141869. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

2 141.869 be, miután a —8— bimetall szervet a —9— gázlánggal felhevítettük. A bimetall elem olyan, hogy e hevítés következtében a '•—6— elektróda felé hajlik, még pedig olyan mértékben, hogy lehetővé válik ennek az elektródának a csőbe, annak tengelye irányába való bevezetése anélkül, hogy a bimetall elem a csőfallal, vagy pedig az azon elrendezett —2— vezetőréteggel érintkeznék. Miután a<—3— üvegtalpat, a csőbe egy kis darabon betoltuk (2. ábra), az —1— csövet és a —3— üvegtalpat a —-10— helyen ismert módon összeolvasztjuk, amikor is a cső fennmaradó —11— része leesik. Az üvegtalp és a cső összeolvasztása alatt a bimetall elem hőmérséklete a csővég hevítése következtében akkora, hogy a bimetall elem nem érintkezik a vezetőréteggel, úgyhogy a talpnak helyéreforrasztása alatt a túlságos érintkezési nyomást elkerüljük. Lehűléskor a —8— bimetall elem kifelé hajlik és a —2— vezetőréteggel az érintkezést, illetve összeköttetést létrehozza. fc Az —1— cső másik végébe a —13— elektródát hordozó —12— üvegtalpat olvasztjuk be és ezt követően a kisütőcsövet ismert módon kiszivattyúzzuk és gáz- vagy fémgőztöltéssel látjuk el. A csőfal belső felülete előzetesen fluoreszkáló réteggel vonható be. A bimetall elem alkotórészeit akként választhatjuk meg, hogy a kisütőcső rendes működése során fellépő felhevülés nem okozza azt, hogy ez az elem a —2— vezetőrétegtől eltávolodjék, és ebben az esetben a talpnak az —1— csőbe való bevezetésekor a bimetall elemet természetesen magasabb hőmérsékletre kell felhevíteni, mint amilyent az a kisütőcső rendes működése során felvesz. A —8— bimetall elemet azonban úgy is megszerkeszthetjük, hogy a gáz- vagy gőzkisülés begyújtása után .bekövetkezett hevítés hatása alatt a —8— elem szabad vége és a —2— vezetőréteg közötti vezetői érintkezés megszakadjon. A — 8— bimetall elemet nem kell mindig szükségképpen a —6— elektróda tartóhuzalának hordoznia. Változatként pl. a —4— lapításba a bimetall elem számára egy külön tartóhuzalt forraszthatunk be, amely a —6— elektródával a kisütőcső vákuumterén belül, vagy azon kívül villamos összeköttetésbe hozható. Az —1— csövet lezáró tag alakja ugyancsak eltérő lehet az ábrázolt —3- -üvegtalp alakjától. így pl. ismeretes, hogy az elektródákat síkalakú, vagy tányérszerüen öblös, lemezalakú, üvegből vagy fémből készült tagon rendezzük el és hogy ezt a tagot forrasszuk a csőfalhoz. A —6— elektróda, ha kívánatos, két hozzávezető huzallal látható el, avégett, hogy a —6— elektródán az előállítás, a begyújtás vagy pedig a cső rendes működése során villamos áramot vezethessünk át. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőcső, melyben a cső belső falán villamosan vezetőréteg van elrendezve, amely rétéghez villamos feszültség vezethető, azzal jellemezve, hogy a vezetőreteggel való kapcsolatot olyan bimetall elem létesíti, amely nem hevített állapotában a vezetőréteggel érintkezik és amely oly módon van elrendezve, hogy a bimetall elem és a vezetőréteg között mechanikai érintkezés nincs, ha a bimetall elem kellőképpen fel van hevítve. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bimetall elemet olyan tag hordozza, amely a csövet lezárja és egyben a cső egy vagy több elektródáját vagy másféle alkatrészét is hordozza. 3. Eljárás a 2. igénypont szerinti kisütőcső előállítására, azzal jellemezve, hogy a csőlezáró tagnak a csőbe való bevezetése folyamán a bimetall elemet oly mértékben hevítjük fel, hogy megakadályozzuk' annak a csőfallal és az azon elrendezett vezetőréteggel való érintkezését. 1 rajzlap-melléklettel Á kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. —1779— F. v.: Sumits István.