141891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés öntözőcsatornák és vízvezetékek mentén a vízszintnek és a vízhozamnak a fogyasztók szükségletei szerinti vezérlésére

2 141.891 rendszer működése annál jobb, minél kisebb az egyes zsiliptáblák fajlagos vízszintváltozása. Az egyes fogyasztók vízkivevő helyei a rész-csatornák (csatornaszakaszok) mentén vannak elrendezve közvetlenül egy zsiliptábla felsővízi oldalán és a hasznos nyomás állandónak tekinthető; ellenkező esetben a vízkivevő készülék még egy zsiliptáblával lehet ellátva, amely önműködően biztosítja az alsó vízszint állandó értékét. Ez a zsiliptábla a fogyasztónál közvetlenül beépített csatornahálózatban van elhelyezve, azaz nem abban a csatornarészben, mely más fogyasztók vízhozamát vezeti (szállítja). :j' i Csőhálózatokban már megvalósították önműködően úszóval felszerelt csapok segítségével több csővezeték alsóvízi vezérlését. Az úszók az egyes csapok alsóvízi oldalán megépített nyomáscsökkentő vízkamrákban vannak elhelyezve. Ezek a rendszerek teljesen önmüködőek, azaz ha az egyes fogyasztók a saját vízcsapjukat nyitják, ez előidézi folytatólagosan az összes csapok nyitását és a kívánt vízhozamot biztosítják. Ez a rendszer azonban csak nagy vízszintkülönbségek esetén alkalmazható, mivel a csővezetékek és a csapok okozta nyomásveszteségek nagyok. Nem alkalmazható ezzel szemben csekély esésű öntözőcsatorna-hálózatoknál, amelyek általánosságban a felületi vízszint-görbületeket követik. Léteznek oly önműködő berendezések is, amelyeknél szivattyúk emelik a vizet az egyes csatornaszakaszokba, amelyek mentén a fogyasztók vízvevő helyei vannak és ahol a szivattyúk önműködően a saját nyomómagasságuknak alá, illetve mellé vannak rendelve. Ezek a rendszerek nyilvánvalóan csak ott alkalmazhatók, ahol az öntözőhálózat, amelyben a vízvétel van, mélyebben van elrendezve, mint az öntözendő terület, ahol az elosztást kell foganatosítani. A jelen találmány tárgya állóvízi vezérlésű önműködő rendszer, amely a kizárólag nehézségi erővel működő" csekélyesésü csatornahálózatoknál alkalmazható, -amelyekben az áramlás nem surranó (rohanó, zuhogó). A vízelosztás az alsóvízi vezérlésű csővezetékek vízelosztásához hasonló. A találmány szerint a hálózat részekre (szakaszokra) van felosztva, amelyek az előzőkben ismertetett rendszerű zsiliptáblákkal vannak ellátva. Ezek az egymás után (sorozatban) elhelyezett zsiliptáblák biztosítják alsóvízi oldalukon a vízszint megközelítően állandó értékét. Előnyösen önműködő kisfajlagos magasságváltozású és kis töltésveszteségü (kis nyomásvezetésű) zsiliptáblákat alkalmazunk. Ezen zsiliptábláknak az előzőkben említett két jellegzetessége annál is inkább fontos, mivel a csatornák esése kisebb. Az egyes zsiliptáblák egymástól megfelelő távolságban vannak elhelyezve, hogy a víz túl ne ömöljön a csatornán, mikor a zsiliptáblák záródnak és a vízszintet emelik. Ha valamelyik fogyasztó vizet vesz, leszállítja a vízszintet, aminek következtében a felső vízszint felsővízi oldalon lévő zsiliptáblák, — a hálózat kezdeti pontján elhelyezett fő-zsiliptáblát is beleértve, — egymásután nyitnak, hogy pontosan a kívánt vízmennyiséget (vízhoeamot) lebocsáthassák. A találmány értelmében az alsó vízszintet biztosító zsiliptáblák bármely más szerkezettel helyettesíthetők, amelyek a vízhozamot o lyozzák, hogy az alsó vízszint állani pl. önműködő víz-szivornyák, turbij stb. A találmány értelmében előnyös^ zatba oly szerkezetek beépítése, amj duzzadását vagy vízhullámok keleti dályozzák a zsiliptáblák stabilizálá A rendszer működésének, valamii elrendezésének jobb megértése céljai az alábbiakban a mellékelt rajz váz tett ábrái alapján ismertetjük, an pen vett megoldási alakok és kivi delem tekintetében nem jelentenek A 3. ábra az 1. és 2. ábrákhoz h mutat, a találmány szerint felszer A 3. ábrán látható megoldásnál i megfelelő duzzasztási görbék a 1 hozamot jelölő —4— szakadozott nak. Ténylegesen nem az alsó, ha: szint változik. Ha a vízhozam 0, az összes d vannak. Ha valamelyik fogyasztó a; készüléket nyitja, úgy azonnal r a hasznos nyomásnál magasabb nyc kázással jelölt területnek megf< mindaddig, amíg felülről a legfelső lyedni nem kezd. Ez a zsiliptábla által csökkenti (süllyeszti) a fölöj magasságát és így tovább, egészen jén lévő fő-vízelosztóig, amely n dően a szükséges- (kért) vízhozamq| Az előzőkben előadottakból kitűnj** vízszintek (víz-síkok) minden egj kaszon belül a lehető legmagasa sen a vízszint mindig a —4— s1 fölött van. Nincsen vízpazarlás, m gyasztók újból zárják a vízvételi a —8— terekben felhalmozódik ( addig, amíg az összes —3— zsili * ródnak. Ha vízvétel hő, ez a feltái nálódik fel először úgy, amint azt; írtuk. Hibás kezelés folytán nem i teség és a fogyasztó nem vehet amennyit számára küldtek. Lény* ha valamelyik fogyasztó a kivét úgy ez maga után vonja azt, ho; ugyanannyi vízhozamnak megfelelj, nak. Végül a vízigények kielégítéi amennyiben a fogyasztók rendelk? nalkázott —8— víztér, amint a ví: ket nyitják. Ezen körülmény leheti a zsiliptáblák lágyan (megfelelő ködnek. Amint a 3. ábrán látható, mi zsiliptábla felső éle legalább oly kell hogy legyen, mint az Őt köz' csatornaszakasz 0 vízhozamú VÍZSÍ görbéje. Ez a feltétel szabja me|;'{ zsilip tábla közötti távolságot, valar „, és legkisebb vízhozam közötti $j különbséget a csatorna nyomásvei vényében. A találmány értelmében élőn; tekben a csatornák oldalfalai felső tört vonal (lépcsőszerü vonal) a képzése, amely a 0 vízhozamnál