141805. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep nyomólégfékek, előnyösen vasúti járművekhez való többoldású kivitelek számára

2 141.805 ellenőrzi, mely a —31— kamrába torkolik, amelyhez a —33— csővezeték csatlakozik. A —33^ vezetékbe egy további —35— átváltócsap van beiktatva, mely (ugyancsak egyszerűsített példaképpen ábrázolva) a tehervonati •— és a személyvonati — üzem számára való —37—:

és

—39— egyetemes fékező furatokat tartalmazza. A —17 és 35— átváltócsapok egymással a —41— szerv révén, mechanikai kapcsolatban vannak és közösen működtethetők. A —14— főlégvezetékből még a két —43— és —45— leágazás vezet az —1— kétnyomásos szelephez, miközben a —45— csővezetéket —47.— folytatásához viszonyítva a —27-^- szelep szabályozza. A —47— csővezeték a —49— szelepszerkezetbe torkolik és azt az utóbbiban elrendezett —51— szelep szabályozza, mely ilymódon a —27— szelep után kapcsoltnak tekintendő. Az —51— szelepet az —53— dugattyú az —55— • rugó - ereje ellenében működteti és. vagy elzárja a —47— csővezetéket vagy pedig légteleníti azt az —57— kiömlőnyíláson át a szabadba. Az —53— dugattyú a rajz szerinti baloldalán az —5— fővezérlőszelep —59— szabályozókamrájának állandó nyomás alatt áll, minthogy azzal a —61— csővezetéken át összeköttetésben van. Az —53— dugattyú jobb oldalára az —55— rugóerőn kívül még a —14— főlégvezeték nyomása hat, mely a —63— csővezetéken át érkezik. Az —5— fővezérlőszelep •—59— szabályozókamrájának egyik .határolófala —65— dugattyúként van kiképezve, és annak az —59— kamra számára való —67— töltőnyílása van, melyet a —69— szelep szabályoz. E szelep a csőszerű —71— taggal van összekötve, melynek —73— kiömlőnyílása van és ezenkívül a —75— dugattyúval kapcsolatos. A —71— tag rajz szerinti felső vége szelepülésnek van kialakítva a —77— szelep számára, melynek még egy további —79— szeleptányérja van. Ez utóbbi szeleptányér szabályozza a —8— levegőkészlettartályból a —3— fékhengerhez haladó —82— csővezetéket. Ezen kívül a rajzon látható módon még a —33— csővezeték is öszsze van kötve az —5— fővezérlőszelepen át a —3— fékhengerrel. A —81— levegőkészlettartályhoz csatlakozik a —83— csővezeték, mely a —87— szelepszerkezet —85— teréhez vezet. A —85— teret a —88— dugattyú egy további —89— tértől választja el, mely utóbbi csővezetéki kapcsolatban van a —7— segédszabályozó kamrával, illetve tartállyal. A —88— dugattyú működteti a —91— szelepet, viszont a —93— rugó ereje a szelep zárási értelmének megfelelő irányban hat a dugattyúra. A —91— szelep zárt helyzetében elválasztja a —83— csővezetéket a —95— csővezetéktől, mely» utóbbi a —14— főlégvezetékkel van összekötve. A leírt berendezésnek találmányszerű vonatkozásban fontos működési módja a következő: Ha a fékezés megkezdése céljából a nyomást a —14— főlevegővezetékben csökkentjük, akkor a nyomáscsökkenés a —43— csővezetéken át hatást gyakorol a —23— dugattyúra, miáltal azt a —11— térben lévő túlnyomás következtében a már ismert módon a —97— rugó erefe ellenében mozgásra és egyidejűleg a —25— és —27—, szelepek nyitására készteti. A —27— szelepen át a sűrített levegő a —14— főlégvezetékből a —47— csővezetékbe áramlik, és a nyitott —51—szelepen, valamint az — 57— kiömlőnyíláson át tovább áramlik a szabadba. Ezen áramlás oly sokáig tartandó fenn, míg a '—14— főlégvezetékben végbemenő nyomáscsökkenés által az —53— dugattyú jobboldalán létesített nyomás, az —5— fővezérlőszelep —59— szabályozókamrájá? nak a dugattyú baloldalán uralkodó állandó nyomásával szemben annyira* le^ nem csökkent, hogy azt az —55— rugó ereje legyőzi éta az —51— szelep záródik. A főlégvezeték nyomása, tehát függetr lenül a mindenkori vezetékürtérfogattól, mindig azonos értékre csökken, melyet csak az —55— rugó erejének legyőzéséhez szükséges nyomáskülönbség szab meg. A fővezetéklevegőnek az —57— kiömlőnyíláson át történő kiáramlásával bekövetkező gyors nyomáscsökkenése az —1— elővezérlőszelepet a —25—/'szelep megfelelő erősségű nyitására készteti, minekfolytán a sűrített levegő a —9— térből és a —7— segédszábályozótartály levegője a —31— térbe tud szökni. Ez hirtelen nyomáscsökkenést eredményez a fővezérlőszelep —9— terében, miáltal utóbbi ismert módon a —69— szelep és a —73— kiömlőnyílás lezárása mellett nyitja a —79— szelepet a —3— fenékhengernek a —81— készletlégtartályból való töltése számára. A sűrített levegő a fékhengerbe áramlik és ezzel a kiindulási féknyomást' visszaállítja. A —7— és —9— terekből való további nyomóléglevegőkiáramlást a mindenkor beállított egyetemes —37— és —39— fékezőfurat szabályozza. Ez az egyetemes furat a —7— tartály állandó ürtérfogatával működik együtt és az —5— fővezérlőszelep működése e közben olymódon összefüggő, hogy nagyobb —3— fékezőhenger térfogatnál a —79— szelepet jobban és kisebb hengertérfogatnál kevésbé nyitja azon eredménnyel, hogy a kívánt fékezési folyamat eléréséig szükséges időtartam minden esetben ugyanaz. Az egyetemes fékezőfuratok révén, melyek a —35— átváltócsap segítségével a vonatnemeknek megfelelő "működtetőállásba hozhatók, elérhető tehát, hogy a kívánt fékezési folyamat független a mindenkori bengertérfogattól. A fék oldásakor a —14— főlégvezetékben emelkedik a nyomás, ami a —15— csővezetéken és a mindenkori beiktatott —19— vagy —21— egyetemes oldófuraton át megfelelő nyomásnövekedést okoz a —7— segédszabályozókamrában és a háromnyomásos szelep —9— terében. Ez a nyomásnövekedés mérvadó a fék oldási folyamata számára, miközben az —5— fővezérlőszelep ismét úgy működik, hogy minden hengertérfogat számára azonos oldási időt biztosít. Ilymódon a mindenkori beállított —19— vagy —21— egyetemes oldási furatoknak az állandó térfogatú —7— tartállyal való együttműködése által az oldási folyamat számára is biztosítva van a berendezés teljes függetlensége. Az oldási folyamat alatt a —7— segédszaBályozó- , kamrán kívül a -—81— levegőkészlettartályt is ismét fel kell tölteni a —14— főlégvezeték legmagasabb előírásszerű nyomásának megfelelő nyomásra. E célból a , —87— szel'epszerkezet van alkalmazva. A —7— tartályban a —81— tartályhoz képest fennálló nyomástöbblet a —88— dugattyút —93— rugójának ereje ellenében a —91— szelep nyitását előidéző irányban működteti. Ennek következtében a sűrítetett levegő a —95— csővezetéken és a —91_ szelepen át a —81— tartályba áramlik. Mihelyt ezen tartályban a nyomás, mely a —87-r-