141844. lajstromszámú szabadalom • Égőberendezés nehéz folyékony tüzelőanyagokhoz, különösen petróleumhoz

2 141.844 kivitel és kezelés egyszerűsége, valamint az olcsó beszerzési ár szempontjából aránylag magas köve­telményeket kell kielégítenie. A találmány az ilyenfajta berendezés további tö­kéletesítését célozza, amelyek révén a fentebb emlí­tett előnyökhöz még egyes jelentékeny előnyök já­rulnak,- melyek a készüléknek háztartási célokra való alkalmazásánál érvényesülnek leghatásosabban. A találmány szerint az említett fajtájú berende­zésben minden egyes égő külön alacsony nyomású olyan gázhozzávezetőrendszerrel van ellátva, mely egy keverőtérből, egy levegőhozzávezető-nyilásból és egy fúvókából áll, mely utóbbi közvetlenül a gáz­térhez csatlakozik. „Keverőtéren" olyan teret értünk, mely. egy vagy több levegőhozzávezető nyilassal van ellátva, ame­lyen vagy amelyeken keresztül a hozzávezetett gáz ejektorhatása folytán levegő szívódik be, mely azu­tán a gázzal a keverőtérben ú. n. kékenégő keve­rékké egyesül. Ez a csoportosítás az ismert égőrendszerrel szem­ben jelentékeny előnyökkel jár. » A segédégő a főégők üzemétől vagy üzemenkívül­lételétől tökéletesen függetlenül működik és ele­gendő gázkészletről gondoskodik, hogy szükség ese­tén nemcsak valamennyi jelenlevő főégőt egyszerre azonnal meg lehessen gyújtani, hanem hogy azokat tetszés szerinti időn át teljes üzemben lehessen tar­tani anélkül, hogy más hőforrás (pl. egy vagy több üzembe helyezett főégő használata) az üzemet tá­mogatná. Ily módon a háztartási készülékekkel kap­csolatos egyik legkedvezőbb feltétel teljesítődik. Ezt arra a körülményre is lehet visszavezetni, hogy a segédégő nemcsak az elgázosítót, hanem a gáz­teret is hevíti, aminek folytán tág határok között változó gázfogyasztás gyakorlatilag állandó értéken maradó gáznyomás mellett könnyebbé válik és a gáznak a gáztérben való kondenzálódását elkerül­jük. Ezenfelül az egész elrendezés nagyobb hőkapa­citásához jutunk. Minthogy a segédégőnek állandóan üzemben kell lennie, hogy egy vagy több főégő bármely pillanat­ban való üzembehelyezését lehetővé tegye, a segéd­égő gazdaságos tüzelőanyagfogyasztása szükséges. Az előzőben ismertetett alapelvek kombinációja sze­rint gyakorlatilag kivitelezett modellnél egyetlen főégő petróleumfogyasztása óránként kb. 0.17 liter volt, míg a segédégő fogyasztása ugyancsak órán­ként kb. 0.03 liter volt, úgyhogy az utóbbi kb. 18 százalékát fogyasztja a készülékben jelenlévő két főégő közül csupán az egyik fogyasztásának. A találmány szerinti berendezésben az elgázosí­tót nem hevítjük át élénk vörös izzásig, ami azok­nál a készülékeknél gyakran előfordul, melyeknél az elgázosítót valamelyik főégő hevíti. Az ilyen túl­erős hevítés azzal a veszéllyel jár, hogy a folyé­kony tüzelőanyag emellett aránylag hirtelen megy át a gázalakú állapotba, úgyhogy vagy igen erős és nehéz felépítés szükséges, vagy pedig biztonsági eszközökről kell gondoskodni, A találmány szerinti berendezésnél az ilyen intézkedések feleslegesek. A találmány szerinti berendezés különösen főző­készülék, tűzhely, kályha, radiátor vagy hasonló és általában helyváltoztatásra alkalmas, aránylag kis­teljesítményű és aránylag csekély méretű háztar­tási készülékek alakjában szerkeszthető meg. (Minthogy a tüzelőanyag a találmány szerinti cél­szerű kombináció következtében tökéletesen elgázo­sítódik, a készüléket gyakorlatilag nem kell tisztí­tani. Az égő fúvókáinak finom nyílásait önmaguk­ban ismertes tűvel ellátott szelepekkel önműködő­lég döfhetjük át a szelepek zárásakor, minthogy e fúvókákban gyakran rakódnak le szennyeződések. A berendezés végül az aránylag alacsony nyo­mású tüzelőanyaghozzávezetés alkalmazása követ­keztében alacsony nyomású égők alkalmazására van korlátozva, melyek számos finom nyílással vannak ellátva, úgyhogy az ipari célokra való ú. n. nyitott égős berendezések, melyeknél a tüzelőanyagot vagy a gázt aránylag nagy nyomás alatt szétpermetezik és az égő nyitott végénél szúró- vagy fúvóláng kép­zése közben gyújtják meg, a találmány keretein kívül esnek. Minthogy a főégők fúvókái közvetlenül csatla­koznak a gáztérhez, mi mellett minden egyes fú­vóka egy-egy szabályozható^ hozzávezető szeleppel, egy levegőhozzávezető nyílással és egy.. keverőtérrel van kombinálva, az égők mindegyike külön-külön szabályozható és ezért a pillanatnyi követelmé­nyekhez (nagy-, közepes-, kis- vagy takarékláng) alkalmazható, mimellett az egyes lángok nagysá­gának kölcsönös befolyásolása elmarad. A fúvókák­nak a gáztérhez- való közvetlen csatlakozása lehe­tővé teszi, hogy e közös tér méreteit aránylag cse­kély értéken tartsuk. Valamennyi égőhöz közös ke­verőtér alkalmazása esetén ennek aránylag nagy térfogatúnak kell lennie, hogy az égők egyidejű táplálását biztosítsa. Ez arra a körülményre vezet­hető vissza, hogy a csupán csekély áteresztőnyílá­sos fúvókák táplálására való gáztérben a gáznyo­más lényegesen nagyobb, mint a keverőtérben ural­kodó nyomás, mely utóbbi a nagy levegőhozzávezető nyílások útján a külső levegővel közlekedik. Valamennyi égőhöz közös keverőtér alkalmazása esetén csupán egy égő üzemekor, a károstér jelenje­kényen-nagyobb, mint a jelen esetben, amikor a csupán üzembehelyezett főégő jelentékenyen ki­sebb, elkülönített levegőterébe vezetünk gázt. Ez A rendszabály elősegíti egyszersmind egy lehetőleg kedvező homogén keverék gyors keletkezését is. Valamennyi égőhöz, közös keverőtér alkalmazása esetén, mely égőket nem hevítünk járulékosan, a kondenzáció veszélye nagyobb volna, míg járulékos hevítés esetén kevésbbé gazdaságos üzem'állna elő. A találmány szerinti berendezés szokásos módon, pl. külön kis edénybe bevitt spiritusz, alkohol vagy hasonlók segélyével való hevítés útján előmelegít­hető és helyezhető üzembe. A találmány egyik kiviteli alakjánál a segédégő fúvókája külön szeleppel van ellátva, úgyhogy a se­gédégő adott esetben a különböző és változó kör­nyezeti hőmérsékletekre tekintettel, a lehető leg­gazdaságosabb fogyasztásra állítható be. Helyes beállítás mellett a további szabályozás a főégők üzemétől vagy üzemen kívüli állapotától füg­getlenül elmaradhat. Az elgázosítót és a segédégőt előnyösen hosszú csövekként alakítjuk ki, ami a fe.ntebb említett tu­lajdonságokat lényegesen javítja. A találmányt az alantiakban a mellékelt rajz áb­ráin' vázlatosan szemléltetett kiviteli példa kap­csán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra egy a találmány szerinti égőberende­zés egy kiviteli alakjának távlati képe, míg a 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom