141837. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső üveghordozószerven elrendezett lumineszkáló ernyővel

2 141.837 rázhatnók meg. A szakirodalom azonban nem tesz említést arról és nem is érthető, hogy az ilyen üvegek elektronokkal való bombáztatása akkor is vezethet ólomfa vagy elsötétedés keletkezésére, ha az üveg elektródát nem tartalmaz. Mint azon­ban említettük, úgy látszik van összefüggés a könnyen redukálható vegyületeket tartalmazó üveg elektrolitikus tulajdonságai és az elektron­bombázáskor végbemenő kisebb- vagy nagyobb­mérvű elszíneződés között. ,Minél gyengébb az üveg elektrolízise, annál kisebb a fellépő elszíne­ződés. Oly üveg előállítása, mely elektrolízist egyáltalában nem mutat, azonban lehetetlen. A találmány szerinti rendszabály következté­ben, melynek alapján a könnyen redukálható Ve­gyületek mennyiségét legfeljebb 1 súlyszázalék­nak választjuk, gyakorlatilag még akkor sem lép fel elszíneződés, ha az üvegben eleketrolízis megy végbe. A találmány egyik előnyös foganatosítási alakja szerint a lumineszkáló ernyő üveghordozószerve számára csekély mértékben elektrolizálható üve­get alkalmazunk. A könnyen redukálható vegyületek és az elektro­lízist befolyásoló vegyületek pontos mennyiségei az üveg összetételétől függnek. Az igen csekély mértékben elektrolizálódó, tehát kevés nátriumot tartalmazó üveg természetesen több, könnyen re­dukálható vegyületet tartalmazhat. E vegyületek­nek azonban együttvéve legfeljebb 1,00 súlyszáza­lékot szabad kitenniök. Másrészt az is lehetséges, hogy igen csekély mennyiségű, könnyen redukál­ható vegyületet tartalmazó üvegben erősebb elekt­rolízist engedjünk meg. Az üveg előnyösen legfeljebb 15 súlyszázalék nátríumoxidot tartalmaz. A könnyen redukálható alkatrészeket, melyek­ről az előzőkben szó volt, többnyire az olvadás­pont csökkentésére vagy pedig tisztítószerként adagolják az üveghez. A találmány szerint az üveggel szemben támasz­tandó követelmények betartásával az alkotók megválasztása révén akár kemény, akár lágy üve­get előállíthatunk. „Lágy üvegen" itt oly üveget kívánunk érteni, melynek tágulási együtthatója 55 x 10-7 cm/cm-nél nagyobb. A találmányt még részletesebben a következő példák kapcsán magyarázzuk meg. /L példa: Az üveg összetétele: 66 súlyszázalék Si02 5 súlyszázalék Naz O 10 súlyszázalék K2 0 2 súlyszázalék B2O3 15 súlyszázalék BaO 2 súlyszázalék Ce02 II. példa: Az üveg összetétele: 66 súlyszázalék Si02 15 súlyszázalék Na2 0 2 súlyszázalék B2O3 15 súlyszázalék BaO 2 súlyszázalék Ce02 III. példa: Az üveg összetétele: 65 súlyszázalék Si02 15 súlyszázalék Na2 0 2 súlyszázalék B2O3 ' 15 súlyszázalék BaO 2 súlyszázalék Ce02 1 súlyszázalék PbO IV. példa: Az üveg összetétele: # 48 súlyszázalék Si0 2 1 súlyszázalék Na2 0 10 súlyszázalék K2 0 2 súlyszázalék Ce02 37 súlyszázalék PbO 2 súlyszázalék CaO Ha a példákban megadott üvegekből luminesz­káló ernyő hordozószerveit készítjük, az mutatko­zik, hogy teljesen azonos körülmények között, az­az elektronsugárral való, azonos ideig tartó és azo­nos hőmérsékleten történő bombáztatással az I. példa szerinti üveg nem színeződik el, a II. példa szerinti üveg éppen csak hogy észrevehetően szí­neződik el, míg a III. példa szerinti üveg a két előző üvegnél erősebben színeződik el. A II. példa szerinti üveg, rnelyben az I. példa szerinti üveg káliumját nátrium helyettesíti, elektrolízis tekintetében sokkal rosszabb az I. pél­da szerintinél. Mivel azonban az üvegben könnyen redukálható vegyületek nem fordulnak elő (az ilyen vegyületeknek mindig jelenlevő nyomaitól eltekintve), a nagy nátfiumtartalom és így a rossz elektrolitikus tulajdonságok ellenére csak igen cse­kély elszíneződés lép fel. A III. példa szerinti üveg összetétele ugyanaz, mint a II. példa szerintié, az 1%-os PbO-adalék kivételével. Ez adalék követ­keztében azonban elektronbombázáskor erős el­színeződés lép fel. A IV. példa szerinti üvegnek a csekély nátrium­tartalma következtében igen jó elektrolitikus tu­lajdonságai vannak; ennek ellenére igen erősen szí­neződik el, amit a nagy ólomoxidtartalmának kell tulajdonítanunk. Ezt az üveget tehát a találmány szerinti katódsugárcsövekben nem alkalmazhat­juk. Szabadalmi igénypontok: 1. Katódsugárcső, cériumot tartalmazó, színtelen üveghordozószerven alkalmazott, lumineszkáló er­nyővel, azzal jellemezve, hogy az üveg legfeljebb 1,00 súlyszázalék könnyen redukálható vegyületet, mint pl. ólom-, antimon- és arzénoxidokat, tartal­maz. 2. Az 1. igénypont szerinti katódsugárcső foga­natosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hordo­zőszerv üvege legfeljebb 15 súlyszázalék nátrium­oxidot tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti katódsugárcső foganatosítás! alakja, azzal jellemezve, hogy a'

Next

/
Oldalképek
Tartalom