141891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés öntözőcsatornák és vízvezetékek mentén a vízszintnek és a vízhozamnak a fogyasztók szükségletei szerinti vezérlésére

Megjelent 1953. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.891. SZÁM. 85. d. OSZTÁLY. - NE-4. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés öntözőcsatornák és vízvezetékek mentén a vízszintnek és a vízhozamnak a fogyasztók szükségletei szerinti vezérlésére. Ets. IVeyrpic cég, Grenoble (Franciaország A bejelentés napja: 1949. július 14. A találmány vízvezetékekre vagy öntözési hálózatra vonatkozik. A találmány tárgya eljárás és berendezés öntözőcsatornák és vízvezetékek mentén a vízszintnek és a vízhozamnak a fogyasztók szükségletei szerinti vezérlésére. Valamely öntöző- vagy vízelosztórendszer gazdaságossága megkívánja, hogy a vízhozamtól függetlenül a vízszint a lehető legmagasabb legyen, hogy felesleges módon ne keletkezzék vízveszteség és a vízigények a lehető leggyorsabban nyerjenek kielégítést. Ez a gazdaságossági követelmény különösen oly hálózatokra vonatkozik, amelyekben a vízelosztást időnként, pl. az éjjeli órákban meg kell szakítani. Előnyös lenne, ha ezek az üzemszünetek nem okoznának vízveszteségeket. Az alábbiakban a kifejezésmód leegyszerűsítése céljából egyetlen egyedülálló csatornát vizsgálunk. Ez a csatorna maximális vízhozamot tud biztosítani, illetve szállítani olymódon, hogy a vízszint a csatornafenékkel (mederfenékkel) megközelítően párhuzamos. A vízhozam 0 is lehet, tehát a csatornát több szakaszra (részre) kell osztani, amelyekben a duzzasztási görbe vízszintes lehet anélkül, hogy a víz a csatorna medréből kilépne. A mellékelt rajz 1. ábrája az ilyen jellegű csatorna vázlatos, úgynevezett klasszikus elrendezését mutatja, ahol a zsiliptáblák nem önműködőek. Az —1— csatorna-oldalfalak felső éle a —2— csatornafenékkel (mederfenékkel) párhuzamos. Több —3- zsiliptábla zárt helyzetben látható és két szomszédos zsiliptábla között a duzzasztási görbe vízszintes. A —4— szakadozott vonal a legnagyobb vízhozamnak megfelelő duzzasztási görbét jelöli, amely esetben az összes —3— zsiliptáblák teljesen nyitott helyzetben vannak. (Az 1., 2., 3. ábrákon a lépték hoszirányban erősen csökkentett). Ismeretes már oly önműködő szabályozás (szabályozási rendszer), amely zsiliptáblák segítségével a vízszintet önműködően állandó értékben tartja a zsili^táblák felsővízi (felsővíz felőli) oldalán. A felsővíz felől érkező vízhozamnak megfelelően, illetve vízhozamtól függően ezek a zsiliptáblák, egészen a teljes zárásig zárnak, amelyben a vízhozam 0-val egyenlő. A 2. ábra ezt az elrendezést vázlatosan szemlélteti. A —3— zsiliptáblák a felsővízbe merülő —5— úszókkal vannak ellátva, amelyek a felső vízszint állandó értékét a fajlagos vízszintvál-, tozástól (decrement) eltekintve biztosítják (fenntartják). Ilyen feltételek mellett a —4— duzzasztási görbe és a 0 vízhozamnak megfelelő szakaszok a 2. ábrán jelölt helyzeteknek felelnek meg. Ezek a vonalak összehajlanak (konvergálnak) a zsiliptáblák felsővízi oldala felé és széthajtanak (divergálnak) az alsóvíz irányában. Ha a vezetékre kapcsolt fogyasztók egyike nyitja a vízkibocsátó-készülékét, úgy ezáltal a —7— jelzésű csatornaszakaszt (rész-csatornát) kiüríti anélkül, hogy a —3— szabályozó zsiliptáblákat nyitná. Oly célból, hogy a vízhozam szabályosan egyenletes (folytatólagos) legyen, szükséges, hogy ezt a vízhozamot a felső vízszint felől, gyakran órákkal előbb oda irányítsák. Az egyes —3— zsiliptáblák ezt a vízhozamot átengedik, mert a saját vízszintjük emelkedik. Más szavakkal, a rendszer csak félig önműködő, amennyiben a —3— zsiliptáblák csak a víz túlömlését és a túlömléssel járó folytonos vízveszteségeket akadályozzák meg, azonban nem tudják a központi felsővízi vízelosztónak az alsóvízi fogyasztók kívánalmait (szükségleteit) közvetíteni (átvenni). Másrészt meg kell jegyeznünk, hogy amikor a vízfogyasztás megszűnik, az egyensúlyi vízszint (új vízszint) a csatornában (vízszintes lépcsőfokokban) csak akkor tud beállni, ha az összes 8-cal jelölt vonalkázott területeknek megfelelő víztömeg levezetődik. Ha a vízhozam beállítása nem történt meg a kívánt időpontban, úgy a vízveszteség még nagyobb. Ez előállhat pl. akkor, ha a fogyasztók kevesebb vizet vesznek és a vízvételt az előírt idő előtt zárják. A felső vízszintet biztosító zsiliptáblák mégis lehetővé teszik ezen öntözőhálózatok működését olymódon, hogy elvben egyetlen személy a felső vízszint felőli oldalon biztosítani tudja a napi programmnak megfelelő vízhozamnak megfelelő időpontokban való elindítását. Ez a felsővíz által vezérelt rendszer. Itt meg kell jegyeznünk másrészről, hogy ezen