141817. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés járművek csúszásgátlói számára

2 141.817 lyel a fel nem tüntetett fékhenger a —44— veze­téken át kapcsolódik. A —39— szeleptest tehát, amely a —41— teret a küllégtől elzárja, azt egy­ben a szokásos vezérlőszelephez tartozó —42— ve­zetékkel összekapcsolja. A —38— membrán alatt van a —45— válaszfal és a membrán által határolt —40— tér, amely a —46— fojtóf urat révén a —33— vezetékkel kapcsolódik. A —43— rugó a —39-» szeleptestet a feltüntetett nyugalmi helyzetben tartja, ha a —35— és —40— kamrákban egyazon nyomás uralkodik. A leírt vezérlőberendezés működésmódja a követ­kező: Ha a segédlégtartály fel van töltve, a —35, 40 és 27— terekben a segédlégtartály nyomásával egyenlő nyomás uralkodik. A —36— szelep ennél­fogva nyugalmi helyzetében van, amelyben a fék­henger a vezérlőszeleppel kapcsolatban áll. A —27— térből a nyomólevegő a —26— és —25— furatokon át a —17— üreges test belsejébe jut, ahonnan azonban az ülésére szorított —19—, szeleptest ha­tása folytán tovább áramlani nem tud. Mikor a kocsi, főleg vasúti jármű megindult, a —9— tár­csát az egyik kocsitengely a —8— kapcsolón át meghajtja és így a —22— és —14— csapok hatása folytán a —11— test is forgásba jön. A —24— ru­gók oly erősek, hogy a kocsi rendes indításánál és a rendes fékezésnél fellépő gyorsulások, illetve lassulások hatása alatt a —11— test által az egyik vagy másik —22— pecekre kifejtett erők nem elegendők ahhoz, hogy annak szeleptestét az ülés­ről .megemeljék. Ha azonban túl erős fékezés kö­vetkeztében a keréktengelyt a féktuskók megállít­ják, vagyis forgásában meggátolják, akkor a for­gásiránynak megfelelően a —19— és —23— szele­pek egyike nyílik. Ilymódon a —36— szelephez tar­tozó —35— térben lévő nyomólevegő a —33— veze­téken át, továbbá a —32, 26, 25 és 31— furatokon át a küllégbe távozik és a —36—- szelepet a —46— fojtófúraton át csak lassan csökkenő — a —40— kamrában lévő — nyomás működésbe hozza. Eköz­ben a vezérlőszelephez csatlakozó •—42— vezeték elzárul, a fékhenger pedig a—-44— vezetéken át ki­ürül, vagyis tartalma e vezetéken és a —41— téren át a küllégbe távozik, miáltal a fék oldódik. A fékhenger légtelenítését vezérlő, feltüntetett ._^36— szelep helyett más efféle szerveket is al­kalmazhatunk, amelyek önmagukban már ismerete­sek, így pl. lehet ezt a szelepet magában a fék­hengerben lévő.nyomás által is a rendes fékezések folyamán csukva tartani. Hasonlóképpen megtehet­jük azt is, hogy ezt a szelepet működtetési idejét szándékosan meghosszabbító készülékkel hozzuk kap­csolatba, hogy ilyen módon a fékezés által rögzí­'tett keréktengely ismét forgásba jöhessen. A találmány megvalósításánál legelőnyösebbnek bizonyult a vezérlőberendezést a keréktengely csap­ágyának házában elhelyezni úgy, amint a rajz mu­tatja,, de a találmány még sincsen erre a szerke­zetre korlátozva. Lehet például a vezérlőberende­zést a jármű tetszésszerinti helyén alkalmazni éa például szíjhajtással vagy más effélével meghaj­tani. Szabadalmi igénypontok: 1. Járműfékek csúszásgátlóihoz való vezérlőbe­rendezés főleg vasúti fékeknél, két körbenforgó és a jármű tengelyével hajtott résszel, amelyek a ren­des helyzetükből visszavezető erők hatása alatt egy­máshoz viszonyítva elfordulhatnak, továbbá oly sze­lepekkel, amelyek mindegyike e két rész viszony­lagos mozgásánál, tehát egyik vagy másik irányú elmozdulásánál lép működésbe, azzal jellemezve, hogy e két rész egyikén elhelyezett szelepek szeleptestei ennek a résznek a kerülete irányában eltolható és a másik résszel olykép kapcsolódik, hogy a két rész­nek egymáshoz viszonyított elfordulásánál az egyik vagy a másik szelep szeleptestének eltolódása révén működésbe lép. 2. Az 1. igénypont szerinti vezérlőberendezés, ki­viteli alakja azzal jellemezve, hogy a szeleptestekre a visszavezető erőket szelepeinek becsukása irá­nyában ható rugók fejtik ki. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. —1179 — F. v.: Sumits István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom