők át az alkotó rudazatuk oldható kapcsolata, illetőleg a kapcsolatok megfelelő változtatásával. 6. Az állványra szerelhető daruszerkezetek az állványokat univerzálisan használhatóvá teszik épületelemek, építési anyagok, eszközök stb. szállítására és elhelyezésére. A mellékelt rajz a találmány foganatosítás! példáját, főkeretek készítésével kapcsolatban, három fázisban szemlélteti. Az 1. ábra az eljárás kiinduló fázisát, a főkeretek gyártási helyzetében, a 2. ábra a szélső keretet a beépítési helyre kihelyezett állapotában, a -3. ábra a tartók valamennyiének végleges elhelyezése fázisát mutatja. Az építendő csarnok példaképen 5 keretközű. A főkeretek a szaggatott vonalakkal összekötött A, B, C, D, É, F pontozott vonallal jelzett helyzetben vannak jelölve a végleges elhelyezési állásukban. Az A—B keret közbe a (m2) fix vagy továbbgördíthető alakban szerkesztett szerelőállvány van beszerelve. Ennek körvonala a készítendő keret nyílásának felel meg. Ez a szerelőállvány állhat a csarnok meghosszabbított területen is. Az (m2) szerelőállváhy mellett egy második (Ml), szállítóállvány van elhelyezve, amely sínen gördül, a kész kereteknek a beépítési helyükre való szállításához. A szállítás céljára azonban használható maga a szerelőállvány, illetőleg annak egy leválasztható része is. Az '(m2) állványon egymás mellett táblás-fa, vagy fémzsaluzással készülnek a csarnok főkeretei, ideiglenesen, parafin kenésü, könnyen elváló lábazaton. A keretek teljes megszilárdulása után, az (m2) szerelőállványt lesüllyesztve, kitoljuk a keretek alól, az (ml) szállítóállványt pedig a sín pályáján, a szélső F—F keret alá gördítjük. Az F-—F keretet megfelelő emelőszerkezettel az (ml) szállítóállványra emeljük és azon végleges elhelyezési helyére, az F—F helyzetbe gördítve és az abban