141826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonfelületek készítésére főleg nehéz repülőgépek indítópályái számára

Megjelent 1953. évi január hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.826. SZÁM. 62. c. 25-32 OSZTÁLY. - F-11.452. ALAPSZÁM. Eljárás betonfelületek készítésére főleg ,nehéz repülőgépek indítópályái számára. Freyssinet Eugen mérnök, Neuilly-sur-Seine (Franciaország). A bejelentés napja: 1947. december 31. A bejelentés elsőbbsége: 1945. augusztus 14. (Franciaország) (620—1940. M. E., számú rendelet alapján.) A repülőtereket vagyis a nehéz repülőgépek indítására és leszállására való tereket legtöbbször a talajnak betonréteggel történő bevonása révén készítjük. A múltbeli tapasztalatok szerint bármilyen gondossággal készítik ezeket a vastag fedőrétegeket, gyakran megtörténik, hogy azok hirtelen szabálytalan darabokká repednek vagy hasadnak szét. Igyekeztek már" a felület több részre osztódását szabályozni olykép, hogy mindjárt a készítésnél szabályszerű részekre osztották a betonburkolatot és ennél az eljárásnál a talajt burkoló beton részeinek méreteit előre elkészített, függőleges kapcsolatok határolják. Viszont igen sok szempont arra utal, hogy a részekre osztott, tehát több darabból levő betonfelület nagyon hátrányos a folytonos felülettel szemben. Ilyen hátrányok a terhelés rossz elosztása, illetve átvitele a talajra, a beton meglágyulása a felületet érő víz hatására, a repülőgépek súlya következtében előálló egyenlőtlen és erős igénybevételek, a burkolat erős kopása stb. Emiatt már több ízben megkísérelték a hátrányok kiküszöbölését erősítő kapcsolatok alkalmazása révén. A tapasztalat azonban megmutatta, hogy a nem várt és minden átmenet nélkül bekövetkező repedések még így is előállnak, amit az okoz, hogy a betonburkolat felületének hőmérsékleti és nédvesiségi állapota változó, illetve nem egyforma. Ugyanis az alsó felület lényegileg a talajjal van hőmérsékleti egyensúlyban és a talaj állapota alig változik, míg a betonburkolat felső felülete a légkörrel igyekszik egyensúlyba kerülni, amelynek nedvessége és hőfoka az éghajlat és az időjárás szerint állandóan és gyakran nagyon hirtelen változik. Emellett a felső felület a napsütés hatásának is ki van téve. >• Ezek a különbségek erős igénybevételeket létesíjtjenek és megváltoztatják az eredeti állapotot és repedéseket okoznak. A találmány oly eszközök kombinációja, amely beton alkalmazása esetén lehetővé teszi a megszakítás nélküli (folytonos) felület, vagy oly felület létesítését, amely a folytonosság előnyeit mutatja. A találmány szerinti eljárásnál a felületet olyan részekre osztjuk, amelyek legkisebb mérete 20 m-nél nagyobb és ezeket a részeket oly kötésekkel választjuk el egymástól, amelyek lehetővé teszik az elmozdufJJást, vagyis a részek kitágulását olyjkép, hogy ezek a részek a talajhoz viszonyítva elmozdulásra -képesek és elmozdulásuk közben csak a talajra nehezedő erők okozta súrlódás gátolja a mozgást. Emellett a részek vastagsága kisebb, mint a legkisebb vízszintes méret századrésze, az alkalmazott előfeszítés pedig kétirányú, vagyis e részek felszínével párhuzamosan két különböző irányban alkalmazunk előfeszítést. Általában tekintve az eddig ismeretessé vált és használatos betonlapok is képesek voltak az altalajon elcsúszni. A találmány értelmében ezt az elcsúszást azzal könnyítjük meg, hogy a betont előnyösen sík felületen készítjük, amelyet célszerűen még homokkal fedünk be, hogy ez a homok a talajt a betontól elválassza és azt előnyösen még be is fedjük erős papírral vagy helyesebben oly papírral vagy nemezzel, amelyét képlékeny anyaggal, pl. bitumennel itattunk át. A talajnak ezek a különböző előkészítési módjai magukban véve már ismeretesek és általánosan használatosaik is, de a találmánytól teljesen eltérő, más célra. . A találmány szerinti eljárás alkalmazásának első következménye a betonréteg vastagságának csökkentése, tehát azt a vastagsági méretet, amelyet bizonyos terheléseknél eddig szükségesnek tartottak, ilymódon csökkenteni lehet. A csökkentés különös- • képen a nagyon nehéz légijárművejknél 50%-nál lényegesen nagyobb lehet és elérheti a 70%-ot is. -Ez a méretcsökkentés igen lényeges ,a gazdaságosság szempontjából, különösen tekintetbevéve azt, hogy minél vastagabb a felület, illetve betonlap, annál drágább a találmány szerint alkalmazandó előfeszítés, ami a repedezések meggátlására alkalmas. Ehhez járul, hogy a vastagság csökkenésével a betonlap alsó és felső felülete közötti hőmérsékleti különbség is csöMcen, ami viszont a betonlap igénybevételét, illetve a helyi feszültségeket csökkenti. A betonlapok közötti kapcsolatok két egymástól teljesen különböző módon készíthető el. 1. Oly kapcsolatok révén, amelyeknél a vasbetéteik és általában véve minden előfeszítés meg van