141841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés illó alkatrészek kiűzésére szilárd tüzelőanyagból

Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.841. SZÁM. 10. a. 21-22. OSZTÁLY. —, SI-293. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés illó alkatrészek kiűzésére szilárd tüzelőanyagból. F. L.* Smidth & Co. A|S cég Kopenhaga. (Dánia). A szabadalom belejentésének napja: 1951. március 20. -m , : Svédországi elsőbbsége: 1950. március 24. A találmány eljárásra vonatkozik illó alkatrészek kiűzésére szilárd 'tüzelőanyagokból, pl. szénből, kokszból, petrolkokszból, antracitból, mely tüzelőanyagokat rajtuk átfolyó villamos áram hevíti, A találmány további tárgya berendezés az eljárás Tűvitelére. Az eddigelé ismert eljárásoknál a villamosan hevített tüzelőanyag^adag aránylag nyugalmi állapotban volt és így az adag különböző részeiben fellépő áramerősség nem volt egyforma. Mivel az áram véletlen és csekély számú úton folyt át az "adagon, a hőmérséklet ezen utak mentén igen magas volt, minek következtében az anyag helyenként túlságosan fölhevült, míg ott, ahol igen kevés -vagy semmi áram nem keringett, a hőmérséklet aránylag alacsony volt. Az említett okból. az anyag elégtelenül és szabálytalanul hevült fel. Az e hátrányokat kiküszöbölő találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a tüzelőanyagot, miközben villamos áram folyik át rajta, turbulenciát okozó mozgásnak vetjük alá. Ezáltal az egész anyag igen egyenletesen hevül fel tetszőleges hőmérsékletre, mert az áram az egész anyagot egyenletesen járja át és egyúttal elkerüljük az anyagnak helyenkénti túlságos felmelegedését, mert oly anyaghidak, melyek mentén a túlságos felmelegedés fellépne, az anyag turbulens mozgása folytán állandóan letöretnek. A turbulenciát okozó mozgás, mély a tüzelőanyag alá van vetve, a találmány szerint olyan lehet, hogy az anyag a hevítő övön folytonosan kénytelen átvonulni. Emellett az anyagot, ezen öv elérése előtt, a kiűzött, illó gázok melegével előhevítjük. Az anyag- áz előhevítés közben is turbulenciát okozó mozgásnak lehet alávetve. Ilymódon az, eljárás folytonossá válik és a kiűzött, illó gázok egyúttal hasznosíthatók is. Ezzel az egész eljárás gazdaságossága megjjavul,. Az jelőhevítés alatt a gázoknak^ úgy érezhető, mint lappangó melegét teljesen kihasználhatjuk, mimellett az éghető, illó alkatrészek elégetésére, levegőt táplálunk be. ' A találmány szerinti eljárással a tüzelőanyag, levegő hozzáadása nélkül, kb. 1500 C°-ra hevíthető.. Emellett a tüzelőanyagból valamennyi illó alkatrészt kiűzzük. A kapott termék villamos kemencék, pl. a Söderberg-típusú villamos kemencék elektródáinak előállítására alkalmas masszát szolgáltat. A találmány szerinti berendezésnek a villamos áramot betápláló elektródákkal ellátott mozgó, célszerűén forgó hevítő kamrája van. E kamra, illetve az elektródák úgy vannak szerkesztve,, hogy az elektródák turbulens anyaggal állandó érintkezésben, legyenek. A hevítő kamra a találmány szerinti forgó dobban létesíthető, melyhez elektródák vannak erősítve. Az elektródák a kamrába nyúlnak és a dobra szerelt áramgyüjtőkkel csúszó érintkezésben lévő, helytálló kapcsolókból tápláltatnak árammal. A berendezés egyszerű és megbízható működésű; emellett az anyag gazdaságos módon vezethető a dobba, illetve el a dobból. A hevítő kamrával kapcsolatban mozgatható, célszerően forgatható előhevítő kamrát rendezhetünk el, mely a hevítő kamrában a tüzelőanyagból kiűzött illó alkatrészek elégetéséhez szükséges levegőt betápláló szervekkél lehet ellátva. Ilymódon a levegő betáplálása és az előhevített tüzelőanyagnak a hevítő kamrába táplálása egyszerűen mehet végbe. A találmányt, alább, a példaképpeni kiviteli alakjait ismertető rajzzal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés függélyes metszete.A 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala szerint. A 3. ábra a berendezés módosított kiviteli alakjának függélyes metszete. Az —1-— forgatható dobnak (1. ábra), —3— a szigetélő bélése. Az —1— dobnak bővebb keresztmetszetű —4— része vari, melyet az alábbiakban hevítő kamrának nevezzük. A —4— hevítokámra —2— végfalait —5— elektródák törik át. Az elektródák —10— kábelek segélyével az —1— dobon elhelyezett —11— kollektorgyűrűkkel vannak öszszekötve. A —11— kollektorgyűrűk az áramot a gyűrűkön csúszó helytálló —12— kapcsolókról szedik le. A kapcsolókat —13— kábelek táplálják árammal. Az —5-— elektródák oly közel fekszenek egymáshoz, hogy mindig legalább egy elektróda érintkezik a dobban kezelt tüzelőanyaggal, amint az a 2. ábrából kitűnik, melyben —14— a tüzelő-