141846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vanádium kinyerésére zavaró anyagokat, különösképpen aluminium- és foszfor-vegyületeket tartalmazó nyersanyagokból

141.846 közegben oldatba visszük az — adott esetben meg­szűrt — vizes oldathoz ammoniumsót, előnyösen ammoniumkloridot adunk, az ekkor kicsapódó, fő­ként alumínium- és foszfát vegyületeket az oldat­tól elkülönítjük és. az utóbbiból a vanádiumot, cél­szerűen ammoniummetavanadát alakjában kinyer­jük. Azt találtuk továbbá, hogy az eljárás még jobb eredménnyel hajtható végre, ha az ammoniumsó­val, célszerűen ammoniumkloriddal együtt széndi­oxidot is viszünk az oldatba. Az ammoniumklorid és szénsav együttes hatását úgy is biztosíthatjuk, ha az eljárás egy újabb foganatosítási módja értelmé­ben ammoniumsó gyanánt ammoniumkarbonátot használunk. Az eljárás ismét más foganatosítási módja értelmében úgy is eljárhatunk, hogy az am­moniumkarbonát helyett az oldatba ammóniát vagy ammoniumhidroxid oldatot és széndioxidot viszünk be. Ha a termékek tisztasága iránt nem támasztunk nagyobb igényeket, bizonyos esetekben elégséges lehet csupán széndioxidnak az oldatba vezetése és ammoniumsóból vagy ammóniából álló adalék alkal­mazása elmaradhat. A fenti kezeléskor a zavaró alumínium- és fosz­fát-vegyületek — esetleg egyéb vegyületek kísére­tében — oly csapadék alakjában válnak ki, amely vanádiumból csak jelentéktelen mennyiséget visz magával. A szénsav az oldat szabad lúgtartalmát, valamint a nátriumfoszfát és nátriumalumínát meg­bontásakor keletkező nátronlúgot nátriumkarbonáttá alakítja át, amely az oldatból az eredetileg jelen­vol alkalikarbonátokkal együtt, pl. kristályosítás­sal ugyancsak kinyerhető és az eljárás értékes mel-' lékterméke. Az oldatból kivált nátriumkarbonát a kristályok felületére tapadó színes vanádiumoldat miatt esetleg színeződött, ez azonban a termék tech­nikai felhasználhatóságát nem befolyásolja. A kris­tályokról leszűrt anyaglúgból ismert módszerekkel, célszerűen ammoniummetavanadát vagy más, nehe­zen oldható vanadiumsó alakjában nyerhetjük ki a vanádiumot. A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli módja szerint az ammoniumsóval és szénsavval végrehajtott kezelést követő szűrés után az oldatot széndioxiddal telítjük mindaddig, amíg az a jelen­lévő nátriumkarbonátot hidrokarbonáttá nem ala­kítja át, amely vegyület rossz oldalhatósága foly­tán a rendszerből finom porszerű csapadék alakjá­ban kiválik; ilymódon a nátriumvegyület elkülöní­tése leegyszerűsödik. Példa. 1,4 kg 40% nedvességet tartalmazó eredeti va­nádiumiszapot 5 1 forró vízben feloldunk és a me­chanikai szennyeződésektől megszűrjük. Az oldat vö­rösbarna színű. A még forró oldathoz 100 g ammoniumkloridot 'adunk és szénsavat vezetünk bele. 60 C° körüli hő­mérsékleten elkezdődik a foszfor- és alumínium­tartalmú csapadék kiválása. A szénsav bevezetését mindaddig folytatjuk, amíg a kivett minta szűre- • dékében sem alumínium, sem foszfát gyakorlatilag nem mutatható ki. Az oldatot lehűlés után megszűrjük és a szüredé­ket a nátriumkarbonát kinyerése céljából bepárol­juk. A kristályokból leszűrt anyalúgból az ammo­niummetavanadátot ismert módszerrel nyerjük ki. A kapott vanadiumsó számos célra már további tisztítás nélkül is használható. Kitermelés az ere­deti V20 5 tartalom 91%-a. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vanádium-vegyületek előállítására za­varó anyagokat, főként alumínium- és foszfor ve­gyületeket • tartalmazó nyersanyagból, különösen va­nádiumiszapból, azzal jellemezve, hogy a nyers­anyag oldható részeit vizes közegben oldatba visz­szük, az — adott esetben megszűrt — oldathoz ammoniumsót, előnyösen ammoniumkloridot adunk, a keletkező, főként alumínium- és foszfor-vegyüle­teket tartalmazó csapadékot az oldattól elkülönítjük és az utóbbiból a vanádiumot, célszerűen ammo­niummetavanadát alakjában, kinyerjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyersanyagból ké­szült oldathoz ammoniumsót, előnyösen ammonium­kloridot és széndioxidot adunk és a továbbiakban az 1. igénypont szerint járunk el. 3. Az 1—2. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyersanyag­ból készült oldathoz ammóniát vagy ammonium­hidroxidot és széndioxidot adunk és? a továbbiakban az 1. igénypont szerint járunk el. 4. Az 1—3. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a nyersanyag­ból készült oldatba széndioxidot vezetünk és a to­vábbiakban az 1. igénypont szerint dolgozunk. 5. A 2—4. igénypont bármelyike szerinti eljá­rás foganatosítási módja; azzal jellemezve, hogy annyi széndioxidot vezetünk be, hogy a jelenlévő vegyületek megbontásából származó szabad alkáli­lúg karbonáttá alakuljon és a csapadéktól elválasz­tott pl. megszűrt oldatból e karbonátokat az ere­detileg is jelenvolt alkálikarbonátok és egyéb al­kálisók kíséretében, pl. kristályosítással elkülönít­jük. 6. A 2—5. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a csa­padéktól elválasztott oldatot mindaddig telítjük széndioxiddal, amíg alkálihidrokarbonátok nem csa­pódnak ki, ezeket leszűrjük és az oldatból a vaná­dium-vegyületeket kinyerjük. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. — 1774 — F. v.: Sumits István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom