141919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-aminoszalicilsav előállítására

Megjelent 1953. évi február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ABADALMI LEÍRÁS 141.919. SZÁM. 12. q. 32—34. OSZTÁLY. - FU-68. ALAPSZÁM. Eljárás 4-aminoszalicilsav előállítására. Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest, A bejelentő intézet feltalálóul Fuchs Oszkárt és dr. Bodánszky Miklóst nevezi meg A bejelentés napja: 1950 október 31. A 4-aminoszalicilsav gyártására irányuló eljárá­sok közül fontosságban kiemelkedik a m-aminofenol­ból kiinduló Kolbe-szintézis. Az irodalom e szinté­zisnek több változatát ismeri, melyeknek közös vo­nása, hogy m-aminofenolt vizes, vagy vizes-gliceri­nes közegben alkálihidrokarbonáttal, rendesen káli­umhidrokarbonáttal, széndioxid atmoszférában, ma­gasabb hőmérsékleten és a légkörinél magasabb nyomáson reagáltatnak. Erre vonatkozóan lásd az alább felsorolt irodalmat: Helv. 31. évfolyam, 988. old., II Farmaco, 1948. aug., 459. old., II Farmaco, 1948. okt, 518. old., C. A., 1949., 1063., 1950., C. A. 573., 1950., C. A. 7350, Brit. Pat. 636.333, Brit. Pat. 636.347. Fenti eljárásoknál a p-aminoszalicilsav-kitermelés a számítottnak legfeljebb 2 /a-a. Az elméleti terme­lést jobban megközelíti a Monatshefte 1949., 200. old. közölt eljárás, amely szerint m-aminofenolt vízmentes káliumkarbonáttal széndioxid atmoszférá­ban 12 órán át, 40 atmoszférán, 180°-on hevít­jük. Ilymódon az elméleti termelésnek 87%-a volt elérhető. Kísérleteink során, azt állapítottuk meg, hogy valamennyi felsorolt eljárásnál előnyösebb módon tudunk 4-aminoszalicilsavat készíteni, ha m-amino­fenolt vízmentes káliumkarbonáttal elkeverve, szén­dioxid atmoszférában több órán át, célszerűen 2 órán át, 25 atmoszférát meg nem haladó \ nyomá­son, 145°-on reagáltatunk. A száraz káliumkarbo­nát mennyiségét tág határok között változtathatjuk, azonban anyagtakarékosság és készülékkihasználás szempontjából célszerű azt úgy megválasztani, hogy a m-aminofenolnak 3—5-szöröse legyen. A megadott hőmérséklet, reakcióidő és nyomás mel­lett az elméleti termelésnek mintegy 95%-át érjük el és a kitermelést a nyomásnak, hőmérsékletnek vagy a reakcióidőnek növelése tovább nem emeli. Tehát a Monatshefte 1949., 200. old. közölt eljárás­sal szemben a jelen szabadalomban ismertetett eljá­rás az alacsonyabb káliumkarbonát mennyiséggel járó anyag- és készüléktérfogat-megtakarítás, ala­csonyabb hőmérséklet és üzemnyomás, valamint rö­videbb reakcióidő előnyeit nyújtja. Példák. 1. 1 súlyrész m-aminofenolt 4.5 súlyrész száraz, vízmentes káliumkarbonáttal elkeverünk és az ele­gyet keverés közben 2 órán át 145°-on tartjuk, mi­közben ia nyomást iszéndioxid bevezetéssel 25 at­moszférára állítjuk be. A kihűlt elegyet meleg víz­ben oldjuk és az oldatból — szükség esetén aktív szénnel való derítés után — a 4-aminoszalicilsavat sósavval szabadítjuk fel. 2. 1 súlyrész m-aminofenol és 4.5 súlyrész száraz, vízmentes káliumkarbonát keverékét, keverés köz­ben, 3—4 órán át 145°-on tartjuk, miközben a nyo­mást széndioxid bevezetéssel 12—15 atmoszférára állítjuk be. A reakcióelegyet az 1. példában meg­adott módon dolgozzuk fel. Szabadalmi igénypont. Eljárás 4-aminoszalicilsav előállítására, azzal jel­lemezve, hogy m-aminofenolt ötszörös, vagy ennél kevesebb száraz, vízmentes káliumkarbonáttal több órán át, 150°-ot meg nem haladó hőmérsékleten és 25 atmoszféránál nem magasabb szénsav-nyomá­son, keverés közben, reagáltatunk. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója, Terv Nyomda. — 1793 — F. v.: Sumits István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom