141815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szondázott talajrétegek vizsgálatára

141.815 5 Az ehhez való berendezést a 4. ábra tünteti fel, ahol a 69 talpban elhelyezett A, B áramkiboesátó elektródák igen közel vannak egymáshoz és azokat, a 116, 117 vezetők 95 transzformátor 94 szekunder tekercshez kötik, míg a 96 primer tekercset a 12 kábelben haladó 97, 98 vezetők a felszínen elren­dezett 99 váltóáramú forráshoz kötik, mely alkal­mas frekvenciával, pl. 400 periódussal működik. Az M elektróda és az ettől nagy távolságban a kábelre szerelt N alapelektróda közötti potenciál­különbséget ismert 100 erősítő-egyenirányító kap­csaihoz vezetjük, mely az így kapott váltóáramú potenciálkülönbséget felerősíti és egyenirányítja. A 100 erősítőből kapott egyenáramot a 12 kábel­ben haladó 101, 102 vezetők a felszínen elhelyezett 103 feljegyző műszerbe'vezetik, még pedig szoká­sos 104 kisfrekvenciás szűrőn át, ha a váltóáramot el akarjuk távolítani. * Hasonló módon az M' elektróda és az N' alap­elektróda között kapott váltóáramú potenciált egy másik ismert 105 erősítő-egyenirányító kapcsaiba vezetjük; a kapott egyenáramot a 106, 107 veze­tők a felszínen levő ismert 108 egyenáramú mérő­műszerhez továbbítják. Ha kívánatos vagy szük­séges, 109 kisfrekvenciás szűrőt iktathatunk a 108 műszer és a 106, 107 vezetők közé, hogy a 108 műszerbe ne juthasson váltóáram. Ennek a megoldásnak működési módja könnyen levezethető a fentebb ismertetett többi kiviteli alak működéséből. A 100 és 105 erősítők hőmérsékleti karakteriszti­kájának természetesen gyakorlatilag azonosnak kell lennie. A 100, 105 erősítő-egyenirányítók helyett erősítő-modulátorokat is alkalmazhatunk, ha az ösz­szegyüjtött potenciálokat 400 periódustól különböző frekvenciájú váltóáramú jelekké akarjuk átalakí­tani. Az előzőkben ismertetett feljegyző készülékeket kalibráló készülékkel egyesíthetjük, amikoris az el­lenállásmérésekkel egyidejűleg a fúrtlyuk átmérő­jének változásairól is adatokat kapunk. A 7. ábra olyan feljegyző készüléket láttat, mint az 1. ábra, de kalibráló készülékkel együtt. Ezen az ábrán az ívelt 14, 15 rugók alsó végét 110 összekötő szervhez csatlakoztatjuk, melynek 111 szárát mágneses anyagból készítjük. Ez a Hl szár a 10 cső fenekének 114 nyílásába hatol és két (nem ábrázolt) induktív csatolású szerv csatolását módosítja. E szervek egyikét a talajszinten elren­dezett 112 váltóáramú forrás táplálja, míg a mási­kat ugyancsak a talajszinten elhelyezett 113 fel­jegyző készülékhez kötjük. Az utóbbi segítségével kapott diagramm tehát a 11 fúrtlyuk átmérőjének függvénye. 49, 50 készülékkel végzett két ellenállásmérést és a fúrtlyuk átmérőjének a 113 feljegyző készü­lékkel kapott mérését célszerűen egy diagrammba jegyezzük fel. Ha tehát a 20 talp a fúrtlyuk oly nagy átmérőjű bővületén vagy üregén haladna át, hogy a talp már nem szorulna a fúrtlyuk falához, a diagramm ezt is jelzi. így megtudhatjuk, hogy a szóbanforgó szinten a látszólagos ellenállásnak az M, M'> elektródákkal végzett potenciálmérésekből eredő adatait a fúrási iszap ellenállása módosítja. Az említett egyesítés rendkívül kívánatos, mert lehetővé teszi ellenállás-diagrammok pontos egybe­vetését a kalibrálási diagrammal, ami pedig igen nehéz, ha az ellenállás-diagrammokat és a kalibrá­lási diagrammot a fúrtlyukban külön-külön vesz­szük fel. Bizonyos esetekben a fúrtlyukban alkalmazott iszap nem alkot vastag lepényt az áteresztő alaku­latok előtt, hanem csak vékony védőréteget, mely meggátolja a fúrtlyukban levő folyadék behatolá­sát ezekbe az alakulatokba. Hogy az ilyen igen vékony iszaprétegeket is a találmány szerint fel­fedhessük, az elektródákat rendkívül közel kell hozni egymáshoz. Ha körkeresztmetszetű kis elektródákat használnánk, miként az 1., 3. és 4. ábrán, akkor ezek ellenállása oly nagy volna, hogy a mérések­nek ártana. Ilyen esetekben ezért az 5., 5A., 6.' 6A. ábrákon szemléltetett elektródákat előnyös alkal­mazni. Az 5. ábrán három vékony, lemezalakú A, M, M' elektródát helyezünk a 20 talpba. Amint az 5A. ábrán látható, előnyösen három elektróda van a 20 talp felülete mögött, úgyhogy azok a mérések alatt nem érintkezhetnek a fúrtlyuk falával. Ezt az eredményt elérhetjük köralakú A, M, M' elektródákkal is (6. ábra), melyeket vékony anyag­ból, pl. fémhuzalból készítünk és a 20 talp mélye­déseibe fektetünk (6A. ábra). A találmány, amint fentebb ismertettük, a fúrt­lyuk különböző mélységeiben lehetővé teszi az ala­kulatokon levő iszaplepények jelenlétének vagy hiá­nyának megállapítását. Ha erősen lokalizált ellen­állásméréseket megfelelően választott két vizsgá­lati mélységben végzünk olyképpen, hogy a méré­seket az iszaplepények különböző mértétben befo­lyásolják akkor valamely lepény jelenlétét vagy hiányát könnyen megállapíthatjuk, vagyis az át­eresztő, alakulatokat az át nem eresztőktől megkü­lönböztethetjük. A különböző elektródacsoportok­kal egyszerre kapott ellenállásértékek ugyanis egy­szerre jelenhetnek meg és így összehasonlításuk kívánság szerint önműködően is történhetik, nem úgy, mint a diagrammok vizuális vizsgálatakor, Az 1. és 7. ábra szerinti 20' segédtalpak, ill. a 3. és 4. ábra szerinti 77 segédtalp természetesen más elektródarendszereket is hordozhatnak, pl. olyan elektródát, amely a fúrtlyuk falához szorulva a szabadon fellépő potenciálokat méri. Amikor a fenti leírásban valamely' adott frek­venciájú potenciálkülönbségnek más frekvenciájú jellé való átalakításáról volt szó, ez nem csak két különböző frekvenciára vonatkozott, hanem arra az esetre is, ha egyenáramot váltóárammá vagy váltó­áramot egyenárammá alakítunk át. Az 1A., IB., IC. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a 38 relé helyett más alkalmas szerkezetet is használhatunk a 32 gyutacs meggyújtására. így pl. a szokásos differenciális puffer-relét is használ­hatunk, amilyent golyós lyukasztók tölteteinek sze­lektív gyújtásához szoktak alkalmazni. A 40 veze­tőt ugyancsak közvetlenül az A elektródához, a 32 gyutacsot pedig a 43 áramforráshoz köthetjük, még pedig olyan külön áramkörön át, amilyent pl. a 3C. ábrán a 85 szolenoid számára alkalmaztunk. Ilyen esetben nincs szükség reléváltóra. Az ismertetett berendezéseken természetesen még számos más módosítás is lehetséges a találmány keretén belül. így pl. bármilyen áramforrást hasz­nálhatunk, akár egyenáramút, váltóáramút vagy lüktető áramút, megfelelő jelzőműszerekkel, ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom