141812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrohullám-generátorok frekvenciájának állandósítására mikrohullámelnyelő gázok rezonáns elnyelési karakterisztikájának felhasználásával

'4 141.812 \ sítők segítségével felerősíthetjük és azután a V, és V2 csövek vezérlőrácsába vezethetjük. A Vv V, csövek ernyőrácsába az' Fx moduláló frekvenciát adó 17 forrással összekötött 33 frekvencia-kettőző szerv kimenőfeszültségét vezetjük. A Vj, V2 csövek belső anód-katód-köreit sorba­kapcsoljuk a 34, 35 ellenállásokkal, melyekkel sor­ban fekszik még a 12 klystron 15 visszaverő anód­ját vagy más állandósítandó mikrohullámú oszcil­látor egyenértékű frekvencia-vezérlő elektródáját feszültséggel ellátó 22A forrás. A Vi; V 2 csövek és a 34, 35 ellenállások feszültségosztó hálózatot alkotnak, mely az oszcillátor 15 elektródájába a 35 ellenállás ohmikus feszültségesésének megfelelő feszültséget küld. Egy előnyös megoldásnál, melyben a 34, 35 ellen­állások egyenlő nagyok, az üregek hangolását és az állandó elektróda-potenciálokat úgy állítjuk be, hogy a.Vj, V2 vezérlőcsöveken áthaladó áramok egyen­lők legyenek, amikor az oszcillátor az f0 frekven­cián dolgozik. (8. ábra), középen az f, és f2 frek­venciák között, melyek a Stark-féle terek hatása alatt álló karokban foglalt gázok elnyelési frek­venciái. Ha az oszcillátor frekvenciája a C frekven­ciától eltér, a 9A, 9B egyenirányítók egyikének kimenőfeszültsége nő és ugyanakkor a másiké fogy, mire a 35 ellenálláson átmenő áram oly értelemben változik meg, hogy az oszcillátor frekvenciáját a kívánt értékre hozza vissza. A Stark-hatást létrehozó moduláló feszültség nagyságának kellő megválasztásával vagy beállítá­sával a gáz rendes molekuláris rezonáns frekven­ciájától eltolt számos frekvencia bármelyikén sta­bilis működést érhetünk el. Általában a Stark-ha­tást oly nagyra kell venni, hogy a 31A és 31B szűrők az fx és f 2 frekvenciát könnyen kiválaszt­hassák. A 9. ábra szerinti rendszerben a 10C gázcella olyan üreg, amely alaphullám vagy magasabb har­monikusuk gerjesztésekor a 12B magnetron kívánt üzemi frekvenciáján rezonál, és amelyben foglalt gáz a kívánt üzemi frekvencián molekuláris rezo­nanciát fejt ki a Stark-hatás következtében, melyet pl. úgy hozunk létre, hogy a gázcellában elrende­zett 16C elektródába egyirányú feszültséget veze­tünk. Amint az ábra mutatja, a gázcellát hullám­vezetőbe kötjük, melyhez viszont a magnetron egyik ürege csatlakozik és (nem ábrázolt) terhelés is esatlakozhatik. Ha az üregbe elnyelő gázt helyezünk, e gázon át az átvitel csökken. Olyan csökkentett nyomáson, amelynél a gáz Q-ja 100,000 körüli, aholis Q-t a gáz elnyelési vonalának sávszélessége szabja meg, az átvitel ilyen csökkenése csak rendkívül keskeny frekvenciasávban lép fel. Ilyen körülmények között, amint a rokon tárgyú 141.443. számú (R—9177 alapszámú) magyar szabadalmunk részletesebben ismerteti, a gáztartalmú üreget egy magnetronhoz megfelelően hozzákötve, erős „elhúzó" hatást tudunk létrehozni, mely az oszcillátor működését a kívánt frekvencián biztosítja. Az említett szabadalomban ismertetett elrendezéseknél az állandósítás valamely gáz rendes rezonáns frekvenciáinak megfelelő, aránylag kevésszámú, pontos frekvencián történik, míg ha a Stark-hatást az ott ismerteti berende­zések bármelyikénél alkalmazzuk, ezt a fajta re­aktív vezérlést az itt tárgyalt találmány szerint egész frekvenciasávokra terjeszthetjük ki. A 10. ábrán feltüntetett rendszer visszacsatolásos frekvencia-vezérlés, amelynek lényege a következő: a 10D gázcella rezonáns üreg, melyet a sok­üregű 12A klystron 14A és 14B üregei közötti visszacsatoló pályába iktatunk, és amely éles molekuláris rezonanciát kifejtő gázt tartalmaz Ez a rezonáns frekvencia, amint az említett sza­badalom közli, a klystron kívánt üzemi frekvenciája. Amint a szabadalom részletesebben ismerteti, a klystron frekvenciájának eltolódása folytán a nagy Q-jú 10D üreg a visszacsatolás fázisát oly értelem­ben tolja el, hogy a frekvencia-eltérést korrigálja. Az itt tárgyalt találmány szerint mármost a visz­szacsatoló pályába iktatott 10D gázcella 16D Stark­elektródát tartalmaz, melybe vezetett egyirányú potenciál a gáz molekuláris rezonáns frekvenciá­ját az oszcillátor olyan, kívánt üzemi frekvenciá­jára tolja el, amely a rendelkezésre álló gázok rendes rezonáns frekvenciáinak egyikével sem egye­zik. Bármelyik fenti rendszerben az oszcillátor frek­venciáját hang- vagy képfrekvenciákon modulál­hatjuk, ily esetben azonban az 1., 4., 5. ési 7. ábrá­kon a Stark-hatással kapott Fa moduláló frek­venciának a legkisebb hang- ill. képfrekvenciához képest kicsinynek kell lennie. A találmány természetesen nem szorítkozik az ismertetett kiviteli példákra, hanem az az igény­pontok keretén belül módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mikrohullám-elnyelő gázok rezonáns elnyelési karakterisztikájának hasznosítására mikro­hullámú generátorok frekvenciájának állandósítása végett, azzal jellemezve, hogy a gázt a keltett rez­gésekkel gerjesztjük, továbbá a gázra olyan erőte­ret engedünk hatni, amely a frekvenciát a mole­kuláris rezonanciáról eltolja, és a generátor frek­venciáját a gáz eltolt molekuláris rezonanciájához viszonyítva állandósítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a gázon át közvetített rez­gésekből vezérlőjelt származtatunk le és utóbbit vezetjük a generátorba, hogy ennek frekvenciáját a gáz molekuláris rezonanciájának eltolt frekven­ciájához viszonyítva állandósítsuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a generátor kívánt frekven­ciájától való eltérések csökkentésére a gáz reaktan­ciás hatásait a generátorba visszavezetjük. 4. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás ki­viteli módja, azzal jellemezve, hogy a keltett rez­géseket molekuláris rezonanciát kifejtő két gáz­tömegbe vezetjük, melyek egyikére erőteret enge­dünk hatni, hogy a két gáztömeg molekuláris rezo­náns frekvenciái a keltett rezgések kívánt frek­venciájánál kevéssel nagyobbak, ill. kisebbek legye­nek, a generátor frekvenciáját pedig e molekuláris rezonanciákhoz viszonyítva állandósítjuk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy mindkét gáztömegre erőteret engedünk hatni, mely azok molekuláris rezonan­ciáját olyan frekvenciákra tolja el, melyek a keltett

Next

/
Oldalképek
Tartalom