141800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás képlékeny anyagokból, különösen üvegből alakos tárgyak készítésére, és a hozzá való forma
r Megjelent'1952. évi november hó 1-én. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL > SZABADALMI LEÍRÁS ^ 14L800. SZÁM. 32ra. 26-27 (és 32. a. 35) OSZTÁLY, - EE-98. ALAPSZÁM. Eljárás képlékeny anyagokból, különösen üvegből alakos tárgyak készítésére és hozzávaló forma. Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt., Budapest. A lejelentés iKipja: 1?50, december 22. Találmányunk tárgya eljárás képlékeny anyagokból, különösen üvegből alakos tárgyak készítésére. A találmány természetesen kiterjed az ilyen eljárással készült tárgyakra is. , * • -Eddig képlékeny anyagból, pl. üvegből, alakos tárgyakat-többféle eljárással készítettek. Az egyik eljárás értelmében pl. üvegplvadékból olymódon gyártottak csöveket, hogy az üveget húzták. Rádióeső üvegbúrák és hasonló csupán egyik oldalukon nyitott festek esetében pl. az volt az eljárás, hogy üvegolvadékból akár kézierővel egyenként, vagy akár automatikusan kiszívtak egy bizonyos üvegmeflaoyiséget és azt forma segítségével a kívánt alakra fájták. Ezzel az eljárással azonban nem lehetett kisméretű tárgyakat, pl. ballonokat, előállítani,, mert ennél az eljárásnál az' adagolható üveg mennyigége egy bizonyos határon túl nem lehet, üvegcsövek gyártásánál a húzás útján való előállítás nem-ad pontos »méretű tárgyakat. Egy másik ,eljárás szerint pl. üvegcsövekből készítettek ballonokat, olymódon, hogy az üvegcsöveket bef énekelték és felmelegítve formában a kívánt alakra fújták. Ennek a módszernek azonban több hátránya van. E módszeryhátrányai közé tartozik elsősorban az hogy nehéz a ballonokat pontos méretre elkészíteni. Ez elsősorban az üvegcsövek méretpontatlanságából "következik. A fújáshoz légmentes befogófej szükséges, ezért nehéz nagyteljesítményű gépet szerkeszteni: A gépen ugyanis a kapacitáshoz mért számú pontosan illeszkedő, forgómozgást végző, vízhűtéses befogófej van, viszont ha sok fejet szerelünk a gépre, annak szerkezete igen bonyolult lesz. Ezenkívül a ballonok befogásához nyakrészre van szükség, úgyhogy' a teljes ballonhossz a szükséges ballonhossznál kb. 30—öO^/o-kai nagyobb, ami azután kifúvás után levágandó és újra beolvasztandó, vagyis igen nagy a szükséges gyártási hulladék mennyisége. Ezenkívül az e módsztr szerint készült üvegballonok minősége sem teljesen megfelelő. Abban az esetben ugyanis, ha a fúvandó ballonokat nem forgatjuk, tehát pl. nem szabályos forgástestek esetében, sima felületet nehezen kapunk. Ha viszont forgatjuk, a felület ugyan szép egyenletes, de így csak forgástestet lehet fújni. Utóbbi esetben a forma belső felületén elhelyezett kenőanyag, pl. grafit, igen gyorsan fogy. A forgóeljárás esetében egy-egy, akár a fúvandó tárgy felületén lévő, akár a formába bekerült idegen szemcse a ballont körbekarcolja. Mindezek mellett mindkét változat szerinti eljárás lassú. Ezeken a hátrányokon segít a találmányunk szerinti eljárás. Ha pl. pontos méretű üvegcsöveket akarunk előállítani, akkor az 1. ábrán látható módon az (1) üvegcsövet — amelyet méretpontossá akarunk tenni — a (2) formában helyezzük és a formát a (3) tengely révén forgatni kezdjük, közben pedig az üvegcső belső részét a formában felülről közvetlen lánggal (az ábrán nem látható) melegítjük. A centrifugális erő hatására a melegítéstől meglágyult üveg a forma falához fog simulni és így méretpontos lesz. Más tárgyak, pl. üvegballon esetében (2. ábra) az eljárás levegőbefúvással van kombinálva. Ha a 2. ábra szerinti ballont akarjuk előállítani, akkor pl. az eljárás a következő: üvegcsöveket fenekelünk meg, azonban nem szükséges, hogy ezek az üvegcsövek méretpontosak legyenek, elegendő, ha a készítendő üvegballon átmérőjénél valamivel kisebbek. Ezeket a megfenekelt üvegcsöveket (4) pl. a 3. ábrán látható (5) formába, tesszük, amely a (6) tengelye útján forgatható. Ezt a formát nagy sebességgel forgatni kezdjük, miközben a 4) üvegballon belső részét, akárcsak az előbbi példánál, .közvetlen lánggal melegítjük, (az ábrán nem látható). A melegítés tására képlékennyé lett üveget a centrifugális erő szorosan a forma falához szorítja. Ezután történik a ballon alsó görbületének kialakítása. A centrifugális erő a ballon ezen részére nem hat, úgyhogy centrifugálás után a 4) ballonnak k a 4. ábrán látható alakja lenne. A görbület kialakítását fúvással végezzük. A 4. ábra tünteti fel ennek gyakorlati kivitelét. A fúvás az (5) formára helyezett (7) sapka segítségével történik, amely-a (5) formára lesz helyezve. A levegőt a (8) nyíláson át kapja. Rövid ideig tartó, aránylag nagy nyomás hatására a (4) ballon'az 5. ábrán látható pontos méretű görbületet kap. A 6. ábra a kész ballont kitoló (9) szervvel ellátott formát tünteti fel. Ez a szerv fölfelé mozogván a kész ballont a formából kjtolja. A kitolószerv célszerűen a forma tengelyében helyezhető el. . * Célszerű azonkívül a kifuvandó tárgyak esetén a beszorult levegő kiszorítását is biztosítani. így pl. a 6. ábrán a (9) kitolószervet nem szorosan helyezzük el, hanem úgy, hogy a (10) hézagok maradja-