141897. lajstromszámú szabadalom • Többfokozatú indító autotranszformátor

Megjelent 1953. évi február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.897. SZÁM. 21 d\ 43-55. OSZTÁLY. - SA-^351. ALAPSZÁM. „Többfokozatú indító autótranszformátor." v • • v CKD-Stalingrad Národni Podník cég, Provazník Frantisek mérnök V és Mares Antonín műszaki tisztviselő, mindhárom Praha-ban. A bejelentés napja: 1950 július 18. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1949 július 23. Nagy szinkron és aszinkron motorok üzembe­helyezéséhez indító autótranszformátort használnak, mellyel a motor sztátortekercselését előbb oly ala­csonyabb feszültségelágazásra kapcsolják, amelynél a motor elegendő gyorsító nyomatékot fejt ki és ha a motor bizonyos előre meghatározott fordulat­számot elért, akkor sztátortekercselését a teljes fe­szültségre kapcsolják át. Az ilyen indításmód jel­legzetessége, hogy az alacsonyabb feszültségű elá­gazásról a nagyobb feszültségűre való átkapcsolás­kor áramlökés keletkezik. Más ismeretes indításnak amaz előnyét, hogy a sztátortekercselést hálózati kapcsolatának megsza­kítása nélkül kapcsolhatjuk át, eddig nem használ­hattuk ki, ha a motornak több feszültségi fokozat­ban kellett felgyorsulnia. A találmány szerinti megoldásnál nem szükséges a sztátortekercset teljesen lekapcsolnunk a hálózat­ról, mikor két vagy három fokozatban kell felgyor­sítanunk. A találmány jellegzetessége a fokozatváltásoknál állandóan bekapcsoltaknak maradó és célszerűen az autótranszformátor fázistekercseléseinek közbenső pontjaiból kiinduló leágazások, valamint a transz­formátor nullpontjának a transformátor fázisteker— csei mentén választott további leágazóhelyekhez való tovakapcsolására berendezett villamoskapesolómü. A rajz vázlatos kiviteli példaként tünteti fel az új kapcsolás sémáját. —1, 2, S, 4— jelöli az indító autótranszformátor leágazásait, — 8—11 — és — 13—20 — a kap­csolás kontaktusait és —12— magát a motort.ill. ennek —Y— kapcsolású' sztátorát. A motor állandó kapcsolatban van a —2— leágazásokkal. Midőn zár­juk a —18, 19, 20— és a —8, 9— kontaktusokat (miközben a többi kontaktus nyitva áll), az —1— jelzésű leágazóhelyen nullpont létesül az —Y— kap­csolású indító autótranszformátorban, amelynek —5\ 6i, 1^— és —52, 62, 72 — résztekercsei ily taó­don a teljes hálózati feszültséget kapják. A •—12— motor, az állandó —2-— leágazások útján, pl. a há­lózati feszültség 50%-át kapja és megindul. Rövid idő múlva nyitjuk a —8, 9— kontaktusokat és zár­juk a —10, 11— kontaktusokat. Ekkor a nullpont a —3— jelzésű leágazóhelyen létesül és minthogy emellett az —5S , 63, 7 3 — résztekercsek hozzákap­csolódnak az —5\ 6i, 7i— és —5\ 6*, 7*— rész­tekercsekhez, a —12— motor, az állandó —2— le­ágazások útján, növelt feszültséget kap, p. o. a hálózati feszültség 60%-át. Ha ezután a —10, 11— kontaktusokat nyitjuk és -a —13, 14— kontaktuso­kait zárjuk, akkor a —12— motor az —54, 6 4 , 7 4 — résztekercsek révén tovább növelt feszültséget kap, p. o. a hálózati feszültség 80%-át. A —12— motor akkor kapja a teljes hálózati fe­szültséget, mikor a —8—11— és —13, 14— kon­taktusokat nyitjuk és a —15, 16, 17— kontaktuso­kat zárjuk. Ama rövid időközökben, amíg pl. a —8, 9—• kontaktusokat nyitjuk és még nem zártuk a —10, 11, 13 és 14— kontaktusokat, a —12— mo. tor'kapcsain az —51 , 6 X , 7 1 — résztekercsekben, fel­lépő feszültségeséssel csökkentett hálózati feszült­ség uralkodik. Az —5\ 61 , 71 — résztekercsek tehát ilyenkor a —12— motor elé kapcsolt fojtótekercsek­ként hatnak. Az autotranszformátort úgy szerkesztettük, hogy az —1, 3, 4— elágazások kontaktusai valamelyiké­nek oldásakor keletkező feszültségesések megenged­hetők legyenek és a —12— motor akkor is meg­maradjon elért fordulatszámán, ha az autótransz­formátor sorosan előkapcsolt fojtótekercsként hat. Ha a —2— leágazásban a hálózati feszültség 0.5 része uralkodik, akkor az indító autótranszformátor tökéletesen telítve van úgy, hogy mágnesező telje­sítménye a gyorsító teljesítménynek kb. 40%-a. Minthogy a motornak a hálózati feszültség felével egyenlő indító feszültségnél kifejtett gyorsító telje­sítménye a teljes üzemi feszültségnél kifejtett gyor­sító teljesítmény egynegyedével egyenlő, a gyorsító teljesítménynek a mágnesezőével való növelése jelen­tőség nélküli. Ha változtatjuk az autótranszformá­tor áttevését, vagyis ha pl. a —3— leágazásnál léte­sítjük a nullpontot, akkor az autótranszformátor mágnesező mezeje gyengül; mágnesező teljesít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom