141923. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távolbalátó vevőkészülékekben bizonyos impulzusok szétválasztására más impulzusoktól és zavaró impulzusoktól

141.923 fellépő kitérítő impulzusokból származtatunk le. Ezeknek az impulzusoknak hatására a —25— cső nagyobb pontossággal dolgozik, mint szinuszvonal­alakú feszültség alkalmazása «setében, úgyhogy biztosabban kerüljük el azt, hogy a cső a sorszin­kronizáló impulzusokkal közvetlenül szomszédos im­pulzusokat eresszen át. Végül a 7. ábra a —19— szinkronizálójel-szét­választónak negyedik példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti, melynél a —28'"— rezonanciakor a —25'"— cső bemenő körének része, amennyiben a cső előfeszültségét szolgáltató —23, 24— körrel, a —41— ellenálláson át párhuzamosan kapcsolt és a —21', 22'— differenciáló-körrel —40— egyenirá­nyító útján van összekötve. A rezonanciakört ekkor nem gerjesztik többé lokálisan keltett impulzusok. A —21', 22'— differenciálókört úgy alakítottuk ki, hogy nagyobb energiájú impulzusokat szállítson, mint az 1. ábra szerinti differenciálékor, hogy ele­gendő energia álljon rendelkezésre a —28"'*— rezo­nanciakör gerjesztésére. A —-40— egyenirányító csak a pozitíven differenciált impulzusokat ereszti át és a —28'"— rezonanciakör a sorszinkronizáló impulzusokkal bizonyos fázisviszonyban álló diffe­renciált impulzusoktól lökésszerű gerjesztést kap, melynek következtében a —25'"— cső vezérlő rá­csán a 3. ábra G görbéjének megfelelő, szinusz­vonal-alakú feszültség lép fel. A cső a —23— kon­denzátortól és a —24— ellenállástól előfeszültségét kap, a csőbe vezetett impulzusok esúcsegyeniráhyí­tásának megkönnyítésére. Mivel a pozitív differen­ciált impulzusok a :—40— egyenirányítón és a —23— kondenzátoron át a —25'"— cső vezérlő rá­csához vezettetnek, a —28"— rezonanciakör a csö­vet csak ama pozitíven differenciált impulzusok számára teszi áteresztővé, melyek a sorszinkroni­záló impulzusokkal bizonyos fázisviszonyban van­nak. Az utolsónak említett, differeciált impulzu­sok a szinuszvonal-alakú kiválasztó feszültség po­zitív csúcsai fölé szuperponáltán jelenhetnek meg. Emellett tehát a —25'"— cső kimenő körében a 3. ábra H impulzusainak megfelelően alakított im­pulzusok lépnének fel és a —33— fázisdemodulá­tort az 1. ábra kapcsán ismertetett módon befolyá­solnák. Ennek az elrendezésnek az az előnye,x hogy a helyi sorfrekvencia-generátor frekvenciájától füg­getlenek, amennyiben csak a sorszinkronizáló impul­zusok frekvenciája vezérli, ami fokozott érzéketlen­séggel jár, nem kívánatos impulzusoknak a —25'"— csövön való áteresztésével szemben. Ámbár a találmány a sorfrékvenciai-generátor frekvenciájának stabilizációjával kapcsolatban is­mertettük, nyilvánvaló, hogy a képfrekvencia-gene­rátor, vagy bármely más generátor frekvenciájának stabilizálására is felhasználható. Szabadalmi igények: 1. Berendezés televíziós vevőberendezésekben bi­zonyos szinkronizáló impulzusoknak más szinkroni­záló impulzusoktól és zavaró impulzusoktól való szétválasztására, melyet valamennyi előbb említett impulzusokból azonos szélességű és alakú segédim­pulzusoknak leszármaztatása és ezekből azoknak ki­választása jellemez, melyeknek ismétlő frekvenciája a kívánatos impulzusokénak felel meg. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy minden segódinipul­zus az előbb említett impulzusok körül, időrendben a mindenkor megfelelővel összeeső, keskeny impul­zust tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a segédimpulzusoknak a be­vezetett impulzusok differenciálásával történő le­származtatása jellemez. 4. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kívánatos impulzusok erősítőnek kimenő körében létesülnek, melybe a segédimpulzusok a bemenő ol­dal felől vezettetnek és melynek erősítését a kívánt impulzusok ismétlő frekvenciája periodikusan ve­zérli. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre Jellemző, hogy az erősítőnek erő­sítését egy a kívánatos impulzusok frekvenciájából kitérítő feszültséget létesítő kitérítő feszültség-gene­rátor vezérli, melynek frekvenciáját fázisdiszkri­minátor szabályozza, melyből a segédimpulzusok fá­zisénak a kitérítő feszültség fázisához képest fellépő változásánál, a változás ellenében ható szabályozó feszültség keletkezik és a kitérítő feszültségféj­lesztő bevezettetik. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az erősítő többráesú csövet tartalmaz és hogy a segédimpulzusok a cső egyik rácsával és a kitérítő feszültség a cső másik rácsával összekötött, a kívánatos impulzusok frek­venciájára hangolt rezgőkörbe vezettetnek. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kívánatos impulzu­sok, nem a segédimpulzusoktól származó részeik levágása céljából, amplitudóhatárolóba vezettetnek. 8. A 6. vagy a 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jejlemző, hogy az erősítő többráesú csövet tartalmaz és hogy a segédimpul­zusok e cső egyik rácsához és egy a kitérítőfeszült­ség-fejlesztőből, feszültségmegosztón át, leszármaz­tatott feszültség a cső másHTrácsához vezettetik. 9. A 4. vagy az 5. igénypont szerinti berende­zés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a segéd­impulzusok, egyenirányítón át, az erősítőnek a kí­vánatos impulzusok frekvenciájára hangolt bemenő körébe vezettetnek. 3 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. 1952. 1803 P. v.: Sumits Istán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom