141905. lajstromszámú szabadalom • több ekevassal ellátott hántoló- és túró kettős eke
Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.905. SZÁM. 45. a. 6-4. OSZTÁLY. - K-17441. ALAPSZÁM. Több ekevassal ellátott hántoló és túró kettőseke. Kugel Teodor gazdasági főtiszttartó, Bratislava. A bejelentés napja: 1947. december 16. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1945. október 3. (A 620—1940. K. M. sz. rendelet alapján.) A televényföldben, az élet és az erjedés, úgyszintén a növényi tápanyagok képződése és felbomlása nedvesség nélkül nem lehetséges. A talajmüvelésnek tehát azC'kell célul kitűznie, hogy a talaj nedvessége nyáron megmaradjon. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a felső talajréteg? 4—5 cm" vastagságban morzsalékosan és gyomtól mentesen marad meg. A hegyes cövektől kiindulva, amivel a kezdetleges mezőgazda az őskorban földjét művelte, hogy azt a vetésre előkészítse, egész a legmodernebbekéig, bár technikai tekintetben sok haladás történt, a talajfelaprózás alapelvei mégis változatlanok maradtak. Csak a legújabb időkben kezdik felismerni azt, hogy ez a pár évezredes régi művelet talán mégsem egészen helyes. Az ekével való dolgozáskor, mely a talajt megforgatja, a talaj felső száraz rétege a barázda aljára kerül és a legalsó rétegek a felületre, a rétegek tehát helyet cserélnek." Azokat a mikroorganizmusokat, melyek számára az életfeltételek a felső létegekben adva vannak (aerobok) eltemetjük és az alsó rétegek mikroorganizmusait (anaerobok) napvilágra hozzuk, ahol azok a csírátlanító (sterilizáló) hatású napsugaraknak kitéve részben elpusztulnak — anélkül, hogy hivatásukat betöltenek, vagyis hogy a talajt a mezőgazdaság számára kémiailag-és biológiailag a legkedvezőbb állapotba juttatnák: A fordítóekével való dolgozáskor tehát egy bizonyos idő telik el addig, amíg az élet a talajban ismét egyensúlyba kerül. A fordítóekével lefelé hozott szár- és gyökérrészekkel kevert felső réteg, addig, amíg egy jó áztató eső nem jön, sokáig szigetelő réteget alkot az altalaj és a megfordított talaj felszíne között. Ha elmarad az eső, a megforgatott talaj egészen kiszárad és az élet a talajban megszűnik. Az eddigi szántási módszernek még az is a hátránya, hogy a talaj szerkezetét hajszálcsöves üregeivel együtt nem kívánt mélységben megszünteti s ezzel az a veszély jár, hogy a talaj a legnagyobb hőség és szárazság idején, az aratás és az őszi vetés közötti időszakban idő előtt kiszáradó, főként a fedőréteg hiánya és a keletkezett nem hajszálcsöves üregek miatt. Ezen újszerű gondolatmenetből kiindulva tehát a talajt csak sekélyen, kis mélységben kell megművelnünk, hogy ezzel elvágjuk a szár- és gyökérmaradványokat és kiirtsuk a gyomot. De még az így megművelt réteget sem kell megfordítanunk, hanem annak eredeti helyzetében fellazítva kell alul feltúrva maradnia. E felszínes munkamód alkalmazásával a mikroorganizmusok zavartalanul tovább élnek ós ilymódon a talajban sokkal nagyobb mélységben idéznek elő érlelő hatást, mint a fordítóekével nyáron * végrehajtott szántás esetén. Az eddigi szántás hiányait tehát úgy szüntetjük meg, hogy a talaj felső rétegeit éles hántoló ekevassal való áthúzással a felszín alatt hántoljuk meg. A müvelet mélységét ismert módon, emelő-és süllyesztő szerkezettel szabályozzuk, melyet az elülső állványrészen vagy kereten helyezünk el. Az alul hántolt rétegeket a találmány szerint nem fordítjuk meg, csak lazítjuk, morzsoljuk, ke-, verjük és ezek a részek a tovamozgó hántoló ekevasak után jól fellazított és kevert állapotban, de mégsem megfordítva, hanem eredeti helyzetükben maradnak meg. Ez a találmány szerinti új munkamód & vakond túró munkájához hasonló. Ezt az eke új szerkezeti kialakításával érjük el, melynek az a főjellegzetessége, hogy az eke nem a talaj megfordítására való szokásos öntött eketestből, ekefejből és kormánylemezből, hanem egy ívalakú, 6—8 cm széles és 15 mm vastag lapos acéltámasztékból, mint eketartóvasból áll, amelyre a hántoló ekevasat tartó lemez van forrasztva. A hántolóekevas e tartólemez megfelelő alakú ^mélyedésébe van süllyesztve és besüllyesztett csavarokkal van megerősítve, hogy az ellenállást nö velő kiálló részek ne keletkezzenek. Az eketartóvasak egy háromszögletű keretre vannak felerősítve a szokott módon, mely keret lapos vasból vagy U-vasból készülhet. Az ekatartóvasak a szükség szerint felfelé vagy oldalt állíthatók. Maga az eke-
