141895. lajstromszámú szabadalom • Szabadtéri szakaszoló

Megjelent 1953. évi február hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Í41.895 SZÁM. 21. c. 28-53. OSZTÁLY. — R-9222 ALAPSZÁM. Szabadtéri szakaszoló. A Magyar Állam, mint a feltaláló Reguly Zoltán oki. gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1949. május 2. Szabadtéri szakaszolóknál, melyek három fő változatban: a forgókéses, pantográf- és forgókaros megoldásokban ismeretesek, igen lényeges szempont a fagyveszély elleni védelem (jégtörőképesség) kérdése. A pcmíoő'rá/-rendszerü és forgókaros megoldásokban, melyeknél a mozgó és nyugvó érintkezők közt zárás és nyitás alkalmával, a szerkezetből kifolyólag feszegető viszonylagos mozgás jön létre, a jégtörőképesség követelménye eléggé ki van elégítve, alkalmazásuk azonban más szempontok, főleg a pantográf-szerkezet, ill. a forgókaros típusnál a kettős forgószigetelés megoldás bonyolultsága miatt a szerkezetileg kétségkívül egyszerűbb forgókéses típussal szemben rendszerint kevésbbé kívánatos. Szerkezeti javítások, melyek forgókésés szakaszolóknál a kapcsolási művelet alatti feszegető mozgás hiányának megszüntetését célozták és leginkább az érintkezők csuklós kiképzésére irányultak, eddig viszont nem adták a feladat tökéletes megoldását, mely épen ezért továbbra is megoldásra váró probléma maradt. A találmány a most vázolt feladat gyakorlatilag kielégítő megoldását kívánja nyújtani s e célból a közönségesen ismeretes forgókéses szakaszolóból indul ki, mely — többfázisú kivitelben fázisonként — két szélső szilárd támszigetelőn elrendezett nyugvó érintkezőkből, s közbülső forgó támszigetelőre szerelt mozgó érintkezőből (forgókésből) áll. A találmány szerint e forgókés, mely az eddigi megoldásban a forgó támszigetelő mindkét oldalán a szélső nyugvó érintkezőkig érő összefüggő szerkezeti rész, két szakaszolókésre van osztva, melyek egymással átellenes csuklópontokban vannak a forgástengelyhez kötve s a szakaszoló nyitott állásában rúgóerövel vannak a forgástengely felé kerületi irányban azonosan .összecsukló helyzetben tartva. Az ily módon jellemzett találmány szerinti szakaszoló példakjépeni kiviteli alakjának összeállítási vázlata és a találmány szempontjából fontos részletei a csatolt rajzok 1—11. ábráin vannak feltüntetve, melyek közül az 1. ábra a szakaszoló elülnézetét, a 2. ábra annak felülnézetét, a 3. és 4. ábra (szintén felülnézetben) az érintkezők különböző viszonylagos állásait szemlélteti, míg . az 5—8. ábrákon a szakaszolókéseknek a forgó támszigetelő fejrészében való csuklós bekötése, a 9—11. ábrákon pedig a nyugvó érintkező kiképzése és a szakaszolókéssel való együttműködése látható. Az 1—4. ábrák a támszigetelők felállítását illetően a forgókéses szakaszolók szokásos elrendezését mutatják; 1 és 2 a szélső szilárd támszigetelők, 3 a közbülső forgó támszigetelő, mely alul, a 4 talpkeret közelében, az 5 forgattyúkar s a 6 húzórúdak segítségével van forgatva. A nyugvó érintkezők a szélső 7, ill. 8 szigetelőfejekben vannak elrendezve, a 9, 10 szakaszolókések pedig a közbülső (forgó) 11 szigetelőfejben vannak oly módon csuklósan bekötve, hogy a késeket a szigetelőfejbe beépített rugalmas feszítőszerkezet a szakaszoló 4. ábra szerinti nyitott végállásában Z-alakú helyzetbe hozza, tehát a forgástengely felé azonos módon összecsukló helyzetben tartja. A szakaszoló bekapcsolásakor a szakaszolókések e Z-alakú viszonylagos helyzetüket a 3 forgó támszigetelő elforgatása, tehát a 12 irányú elfordulás alatt mindaddig megtartják, amíg a nyugvó szigetelői ej ékkel való ütközésig a 3. ábrán látható helyzetben nem jutnak; e pillanattól kezdve a szabad elfordulásukban már megakadályozott kések a forgó támszigetelő, ill. a 11 szigetelőfej továbbforgása következtében a rugós feszítőszerkezet megfeszítése mellett megkezdik a 7, 8 szigetelőfejekbe a nyugvó érintkezőkhöz való befurakodásukat. A szakaszoló bekapcsolt végállását a 2. ábra tünteti fel; e helyzetben a szakaszolókések a kezdeti Z-álJásból majdnem egymás egyenes meghosszabbításába vannak szétfeszítve, mintha az eddig ismeretes kiviteleknek megfelelően csupán egy darabból álló forgókés volna alkalmazva. E kapcsolási állásban azonban a 11 szigetelőfej tényleg már túlfordult azon a forgási helyzeten, amikor a ßzakaszolokesek rúdirányai a forgási középponton át pontosan összeesnek, úgyhogy a rugalmas feszítőszerkezetnek e maximális feszítésű (holtponti) állásán való átbillenése" folytán a szakaszolókésekkel együtt megfelelő ütközőkkel határolt önzáró véghelyzetbe jut. Kikapcsoláskor a szakaszoló a 12