141806. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés, különösen villamos áramfejlesztő és elosztó telepekhez

Megjelent 1952. évi december hÓ 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.806. SZÁM. 74, b. OSZTÁLY. - KP-17.689. ALAPSZÁM. Jelzőberendezés, különösen villamos áramfejlesztő és elosztó telepekhez. A Magyar Állam, mint a feltaláló Kertész Jenő gyári üzemmérnök, Budapest jogutóda. A bejelentés napja: 1949. március 25, Nagyteljesítményű és kiterjedésű erősáramú vil­lamos áramfejlesztő és elosztó berendezések üzemé­ben központosított ellenőrzőberendezést szoktak al­kalmazni, amely rendszerint az úgynevezett vezénylő térben van elrendezve és célja, hogy különböző há­lózati készülékek, mint például kapcsolókészülékek állása, illetőleg működése felől a kezelőszemélyzetnek tájékoztatást adjon. Evégből a központi vezénylő térben a kapcsolóbe­rendezés fontosabb üzemi részeit hűen jelképező, ki­rakottsémás kezelőasztalokat és müszertáblákat ren­deznek el, amelyekhez az ellenőrzött, rendszerint az említett központos helyen kívüleső készülékkel ve­zérelt érintkezők összekötővezetéki csatlakoznak. Eze­ket az érintkezőket általában az ellenőrzött kapcsoló­készülékek, például teljesítmény- és szakaszkapciso­lók hajtótengelyeiről mechanikusan működtetik és azok a csatlakoztatott összeköti áramkörökön át a kapcsoló állását, reteszelését, etb. jelző, a központi sémához tartozó villamos készülékek, például relék, lámpák, stb. áramköreit vezénylik. Az ellenőrzött üzemi tényezők száma szerint egy-egy kapcsolóten­gely sok esetben 6—12, sőt több érintkezőpárt is vezényel és e számnak megfelelő számú, a központba menő összekötő vezetékre van szüksége. Mivel az ^llenőrzött készülékek a központi sémától rendszerint távol fekszenek, az érintkezők áram­köreinek felépítése .tekintélyes mennyiségű anyagot emészt fel és az ilyen kiterjedt áramkörök ellenőr­zése is nehézkes. , E hátrány megszüntetése végett a találmány ér­. telmében az ellenőrzött készüléket a központban jel­fogó relével leképezzük és az eddig az ellenőrzött ké­szüléknél elrendezett érintkezőket a központban he­lyezzük el, még pedig mint az említett jelfogó relé vezérelt érintkezőit. Az ellenőrzött készülék ezután már pusztán csak a központos ellenőrző helyet lévő jelfogórelé gerjesztő áramkörét és célszerűen még egy áramkört vezérel, amihez az ellenőrzött készü­lékeknél mindössze két érintkezőre van szükség. A második érintkezőt a találmány szerinti megoldásnál a hibajelző berendezésnek a jelfogó relé meghibáso­dása esetén való működtetése végett alkalmazzuk. Ilyen meghibásodásnak számít, ha például a jel­fogórelé a jeladó vezetékein keletkező kettős föld­zárlat következtében bekapcsol, továbbá, ha bekap­csolt helyzetéből hiba miatt nem enged el, például fennakad, vagy ha feszültségimpulzusra nem kap­csol be, vagy hiba miatt elenged. A találmánnyal elért lényeges eredmény abban van, hogy az ellenőrzött' készüléknél az ellenőrzés végett eddig szükséges nagyszámú érintkező, to­vábbá az érintkezők és a vezénylőtér közötti sok áramkör elmarad. Ehelyett a találmány szerinti jel­fogórelé és az azzal vezérelt, eddig az ellenőrzött készüléken, illetőleg e készülék mellett elrendezett érintkezőcsoport és tartozékai a központos ellenőrző helyen vannak elhelyezve, ami a szükséges vezető­összeköttetéseket lényegesen megrövidíti. A találmány szerinti berendezés két példakénti kiviteli alakját a rajzokon szemléltettük ahol az 1. ábra a találmány alkalmazását közepes nagy­ságú villamos kapcsolóberendezés ée vak séma alkal­mazása esetén, ä 2. ábra az 1. ábra szerintihez hasonló berende­zést kapcsolónként egy helyett két jelfogórelével tüntet fel. Az 1. ábrabeli kivitelnél S ellenőrzött szakaszkap­csoló, melynek mozgó alkatrésze, például tengelye az 1 és 2 érintkezőkkel együttdolgozó 3 és 4 kap­csolótagokat mechanikusan vezérli. Az S kapcsolóval vezérelt érintkezők egyike az R jelfogórelé gerjesztő áramkörébe van iktatva. A jelfogórelé mozgó fegy­verzete egy sorozat K érintkezőt vezérel, melyek különböző jelzőáramkörökhöz tartoznak és amelyek kényszerű közös vezérlését a közöttük húzott 5 egye­nes vonal jelzi. Ezek között van a 6 időrelét, 7 hiba­jelzőrelét és 8 jelzőkürtöt tartalmazó H hibajelző berendezés áramkörét vezérlő két 9 és 10 érintkező, valamint az N nyugtázó kapcsoló lémpaáramkörét vezérlő 12 ós 13 érintkezők. Ha az S szakaszkapcsoló, R jelfogórelé és a nyug­tázó kapcsoló äz 1. ábra szerinti „Ki" helyzetben Vannak, akkor az R jelfogórelé- árammentes, a 2 és 13 érintkezők zárva vannak, a nyugtázó kapcsoló 14 lámpája nem ég. Az ábrán követhető, hogy a 14 lámpa, akkor sem ég, ha az S kapcsoló, ennek következtében az R relé és a nyugtázó kapcsoló mindhárman a „Be" helyzet­ben vannak. • Ha a szakaszkapcsoló és a nyugtázó kapcsoló köl­csönös „Ki" helyzetében (1. ábra) a 15 vezetékeken kettős földzárlat keletkezik, amint ezt az ábrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom